Keveset fogyasztunk ebből a zöldségféléből, pedig egészséges

Fókuszban a hüvelyesek

Az utóbbi időben fókuszba kerültek a növények közt a hüvelyesek. A Bonduelle termékpalettájából a zöldségkategóriákon belül 40 százalékot tesz ki a hüvelyesek aránya, ráadásul évek óta, folyamatosan növekszik irántuk a kereslet – fogalmazott Szirbek András, a Bonduelle Central Europe Kft. marketing- és kereskedelmi igazgatója, a cég által a hüvelyesek világnapja alkalmából tartott sajtóeseményen.

Erre a folyamatra ráadásul a pandémia is rásegített. Számos kényelmi termék készül hüvelyesekből, elég csak a szószos babokra gondolni, ezeket pedig szívesen választották az utóbbi időben az emberek – ismertette.

Fenntartható növények

A hüvelyesek közül a legismertebb a borsó, vagy a bab, de ide sorolható a csicseriborsó, vagy a különböző lencsefélék és a szója is – tette hozzá. Jelentős előnyük, hogy sok fehérjét tartalmaznak, egészségesek és kifejezetten fontosak a bolygó fenntarthatósága szempontjából.

Épp ezért a Bonduelle szeretné bebizonyítani, hogy a hüvelyesekből készült ételek nemcsak finomak, de egyszerűen, gyorsan és változatosan elkészíthetők. Kiváló alapanyagai lehetnek mind a teljes értékű növényi táplálkozásnak, mind az egészséges, tudatos és változatos, a nyugat-európai országokban rendkívül népszerű flexitáriánus étrendnek is

– húzta alá.

Egyhangú a húsmentes kínálat

Hogy megtudják, hogyan viszonyulnak az emberek a hüvelyesekhez hazánkban, a Bonduelle 50 hazai vendéglátóhely ételkínálatának elemzésével és több mint 1000 fő bevonásával egy reprezentatív felmérést készített – hangzott el a sajtóeseményen. A kutatásból kiderült, hogy a vendéglátóhelyek kevesebb mint fele, 41 százaléka tart húsmentes fogást, ráadásul az ételkínálat is egyhangú: a húsmentes fogások nagyobbrészt a rántott és grillezett sajtokra, vegyes- és cézár salátára, valamint húsmentes levesekre korlátozódnak. Az éttermek 84 százaléka kínál ugyan hüvelyeseket is tartalmazó ételeket, ám az összes vendéglátóhely teljes kínálatát vizsgálva az ételek mindössze 4 százalékában volt hüvelyes. A választék elsősorban a hagyományos magyar fogásokra, többek között a bablevesre, a babgulyásra, a rizibizire, a tárkonyos ragulevesre és a különféle módon töltött húsokban megjelenő zöldborsóra korlátozódik.

Az online kérdőíves kutatásból kiderült: a megkérdezettek 91 százaléka mindenevőnek, 2százaléka vegetáriánusnak, 3százaléka vegánnak, 4 százaléka pedig flexitáriánusnak vallja magát. A válaszadók között fele-fele arányban vannak azok, akik vendéglátóhelyeken csak húsos ételt fogyasztanak, és azok, akik alkalmanként rendelnek húsmentes ételeket is. A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a megkérdezettek fele csak otthon fogyaszt hüvelyeseket, míg mintegy 40 százalékuk étteremben is szívesen kér ilyen ételeket.

A vendéglátóhelyeken a zöldborsó a legnépszerűbb, ami elsősorban a népszerűbb köreteknek (pl. rizibizi), leveseknek (pl. borsóleves) és az elsősorban zöldborsó felhasználásával készült húsos raguknak köszönhető. Ha a borsófogyasztást a teljes magyarországi lakosságra vonatkoztatjuk, a zöldborsó népszerűsége már korántsem ennyire egyértelmű: vendéglátóhelyeken mindössze a vendégek egyharmada választja a borsót, míg csupán 25% azoknak az aránya, akik zöldbabot, lencsét, tarka-, vörös- és vesebabot, valamint sárgaborsót is fogyasztanak az éttermekben.

Az étterembejárók több mint fele azért fogyaszt hüvelyeseket is tartalmazó ételeket a vendéglátóhelyeken, mert szereti őket, míg a megkérdezettek 37 százaléka tartja egészségesnek a hüvelyesfogyasztást. Úgy tűnik, a vendéglátóhelyeken hüvelyeszöldség-fogyasztókat alapvetően két nagyobb csoportra oszthatjuk: az egyik csoport a hagyományos magyaros konyha fogásait (pl. babgulyás) választja szívesen, míg a fogyasztók másik része nyitott a hüvelyesek korszerűbb, változatosabb felhasználására és a nemzetközi konyha fogásaira is.

Felmérésünk szerint az étterembejárók egy része kifejezetten nyitott lenne a vendéglátóhelyeken is a változatosan és izgalmasan elkészített, hüvelyesekből készült fogásokra, ám úgy látjuk, hogy a vendéglátóhelyek ma még nem használják ki a hüvelyesekben rejlő gasztronómiai lehetőségeket. Ezért fontosnak tartjuk a vendéglátóhelyek és a fogyasztók edukációját is, hiszen mind saját magunkkal, mind a bolygóval jót teszünk, ha napi rendszerességgel fogyasztunk hüvelyeseket is

fogalmazott a kutatás eredményei kapcsán Szirbek András.

A tányér főszereplője

A Bonduelle is szeretne elmozdulni egy modernebb irányba, és kiemelt céljuk hogy a hagyományos zöldségek mellett a hüvelyesek, magvak, gabonafélék is nagyobb figyelmet kapjanak, hiszen ezek nemcsak egyre népszerűbbek, de fenntarthatóak is - hangsúlyozta.

Szeretnék elérni, hogy a zöldségekről ne csak mint köretről, vagy hozzávalóról gondolkodjanak a fogyasztók, és a hüvelyesek a tányérok főszereplőivé válhassanak. A Bonduelle hagyományos célközönségének a családok, az édesanyák, a háziasszonyok számítanak, de mostantól a különálló csoportokat is szeretnék elérni, azaz a húsevőket, a vegetáriánusokat, a vegánokat és a flexitariánusokat is – húzta alá.

A Bonduelle új stratégiája

Csak növényi összetevőket tartalmaz

A vállalat ezért tavaly ősszel bevezette az új, 100%-ban növényi összetevőket tartalmazó készételét, a Good Lunch termékcsaládot, továbbá a szórakoztatva tanulást és a szemléletformálást támogatva februárban új életmód sorozatát is elindította Nem beszélünk zöldségeket! címmel. A sorozat témája az egészséges, tudatos életmód, a növényi alapú, tudatos táplálkozás, a testi-lelki harmónia és a fenntarthatóság. Az új podcast műsorvezetője Tatár Csilla, a vendégek pedig szakterületük elismert képviselői – Almási Kitti klinikai szakpszichológus elsősorban az egészséges énképről, Kohlné Papp Ildikó pszichológus, dietetikus a táplálkozás lelki vonatkozásairól, Dúll Andrea az ember és környezete közötti lelki viszonylatokról, Szöllősi Réka élelmiszerpolitikai szakértő a fenntartható növénytermesztés lehetőségeiről, Szabó Adrienn dietetikus a teljes értékű táplálkozás jelentőségéről, Almásy Csilla gyógytornász a mozgás szerepének fontosságáról, Fancsikai Eszter pedig saját és gyermeke veganizmusáról mesél a 10 részes sorozatban.