Megduplázódott a külföldi hallgatók száma a nappali képzéseken az elmúlt tíz évben

Hírek2021. júl. 15.Növekedés.hu

A 2020/2021-es tanévben 62 felsőoktatási intézményben 287,5 ezer hallgató folytat tanulmányokat. Nappali képzésen összesen 205 ezer, az előző évinél 1,1 ezerrel több fiatal folytatja tanulmányait. A külföldi hallgatók száma tovább nőtt.

A 2020/2021-es tanév a köznevelési és szakképző intézmények esetében a hagyományos jelenléti oktatás keretében indult. A felsőoktatási intézmények továbbra is tantermen kívüli digitális munkarend szerint indították a tanévet.

A Covid19-járvány miatt 2020 novemberétől bevezetett védelmi intézkedéseket követően a középfokú iskolák, majd 2021. márciustól az általános iskolák újra digitális munkarendre tértek át. 2021 tavaszától a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldását követően a felsőoktatás kivételével az oktatási intézmények hagyományos formában zárhatták a tanévet.

A 2020/2021-es tanévben Magyarországon 1,8 millió gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. Az előző tanévhez képest az óvodás gyermekek (323 ezer fő) és a középfokú intézmények tanulóinak (469 ezer fő) száma csökkent, az általános iskolásoké (729 ezer fő) és a felsőoktatási hallgatóké (287 ezer fő) nőtt.

Az előző tanévhez hasonlóan 2,5 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti tankötelezettségét - olvasható a KSH elemzésében.

A 2020/2021-es tanévben 62 felsőoktatási intézményben 287,5 ezer hallgató folytat tanulmányokat.

Ebből felsőfokú alap-, mester-, vagy osztatlan képzésben 249,2 ezren, felsőoktatási szakképzésben 11,8 ezren, szakirányú továbbképzésben 16,3 ezren, míg doktori képzésben 10,2 ezren vesznek részt. Nappali képzésen összesen 205 ezer, az előző évinél 1,1 ezerrel több fiatal folytatja tanulmányait. A külföldi hallgatók száma tovább nőtt.

Alapképzésekre 47 ezren, mester- és osztatlan képzésekre 22 ezren adták be jelentkezésüket 2020-ban

A nappali felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésekre 2020-ban összesen 69 ezren jelentkeztek, több mint 10 ezer fővel kevesebben, mint az előző évben. A jelentkezők számának csökkenése legnagyobb részben az alapképzéseket érinti, ahova az előző évinél 17%-kal kevesebb, 47 ezer fő jelentkezett. A mester- és osztatlan képzésekre összesen 22 ezren adták be jelentkezésüket, az előző évivel összevetve közel ugyanannyian.

2020-ban az említett képzési szintekre összesen 51 ezren nyertek felvételt, 4,4 ezerrel kevesebben, mint előző évben.

A felvettek aránya az első helyen jelentkezettek köréből 2020-ban az alapképzés esetén 76, a mester- és osztatlan képzések esetén 68% volt, 4,4, illetve 4,0 százalékponttal magasabb az előző évi felvételi arányokhoz képest.

A pályázók 21%-a gazdaságtudományi, 13%-a műszaki képzésekre jelentkezett, de a korábbi évekhez hasonlóan a bölcsészettudományi (12%) és az informatikai (10%) szakok is népszerűek voltak.

Az előző évhez hasonlóan az első helyre jelentkezettekből a felvettek aránya a természettudományi képzéseken a legmagasabb (85,5%), ezt követik a társadalomtudományi területek (85%) és a pedagógusképzés (82%). A legnehezebben a művészeti szakokra lehet bekerülni, a felvettek aránya itt a legalacsonyabb (36,5%).

2020-ban szinte mindegyik képzési területen nőtt a felvettek aránya 2015-höz képest.

1,1 ezerrel többen tanulnak a felsőoktatási intézmények nappali képzésein

A 2020/2021-es tanévben a felsőoktatási intézmények nappali képzésein 205 ezer – az előző évinél 1,1 ezer fővel több – fiatal folytatja tanulmányait.

Felsőfokú alap-, mester-, valamint osztatlan képzésen tanul a hallgatók 91,5%-a (187 ezer fő). Míg a mesterképzésben 5,0, az osztatlan képzésben 1,5%-os létszámnövekedés tapasztalható, addig a felsőfokú alapképzésben részt vevők száma 0,9%-kal csökkent.

Felsőoktatási szakképzésben folytatja tanulmányait a hallgatók 3,9%-a (8 ezer fő), 3,0%-kal többen, mint az előző évben. Doktori fokozat megszerzése céljából 9,3%-kal többen, 9,0 ezren tanulnak. A doktori képzésben részt vevők a hallgatók 4,4%-át teszik ki.

A szakirányú továbbképzésben részt vevők számának csökkenése tovább folytatódott, nappali képzés keretében létszámuk a 450 főt sem éri el a most záruló tanévben.

A korábbi évekhez hasonlóan a felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésben részt vevők több mint fele négy képzési területen tanul:

  • műszaki (15%),
  • gazdasági (15%),
  • egészségügyi és szociális (14%),
  • társadalomtudományi (10,5%).

A felsőoktatási intézményekben – az előző tanévivel közel azonos – 23,5 ezer fő az oktatók és tanárok száma. Az oktatók 63%-át teljes munkaidőben, 8,2%-át részmunkaidőben, 28%-át megbízási szerződéssel foglalkoztatják.

Megduplázódott a külföldi hallgatók száma a nappali alap-, mester- és osztatlan képzéseken az elmúlt tíz évben

A 2010/2011-es és 2020/2021-es tanévek között a nappali felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzéseken a külföldi hallgatók száma 15 ezerről 32 ezer főre, az összes hallgatón belüli arányuk 6,9%-ról 17%-ra nőtt.

A külföldi diákok közül legtöbben (32%-uk) egészségügyi képzési területen folytatják tanulmányaikat, ezen kívül a műszaki tudományok (12%), illetve a társadalomtudományok (10%) képzései voltak a legnépszerűbbek körükben a 2020/2021-es tanévben.

A külföldi hallgatók körében a nappali doktori képzések is egyre népszerűbbek, itt a 2010/2011-es tanév óta a külföldiek száma meghétszereződött. Jelenleg közel 2,8 ezer külföldi hallgató vesz részt doktori képzésben, így a nappali doktori képzésben tanulók közel harmada külföldi állampolgár.

Egyre többen választják a felsőoktatás nem nappali képzéseit

A most záruló tanévben a felsőoktatásban részt vevő hallgatók 29%-a, 82,8 ezer fő nem nappali képzéseken folytatja tanulmányait.

A nem nappali képzésben részt vevő hallgatók száma közel 1,3 ezer fővel nőtt a tavalyi tanévhez képest. A levelező képzésen részt vevő hallgatók aránya (91%) tovább növekedett, szemben a távoktatásban részesülőkével (4,8%), míg az esti képzésben tanulók aránya (4,4%) évek óta változatlan.

A felsőoktatási intézmények nem nappali képzésein a hallgatók 36%-a (29,7 ezer fő) a 23–29 évesek korcsoportjába tartozik. A hallgatók közel 6%-a (4,7 ezer fő) 50 éves vagy annál idősebb.

Míg a nappali képzésben közel azonos a férfiak és a nők aránya, addig a nem nappali képzésben lényegesen több nő folytat felsőfokú tanulmányokat: tíz hallgatóból 6 nő.