Sokkal többen keresték a hazai agrártermékeket a járvány idején
HírekA tartós és a friss élelmiszerek forgalma nagyot nőtt, és egyre többen keresték a hazai termékeket a karantén idején, illetve a járványt megelőző felvásárlási pánik során – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztálya és a Nemzeti Agrárkamara szerint.
Március 11-én hirdették ki a veszélyhelyzet, de a felvásárlási láz már azt megelőzően jelentkezett. Február végén, a 9. és 10. naptári héten már komoly felvásárlás indult el. Ez egy olyan sokkot eredményezett a kereskedelem szereplőinek, amire nem voltak felkészülve – hangsúlyozta az MKT szakmai fórumán Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Nagyon sok kutatást végeztek az elmúlt időszakban, ezeknek a részleteit osztotta meg az előadás során.
Duplájára, triplájára emelkedtek a forgalmak bizonyos élelmiszerek tekintetében.
Ahogy bezártak az éttermek, és mindenki elkezdett otthon főzni, a tartós élelmiszerek mellett a friss élelmiszerek forgalma is nagyon nagyot nőtt – tette hozzá.
Az emberek ritkábban jártak vásárolni, ha tehették, a közeli, kisebb üzleteket keresték fel vásárlás céljából. Látszott, hogy az élelmiszer-kereskedelem dübörög, de nagyon sok olyan termékcsoport volt, aminek a forgalma viszont töredékére zuhant: mivel a vevők célirányosan vásároltak, az impulzustermékek megsínylették ezt az időszakot, legyen az bármilyen édesség, rágcsálnivaló, de még az alkoholos italok is – hangsúlyozta.
A vásárlói szokások változásával kapcsolatban Neubauer Katalin elmondta, megfigyelhető volt, hogy a csomagolt élelmiszerek irányába vonult a kereslet, fontos szempont volt, hogy az élelmiszerek tartósabbak legyenek.
Hatalmas erénye volt ennek az időszaknak, hogy egyre többen keresték a hazai termékeket. Nagyon bízunk benne, hogy a második hullám már felkészültebben ér minket, a tanulságokat levontuk – tette hozzá.
Nagyon sok olyan tényező befolyásolta mind a vásárlói szokásokat, mind pedig a különböző áruházláncoknak és kereskedőknek a magatartását, amit nem lehetett előre látni – mondta Cseszlai István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai és vidékfejlesztési igazgatója.
Az első feladat, amit a kamaránál márciusban kitűztek maguk elé, hogy az áruszállításnak a folytonosságát tudják biztosítani. Ezután arra kezdtek koncentrálni, hogy egyrészt a magyar termékek el tudjanak jutni a polcokra, másrészt, hogy elkezdjék belassítani azt a pánikvásárlási folyamatot, amit akkoriban lehetett tapasztalni.
Ha megnézzük a legfontosabb alapvető élelmiszereknek a listáját, akkor azt látjuk, hogy Magyarország ezen termékekből körülbelül 100-120 százalékos szinten önellátó. Nettó exportőrök vagyunk. Alapvetően nagyon extrém körülményeknek kell közre játszania abban, hogy itt hiány lépjen fel ezekből a termékekből. Amikor valaki azt látta a boltban, hogy nincsen liszt a polcon, az nem azért volt, mert elfogyott a liszt, hanem át kellett állítani a logisztikai láncokat, az áruházaknak a készletezését arra, hogy a megnövekedett keresletet ki tudják szolgálni, és erre kellett egy pár napos időszak – hangsúlyozta Cseszlai István.
Érdekességként megemlítette, hogy voltak például olyan gépsorok Magyarországon, amik bár alkalmasak lettek volna arra, hogy több húskészítményt állítsanak elő a megnövekedett igények kiszolgálására, de ezeket a gépeket át kellett állítani, és erre olyan olasz szakemberre volt szükség, aki a lezárások miatt nem tudott beutazni.
Hozzátette, a HoReCa-szektort (szállodák, éttermek, kávéházak) gyakorlatilag nullára visszavetette ez az időszak. Többek között azoknál volt komoly következménye ennek a pandémiás időszaknak, akik a HoReCa-szektor felé szállítottak be, és ez volt az elsődleges piacuk.
