Amerikai katonai csúcstechnológiát szerzett meg egy magyar cég, komoly védelmiipari fejlesztés lett belőle 

Hogyan került képbe a Honvédelmi Minisztérium egy alapvetően autóipari fejlesztés kapcsán? Figyelték a Bak Motors munkáját és egy ponton jött a megkeresés, hogy beszállnának, vagy Önök ajánlották fel a nem mindennapi technológiát?

A McLaren Applied bejelentése után a kanadai védelmi minisztérium egyik tisztje keresett fel, akinek az a feladata hogy detektálja azokat az ipari technológiákat amelyeket a hadsereg tud használni. Úgy értékelték, hogy a Kincsem hajtáslánc elképzelése az egyetlen a zéro carbon emissziós szektorból, ami teljesítheti a katonai követelményeket.

Közösen elkészítettünk egy kanadai gépesített dandárra vonatkozó előtanulmányt, amely olyan ígéretes lett hogy kifejezték szándékukat, hogy NATO szintre emelik.

Egy NATO innovációs konferencián ez a kanadai tiszt felvetette több szereplőnek ezt a témát. A NATO DIANA elnökhelyettese egy magyar dandártábornok, aki nyitott volt arra, hogy megvizsgálja az esettanulmányt.

Így a következő találkozó már Budapesten volt és elkezdődött egy közös gondolkodás, hogy ezt a felforgató technológiát amit integrálni kívánunk a NATO védelmi képesség fejlesztésébe, hogy lehet úgy fejleszteni, hogy a magyar szerepvállalással be tudjuk mutatni az orszag vedelmi innovacios akcelerator képességét.

Pontosan mit is tud az Önök által megszerzett technológia?

Nanolitografikus eljárással hét speciális réteget hozunk létre a fólián, amelyen a magnezium hidrid légköri nyomáson abszorbció során elnyeli a hidrogén atomokat. A hidrogén és a magnézium izotóp között létrejön egy kémiai kötés, amely után nem kell nyomás alatt tárolni. Igy jelentős logisztikai előnyt lehet elérni a tárolás és a szállítás vonatkozásában. A nanofólia a kaniszterben feltekerve áll, amikor működésbe lép a rendszer a fólián lévő hidrogénatomok kötését egy lézerszkenner segítségével feloldjuk így a hidrogén felszabadul és a motorba irányítjuk egy mini puffer tartályon keresztül.

Ez a rendszer a belsőégésű hidrogén hibrid motorral párosítva teljesítheti a katonai követelményeket nemcsak taktikai szinten, hanem hadműveleti és stratégiai előnyöket is teremthet.

Az olyan jövőbeni konfliktuszónákban, mint az Északi-sark vagy Afrika, a jelenlegi logisztikai módszerek nem fenntarthatóak. Mondjuk egy dandár esetén a teljes logisztikai leterheltségének 35 százalékát üzemanyag, 51 százalékát víz teszi ki.

A hidrogén rendszerrel minden tárolt 1 kilogramm hidrogénből 7-8 liter víz szabadítható fel a motoron keresztül. Amennyiben a műszaki fejlesztés során megoldjuk hogy az iható legyen akkor nemcsak a harcjármű hőképe csökken és kevésbé észlelhető, hanem a katonáknak is ivóvíz keletkezik. Ez olyannyira lecsökkenti a logisztikai terheket amivel extrém műveleti tempót (OPTEMPO) tud elérni a dandár.

A hátországban pedig nem egy kritikus infrastruktúrán termeljük és tároljuk az energiát, hanem decentralizálttá tudjuk azt tenni, mivel minden szél, és naperőmű sziget mellé lehet ilyen hidrogén termelő és tároló kapacitást telepíteni.

Eisenhower tábornokot idézve pedig ismerjük azt a tézist hogy háborúkat elsősorban a logisztika miatt nyerik meg vagy veszítik el. Tehát a mi technológiánk a hadseregnek mind stratégiai, mind hadműveleti illetve taktikai szinten is jelenthet előnyöket. A fejlesztés pedig teljesen szinkronban van a NATO innovációs stratégiájának 1. Számú priorításával, ami az energia reziliencia.

Végsősoron mégiscsak egy amerikai védelmiipari cég találmányáról beszélünk. Nem gördített az elé akadályokat a Plasma Kinetics, vagy az amerikai kormány, hogy ezt most a Magyar Honvédség vonatkozó szervezetei, sőt egy civil kutatóközpont fogja behatóan tanulmányozni?

Épp ellenkezőleg. A Plasma Kinetics-et lenyűgözte az, hogy Magyarországon NATO DIANA tesztközpont ( Zalazone) lesz illetve a 300 millió euróból megvalósult szegedi ELI-ALPS Kutatóintézet  világszínvonalú fejlesztési infrastruktúrával rendelkezik.

A Plasma Kinetics megerősítette partnerségi szándékát, nyilván a végleges szerződésekhez kell a Pentagon hozzájárulása, de a Magyar Honvédségnek nagyon erős a megbecsülése és a reputációja ott. Így egy olyan magyar-amerikai-brit védelmi ipari fejlesztési együttműködés formálódik, amit csak támogatni lehet tengeren innen és túl.

Ezek szerint a Bak Motors hozza az együttműködésbe a hidrogéntechnológiát, de mit ad hozzá mindehhez a honvédség és a lézerközpont, mi lesz a közös fejlesztés iránya?

A Honvédelmi Minisztérium Védelmi Innovációs Kutatóintézete egy koordinációs szerepet tölt be, felkészíti a projektet hogy a NATO DIANA programban alkalmassá váljon a sikerre. Ehhez megszervezi az ország erőforrásait, a kutatási partnerek, kettős célú technológia alkalmazása miatt a civil szektor partnereit, a NATO kompatibilis teszt és szimulációs körülményeket és a lézerközpontot.

A technológiának jelentős része a hidrogén molekulákat felszabadító lézerrendszer, aminek követelményeit a  jelenlegi prototípus fazisban csak egy nagyon drága, speciális katonai lézer tudja teljesíteni, így ki kell fejleszteni azt a lézert amit sorozatgyártásban költséghatékonyan lehet gyártani.

Ez utóbbi lesz gondolom a szegedi lézerközpont feladata...

Többek között ez is szerepel a tervekben.

Ki mit nyer ezzel az együttműködéssel? A Kincsem-projekt kap egy működő, kipróbált technológiát a gyártáshoz, a Honvédség pedig egy új, zöld hajtástechnológiát későbbi járműfejlesztésekhez?

A technológiánk más szektorokat is erősebbé tehet. A hiperautó fejlesztők gyakran kapnak olyan kérdéseket, hogy mit tesznek a társadalomért, és általában nehezükre esik megfogalmazni a választ. A mi esetünkbe az a tény, hogy van lehetőségünk hozzájárulni a hazánk és szövetségeseink védelmi képesség fejlesztéséhez, ez óriási dolog és lehetőség is. A Magyar Honvédség demonstrálni tudja NATO szinten több ország tisztjeinek és cégeinek érintettségével, hogy Magyarországon milyen védelmi ipari akcelerátor potenciál épült ki, ami tényleg elképesztő.

A jelenlegi fejlesztés olyan jövőbeli kihívásokra adhat választ, amelyre jelenleg nincs megoldás, és amennyiben a  fejlesztés sikeres, akkor a NATO-n belül ezek a megoldások Magyarországon születnek meg, ami tovább emeli a szövetségen belüli reputációnkat és a jövő konfliktusaiban a siker esélyét is növeli.

Végül, de nem utolsó sorban mikor mehetünk Goodwoodba megnézni az első Kincsem hiperautót az aszfalton, hol tartanak most a fejlesztések?

A digitális térben jól haladunk és hamarosan elkezdjük a statikus prototípusok megépítését. 2024 júliusi Goodwood Festival of Speeden fogjuk bemutatni.

Ami szenzációs e mellett, hogy a Goodwood-i menedzsment megengedte, hogy a magyar zászlót felhúzzuk az autó mellett, illetve a vevőjelölteknek és magyar állampolgároknak lesz lehetőségük megnézni a kastélyban kiállított Kincsem szobrot.