Hihetetlen, de a járvány alatt is nőtt a házasodási és gyermekvállalási kedv Magyarországon 

2011 óta 1,23-ról 1,59-re nőtt Magyarországon a termékenységi arányszám. Működnek a kormány családbarát intézkedései?

Az elmúlt évek európai népesedési folyamatait vizsgálva az figyelhető meg, hogy a magyar modell, a hosszú távú, családokra épülő, születéseket ösztönző családpolitika sokkal eredményesebb, mint rövid távon eredményeket hozó migrációs politika.

Ezt bizonyítja, hogy míg Magyarországon 2011 óta kiemelkedő mértékben, 29%-kal nőtt a gyermekvállalási kedvet mutató termékenységi ráta,

azon országokban, ahol jelentős migrációs többlet tapasztalható, az Eurostat adatai szerint nagymértékben csökkent (a 2010-ben még 2-es értéket mutató Svédországban 2020-ra 1,67-re, Írországban 1,63-ra, Franciaországban 1,83-ra zuhant). A költségvetési ráfordítások folyamatos növelésével párhuzamosan elindult a gyermekvállalási kedv fokozatos növekedése is, ezáltal egyre több vágyott gyermek születik meg hazánkban.

Az elmúlt évtizedben Európában Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a termékenységi ráta és a házasságkötések száma is.

Ugyan évről-évre csökken a szülőképes korú nők száma, ők arányaiban mégis egyre több gyermeket vállalnak. Magyarországon 2010-hez képest megduplázódott a házasságkötések száma, a válások száma pedig hat évtizedes mélyponton van.

Mennyire folyamatos ez a növekedés, lehet-e reménykedni benne, hogy a kitűzött cél, a 2,1-es arány megvalósul, és megáll a magyarság fogyása?

A szomszédunkban zajló háború és az uniós szankciók miatt kialakult energiaválság időszakában is nemzetstratégiai célja a kormánynak a gyermekvállalás ösztönzése.

2022-ben háromszor annyit fordított a kormányzat családtámogatásokra, mint 2010-ben. Míg 2010-ben öt vágyott gyermekből csupán három született meg, addig most ötből négy. 

A magyar családok legalább két gyermeket terveznek, alapvetően tehát többet, mint amennyi megszületik. Amíg ez a „rés” – a vágyott és tényleges születések között – fennáll, addig egészen biztos van tere a gyermekvállalás ösztönzésének.

A KSH adatai szerint a 2011. évi történelmi mélypontot jelentő gyermekvállalási kedv szerint, száz nőre számított 123 gyermekkel szemben a 2021. évi 159 gyermek 29%-os termékenység növekedést jelentett. 

Ha a kormány 2010-ben nem vezette volna be a mostani, gyermekvállalást ösztönző családtámogatási rendszert, akkor 2021-ig 136 ezerrel kevesebb gyermek született volna és 2021-ben nem 93 ezer, hanem csak 72 ezer gyermek született volna a korábbi gyermekvállalási kedv mellett.

Európa-szerte ökölszabály, hogy ha beüt a baj, csökken a gyerekvállalási kedv. Hogyan hatott a születésszámra a koronavírus-válság és mire lehet számítani most, hogy gazdasági világválság fenyeget?

Európában 2020-ban Magyarország (valamint Görögország és Málta) kivételével minden országban csökkent a születések száma 2019-hez képest, az Eurostat adatai alapján. A legnagyobb németországi demográfiai kutatóintézet, a Max Planck Intézet termékenységi adatbázisából az derül ki, hogy

Európában (Izland mellett) Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol a koronavírus előtti 2016-2019 közötti időszak átlagához képest 2020-ban több gyermek született.

Az intézmény adatsora, illetve a 2020-ra és 2021-re vonatkozó népmozgalmi adatok, amelyek szerint Magyarországon a pandémia ellenére is nőtt a házasodási és gyermekvállalási kedv, ékes bizonyítékai annak, hogy átfogó családbarát intézkedésekkel nemcsak minimalizálni lehet a koronavírus okozta termékenység-visszaesést, de akár a pandémia hatásai ellenére is lehetséges a termékenység növelése.

A születésszám korábban tapasztalt növekedése mennyire volt a kormány által nyújtott anyagi ösztönzőknek köszönhető, és mennyire lesz ezeknek érezhető hatása most, hogy az ingatlanárak és az építőanyag árak az egekbe szöktek, és ezeket legalább is részben elinflálták? Van ennek kivédésére valamilyen cselekvési tervük?

Tény, hogy Európában Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben a gyermekvállalási kedv. Ezt a növekedést támogató családpolitikai környezet tette lehetővé. Például a babaváró támogatást már több mint 234 ezer házaspár igényelte, tíz születésre 9 babaváró támogatás jutott, aminek köszönhetően emelkedett a születések száma. Minden ötödik család a CSOK-kal tudott új, megfelelőbb otthonba költözni.

A családi adózás, a gyermekgondozási ellátások rugalmas rendszere, a CSED100 és a GYED extra, a család és munka összeegyeztetését szolgáló bölcsődefejlesztési program, a gyermekjóléti intézkedések széles köre mind hozzájárultak a gyermekvállalást hátráltató akadályok lebontásához.

A családbarát politika jegyében 2010 óta minden esztendőben növekedett a családokra szánt források összege, ez 2023-ra eléri a 3 225 milliárd forintot, ami minden eddiginél magasabb összeg, és több mint háromszorosa a 2010-es ráfordításnak.

Az idei év februárjának családi adóvisszatérítése, a benzin-, élelmiszer- és kamatstop fenntartása, a rezsitámogatások és a családtámogatások továbbvitele stabilizálják a családok helyzetét, együttesen a 2022-es év Európájának legnagyobb családvédelmi programja.

Az idén meghozott intézkedések jól mutatják, hogy a kormány a gyermeket tervező és nevelő családokat a háborús helyzetben és az energiaválság idején is megvédi, segíti. Ebben a helyzetben a legfontosabb feladat a családok számára legnagyobb stabilitást és folytonosságot biztosítani.