Uniós pénzek nélkül újra devizában adósodhatunk el 

Milyen a jelenlegi helyzet az uniós pénzek kapcsán, az Európai Bizottság döntése után? Mi a most előttünk álló menetrend?

A várakozásokhoz képest az Európai Bizottság megnyilvánulása feltűnően megértő és puha, konstruktivitásra hajló volt. Kilátásba helyezték, hogy most két hónapra felfüggesztik a források kifizetését a 7 éves keretköltségvetés, azon belül is a három operatív program kapcsán.

Ez szerintem csupán minimális csúszást jelent, még akkor is, ha az ország számára fontos volna a deviza beáramlása.

A Bizottság értékelése szerint, ha mindazt amit eddig a magyar fél felmutatott implementáljuk – megvalósítjuk, akkor az utat nyithat a megegyezés lehetőségére is. Ez a hozzáállás teljesen ellentétes az Európai Parlament múlt heti, kardcsörtető magatartásával.Számomra épp ezért az egyik legfontosabb kérdés az, hogy az EP a Bizottság engedékeny hozzáállásához mit fog szólni. A Parlament ugyanis kifejezetten megfenyegette az Európai Bizottságot. Az EP-ben jelenleg 380 aláírás letétbe van helyezve, hogy bizalmatlansági eljárást indítsanak a Bizottság ellen. Valójában ez az egyetlen eszköz az ő kezükben. A mi szempontunkból pedig az a kérdés, hogy ha mi a következő két hónap alatt valóban megegyezünk a Bizottsággal, akkor a Parlament erre hogyan fog reagálni.

Azt azonban fontos kiemelni, hogy az Európai Parlament jogilag már nem tud beavatkozni ebbe a helyzetbe, ők tehát kizárólag a Von der Leyen elnökasszony elleni bizalmatlansági indítvánnyal való fenyegetéssel képesek nyomást gyakorolni.

Mi lesz következő lépés? Ezt a most megszületett bizottsági döntést el kell majd juttassák az Európai Tanácsnak?

Pontosan így van. A Bizottság most egy hivatalos javaslatot tett, erről szólt tulajdonképpen a sajtóközlemény is. Ezt pedig most eljuttatják a Tanácsnak, hogy ennek alapján november 19-ig, azaz két hónapig függesszék fel a magyar félnél a 7 és fél milliárd eurónyi operatív támogatás kifizetésének a megindítását. Itt a szürkeséggel és a korrupcióval jellegzetesen leginkább érintett három új operatív programra tettek javaslatot. Most ugyanis név szerint is prolongálják a következő hét évre nézve az eddigi és kifutó operatív programokat. A háromból az egyik az IKOP volt, tehát az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program, a második a KEHOP, azaz a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program volt, a harmadik pedig a TOP, teljes nevén Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, mely döntően kistelepülési kisebb projekteket támogat. Összefoglalva tehát ebben a három programban javasolták az EU-ra eső hányad felfüggesztését.

Nem voltak benne tehát azok a programok, amikről még nem is állapodtunk meg, illetve az olyanok, amelyek nem csupán bilaterális megállapodás kérdését képezik. Ilyen többek közt a Transzeurópai hálózatokat is finanszírozó Kohéziós Alap egy része.

Ennek oka, az lehet, hogy még nem született meg a nagy keretegyezmény az összes operatív programunkról, de ezzel a három programmal kapcsolatban a leginkább előrehaladottak a tárgyalások, valamint ezt a három programot látják az uniós pénzek felhasználása szempontjából a leginkább veszélyeztetettnek.

Miből fakadhat, hogy a Parlamentnél lágyszívűbb a Bizottság és mekkora esély lehet arra, hogy a Tanács ezt az ajánlást ebben a formában elfogadja?

Én úgy vélem, hogy nagy esély van rá, hogy a Tanács elfogadja ezt az ajánlást. Egyrészt a Bizottság rendszerint figyelembe veszi a fontosabb tagállamok álláspontját. A német és a francia álláspontot egészen biztosan és vélhetően a még jelenleg hatalmon lévő olasz kormányét is, annak érdekében, hogy az általuk tett javaslathoz meglegyen a minősített többség. Én úgy vélem ezt a háttérből ebben az esetben is felmérték.

Ezen túl pedig nagy rá az esély, hogy a Tanács is azon az állásponton lesz, hogy adják meg az esélyt, hogy Magyarország bemutathasson a Bizottságnak egy olyan programot, amiben nem csak törvényalkotási lépések történnek, de megindul a konkrét hatóságok felállítása és a kinevezések is. Én látok rá lehetőséget, hogy ez megvalósuljon.

A magyar kormánynak pedig nagy szüksége van ezekre a forrásokra, hiszen ha idén ezek nem érkeznek meg, akkor újabb devizakötvények kibocsátására kerülhet sor, vagy pedig el kell indítani azokat a nagy nemzetközi devizalehívásokat, amik olyan projektekhez kapcsolódnak, mint a Budapest- Belgrád vasútrekonstrukció,a  Fudan Egyetem, vagy a Paks 2-es projekt. Mindemellett egy novemberi gyors kötvénykibocsátást én valószínűbbnek tartok. Ez azonban a korábbi évektől eltérően már nem lesz olcsó és különösebben kedvező sem.A magyar kormány által a jövő héten összeülő Országgyűlésnek benyújtott törvénytervezeteket és az ezek végrehajtásáról szóló rendeleteket most a következő két hónapban nyilvánvalóan az Európai Bizottság is részletesen vizsgálni fogja.

Az Európai Parlament eközben biztosan nagy zajt fog csapni és én úgy vélem, hogy most fog megmutatkozni a Parlament valódi ereje. Ha ugyanis az EP most nem nyújt be bizalmatlansági indítványt, illetve elfogadja azt a kompromisszumot, amit a Bizottság a magyar kormánnyal kötött és ezt a tagállami kormányok is a Tanácsban jóváhagyják, akkor lehet, hogy a Parlamentben a hangulat  is lenyugszik. De az intézményközi harcokban az EP tigriskarmai mélyen  le fognak törni.

Mi várható a koronavírus járvány miatt létrejött helyreállítási alap kapcsán? Hiszen ez a mostani megállapodás az operatív programokról szólt. Ezen a téren van valamilyen előrelépés?

A helyreállítási programról való megállapodást továbbra is húzzák – halasztják. Úgy vélem ezt függővé tehetik attól, hogy a 7 éves költségvetés magyar operatív felzárkózási programjai kapcsán mit hajt végre a magyar állam  a jogállamisági eljárás során. Ha ennek kapcsán  feloldják a kifizetésekre vonatkozó felfüggesztést, akkor indulhat el a helyreállítási alap is. Ott azonban még szakmailag sincs a Bizottságban elfogadva olyan formában egy magyar program mint az említett három operatív programnál.

Idén év végéig, illetve jövő év végéig szólnak a határidők, ameddig le kell kötni a pénzeket, erről azonban jelenleg nincs szó. A hitel rész ebből majdnem 10 milliárd euró lenne, de jelenleg továbbra is csak 5 és fél milliárd euróról lehet hallani a transzfer részénél.

Ha a helyreállítási alap programját nem fogadják el december 31-ig, akkor annak a 70 százaléka nem felfüggesztődik, hanem törlődik?

Igen az abban az esetben elvész, vagy legalábbis az Európai Bizottság nem kell, hogy lehívja nekünk a nemzetközi pénzpiacról. A Bizottság számára ez nem jelent problémát, hiszen számos tagállam nem kérte ki a pénzét. Csak 18 tagállam igényelte a transzfert és ebből csak 6-7 tagállam igényelte a hitel részt is. Ha ebből valaki kiesik, az nem jelent különösebb bonyodalmat nekik.

A most látható folyamatok 2018 óta zajlanak és mégis most az utolsó pillanatokban adták be itthon ezeket a törvényjavaslatokat. Ennek van valamilyen oka? Esetleg nem számítottak arra, ami történt?

Az említett időszakban nem zajlott intenzív tárgyalás. Mondhatjuk, hogy a felek elbeszéltek egymás mellett. A magyar kormánynak egészen a tavalyi évig ez nem volt sürgős. Még 2021 novemberben, sőt idén februárban is meg tudta oldani egy viszonylag olcsó és kedvező devizakötvény kibocsátással a devizahiányát. Azóta azonban nagyon drága lett a pénz, a vártnál rosszabbnak néz ki az idei folyó fizetési mérleg, sokkal jobban elszálltak az energiaárak a vártnál.Emiatt pedig a magyar kormány  jóval nehezebb finanszírozási helyzetbe került, akár idén januárhoz-februárhoz képest is. Szerintem azt mondhatjuk, hogy a magyar kormány hosszabb alkudozásra számított, bár a 7 éves költségvetésről 2022 vége felé egyébként is illene megegyezni, hiszen az új többéves keretköltségvetés tulajdonképpen 2021-től szól.

Emellett nem szabad elfelejteni, hogy az előző, kifutó  többéves keretköltségvetésből nem sokkal ezelőttig még érkezett pénz. Tavaly például még a GDP 3,2 százalékának megfelelő nettó többletünk (ennyivel többet kaptunk az uniós költségvetésből, mint amennyit befizettünk) érkezett a kifutó operatív programokból.

Valójában tehát a magyar kormányzatnak idén év végére, a jövő év elejére válik izgalmassá a deviza finanszírozás. Eddig nem volt kényszerhelyzetben.

Mi várható, sikerülhet végül megegyezni a helyreállítási alap kapcsán, vagy veszítünk majd forrásokat?

A magyar kormány szerintem mindenképp meg akar egyezni. 5-7 milliárd euróra feltétlenül szüksége van. A Covid-alapból az előleg fél milliárd euró lett volna, a 7 éves költségvetésből azonban akár 4-5 milliárd eurót is le tudnánk gyorsan hívni, így nyilván ez utóbbi sokkal fontosabb számukra.

Én úgy látom, most nem lenne szerencsés a nemzetközi pénzpiacról finanszírozni magunkat, mert jelenleg nem kedvező a kamathelyzet. Ennek nem csak Magyarország politikai viszonyai és gazdaság-valamint társadalompolitikája  az oka, hiszen nemzetközi szinten is tapasztalhatóak nehézségek.

Épp ezért szerintem a magyar kormány mindent el fog követni, hogy megkapjuk a forrásokat. Ennek van egy olyan politikai vetülete is, hogy a mostani intézkedésekkel a kormány be akarja bizonyítani, hogy anélkül képesek vagyunk minden felmerülő problémát megoldani, hogy csatlakoznunk kellene az Európai Ügyészséghez. Eddig ez a mostani megállapodás alapján úgy tűnik sikerülhet. Ez esetleg abban az esetben változhat, ha az Európai Parlament mégis egy nagy offenzívát indítana a Bizottság ellen, esetleg ha a Tanácsban több  tagállam hirtelen megbokrosodna, de ez egyelőre nem így néz ki.

Így a kormány a falat, amit számára az Európai Ügyészséghez való csatlakozás jelent, el tudja kerülni. Az pedig hogy a hazai jogrendbe és intézményrendszerbe illeszthető hatóságokat és ellenőrző rendszereket állítanak fel szerintem mind az Unió, mind pedig Magyarország kormánya számára elfogadható lesz.

Miért van ekkora ellenállás az Európai Ügyészséghez való csatlakozással szemben?

Öt tagállam nem csatlakozott az Ügyészséghez. Ebből három tagállam - Dánia, Írország és Svédország - esetében ennek belső, alkotmányos okai vannak. A magyar, illetve a lengyel kormány részéről mondhatjuk, hogy a háttérben inkább politikai okok vannak. Alapvetően ez Lengyelország és Magyarország számára szuverenitási kérdés, ami arról szól, hogy a hazai igazságügyi rendszer képes-e ellátni az összes olyan feladatot, amit velünk szemben Brüsszelből támasztanak. Ez a hivatalos vélemény. Nem hivatalosan pedig az is problémát jelent, hogy a csatlakozásunk esetén, a magyar igazságszolgáltatás jogkörének egy része átkerülne egy külső, európai szervhez és ezt nem szeretnék a kormánypártok.

Sokat lehet hallani a lengyel uniós pénzekről? Mikor kaphatnak végre forrásokat?

Ez az ügy- mármint a lengyel helyreállítása alap- szerintem még folyamatban van. A lengyel parlament még augusztusban elfogadott új jogszabályokat a lengyel bírósági rendszerrel kapcsolatban. Formailag  visszaléptek ugyan attól, hogy egy politikai alapon kinevezett felügyelőbizottság kerüljön be a lengyel bírósági rendszerbe, azonban azok a törvénymódosítások, amiket eddig a lengyelek megléptek nem váltották ki Brüsszel látványos tetszését.

Időben azonban egyre inkább a fal felé haladnak a lengyelek. A Covid-alapból az első részletet számukra októberben fizetnék ki, azonban az október már közeledik. Így Lengyelországgal kapcsolatban én egy hosszú és forró őszre számítok, amiben az lesz a legfőbb kérdés, hogy képesek-e tovább menni a lengyelek, vagy a Bizottság fog engedni, hogy megkapják Varsóban az első pénzeket (az előleget, ami 10 %) a helyreállítási alapból. Onnantól ugyanis, ha ezt folyósítják a lengyelek részére, akkor újra helyreállhat a béke Brüsszel és Varsó között.