Gyógyszerhiány: már szív- és rákgyógyszerek is a listán

Az Európai Unió Gyógyszerészeti Csoportjának (PGEU) felmérése szerint egyre nagyobb probléma a kontinensen a gyógyszerhiány, ami nem csak a patikákat, de az egészségügyi intézményelet is érinti, és magában foglalja mind az alapvető életmentő gyógyszereket, mind a nagyon gyakran használt gyógyszereket.

A PGEU 26 országot vizsgáló legutóbbi felmérése szerint valamennyi válaszadó ország tapasztalt gyógyszerhiányt, és 65 százalékuk jelezte, hogy a helyzet rosszabbodott 2020-ban 2019-hez képest.Az érintett országok többségében több mint 200 gyógyszer minősült aktuálisan hiánycikknek, 8 országban pedig a 400-at is meghaladta ezek száma. A legtöbb helyen szív- és érrendszeri gyógyszerek szerepeltek a hiánylistákon.

Más kutatások szerint az átementi vagy tartós gyógyszerhiány minden terápiás területet érint, beleértve az antibiotikumokat, daganatellenes szereket, vagy fájdalomcsillapítókat. Még az Egyesült Államokból is arról számoltak be, hogy számos onkológiai készítményből nincs az országban.

Az USA-ban egyébként 2016-ban a leginkább problémás gyógyszerek az antibiotikumok voltak, majd az elektrolitok, a kemoterápiás, a szív- és érrendszeri és a központi idegrendszerre ható szerek. 2020-ban viszont már a fájdalomcsillapítók, a nyugtatók és az altatók váltak az elsődleges hiánycikké a Covid-19 miatti megnövekedett kereslet nyomán.Alapvető gyógyszerek és sürgősségi készítmények esetében gyakrabban előfordul tartós vagy átmeneti ellátási probléma. Ausztráliából az ottani illetékes hatóság többször is jelentett hiányt például az adrenalinból.

Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet termékhiány-listája jelenleg több mint 1350 tételt tartalmaz.

A valóságban azonban ennél lényegesen kevesebb készítményt nem lehet beszerezni, a felsorolásban ugyanis az adott szer összes kiszerelése és gyógyszerformája (tabletta, injekció stb.) szerepel.

A listán vannak olyan infúziók és injekciók, köztük penicillin is, valamint érzéstelenítők, amelyeket elsősorban vagy kizárólag kórházban használnak, de szerepelnek rajta rendszeresen szedett köptetők, pezsgőtabletták, forróital-porok, allergiagyógyszerek, vitaminkészítmények, fájdalomcsillapítók, nyugtatók, fogamzásgátlók és Parkinson-gyógyszerek is.A hiány okai között vannak a gyártási és/vagy szállítási gondokat, megnövekedett igényt, de az első helyen a „piaci megfontolások” állnak. Ez jelentheti azt, hogy már nem éri meg annak a készítménynek a forgalmazása az adott országban a piaci méret miatt, de azt is, hogy a gyártó ideiglenesen, vagy akár véglegesen kevesebbet gyárt már az adott szerből, például, mert újratervezi a termékportfólióját, vagy más orvosságok gyártásához csoportosítja át az erőforrásait.

Mint látható, a gyógyszerhiány egyformán érinti a magas, a közepes és az alacsony jövedelmű országokat, vagyis globális problémáról van szó. Egy, a témában készült idei elemzés szerint

az okok összetettek: kínálati, keresleti vagy szabályozási problémák egyaránt szerepet játszanak benne.A kínálati problémák konkrétan azt jelentik, hogy a gyártók nem akarnak vagy nem tudnak elegendő gyógyszert előállítani a kereslet kielégítésére. E mögött lehet gyártási/minőségi probléma, nyersanyaghiány, de meghúzódhatnak a háttérben üzleti okok is (például alacsony haszonkulcs, kis piacméret, nyersanyagköltség-emelkedés, kapacitáskorlátok) és logisztikai problémák is.

A koronavírurs-pandémia még inkább rámutatott, mennyire nagy a gond.

A Covid-19 ugyanis világszerte elképesztő mértékű keresletet generált mind a lakosság, mind pedig az egészségügyi intézmények részéről, az országok lezárása miatt ugyanakkor sok esetben lehetetlenné vált a készletek újbóli gyors feltöltése. Az egyetemi kórházak európai szövetsége már 2020 áprilisában jelezte, hogy nagyon megnőtt a kereslet az érzéstelenítők, antibiotikumok, izomlazító szerek, valamint a koronavírus kezelésére használt egyéb készítmények iránt, ami a készletek kimerülésével fenyeget Európában.

A problémát súlyosbítja, hogy a gyógyszerek, illetve a gyógyszeralapanyagok jelentős részét Ázsiában gyártják: az Európában felírt gyógyszerek 80 százaléka Indiából és Kínából származik. Kína és India termeli a világon a paracetamol 60, a penicillin 90 és az ibuprofen 50 százalékát.A járvány alatt ezen országok korlátozták az exportot, illetve csaknem lehetetlenné vált a szállítás. Világszerte hiány lépett fel ezért az aktív hatóanyagokból, a segédanyagokból és a gyógyszerekből is.

Már korábban is bebizonyosodott, hogy ha egyetlen szállító biztosítja bármely termék előállításához az alapanyagot és segédanyagot, vagy magát a készítményt, akkor a beszállítóval kapcsolatos problémák gyógyszerhiányhoz vezethetnek. Ezért – amennyiben ez lehetséges – mindig több forrásból kell biztosítani a gyógyszerellátást.

Az Európai Bizottság még tavaly kiadott egy iránymutatást az optimális gyógyszerfelhasználásról a hiányok elkerülésére. Az Európai Parlament pedig idén szeptemberben egy állásfoglalást fogadott el, amely

többek között arra szólítja fel a tagállamokat, hogy pénzügyi eszközökkel is ösztönözzék a gyógyszergyártókat arra, hogy Európában telepedjenek le. A tervek között szerepel egy uniós készenléti tartalék létrehozása a stratégiai fontosságú gyógyszerekből, ami sürgősségi európai gyógyszertárként működne, csökkentve a hiány kockázatát, az EU közös gyógyszerbeszerzésének fokozása, illetve a gyógyszerek szállításának megkönnyítése az EU tagállamai között.