Csollány Szilveszter életéért is ECMO géppel küzdenek - Mit tud ez a szerkezet?

Egészség2021. dec. 13.H. É.

Akár hetekig is képes pótolni a leállt tüdőt, szívet, vagy akár mindkettőt az az ECMO-nak nevezett speciális gép, amelyet a súlyos légzési szindrómában szenvedő Covid-betegeknél is bevetettek már szerte a világban. De mindenütt nagyon komoly protokollok szerint használják, mert kockázatos, és egyáltalán nem biztos, hogy ezzel megmenthető a páciens.

A Fidesz országgyűlési képviselője, az 52 éves Bányai Gábor összesen 111 napot töltött intenzív osztályon, ebből 69 napig úgynevezett ECMO készülékhez kötve, ami a koronavírus miatt leállt tüdejét pótolta. ECMO – az extra corporális (vagyis testen kívüli) membrán oxigenátor – készülék mentette meg annak a 34 éves kismamának is az életét, aki idén januárban majdnem hetven nap után hagyhatta el a Semmelweis Egyetemet. És ezzel a tüdőt, szívet helyettesítő berendezéssel küzdenek jelenleg mások mellett Csollány Szilveszter olimpiai bajnok tornász életéért is.

A kritikus állapotú betegeknél a COVID-19 egyik legsúlyosabb következménye ugyanis az akut légzési distressz szindróma (ARDS), a vírusfertőzés és/vagy tüdőgyulladás következtében kialakuló légzési elégtelenség.Az ECMO ezekben az esetekben szó szerint életmenő lehet. Ahhoz, hogy a pácienst rá tudják kötni, a sebészek csöveket helyeznek az ereibe (a nyakba, az ágyékba, vagy közvetlenül a szívébe), majd a gép kiszivattyúzza a vért a szervezetéből egy oxigenátorba, mesterséges tüdőbe. Ez oxigént ad a vérhez, illetve eltávolítja a szén-dioxidot belőle, majd egy másik csövön át visszajuttatja a szervezetbe.

Lényegében az ECMO ez idő alatt a beteg szíve és tüdeje. Amíg tehát a berendezés dolgozik, biztosítva a szervezet gázcseréjét, pótolva a beteg tüdő (vagy szív) károsodott funkcióját, lehetőséget teremt arra, hogy az regenerálja magát, gyógyuljon, és a szervezet megküzdjön a vírussal.Az eljárás ugyanakkor rendkívül kockázatos, nagy a szövődmények esélye, és még úgy sem garantálja, hogy általa megmenthető a beteg, hogy mindenütt a világon csak a szigorú kritériumoknak megfelelő pácienseknél alkalmazzák. Vannak kizáró okok is, például, ha valakinek több szerve is károsodott, egyértelmű az idegrendszeri sérülés, de a 65 éven felettieknél sem ajánlják már ezt a kezelést, döntően a magas rizikó miatt.

A gépet akkor vetik be, ha az összes többi kezelési lehetőséget kimerítették olyan betegeknél, akiknek a tüdeje nem tud elegendő oxigént biztosítani a szervezet számára, vagy nem tud megszabadulni a szén-dioxidtól. (Mivel nem Covid-ra fejlesztették, olyan betegeknél is alkalmazák, akiknek a szíve nem tud elegendő vért pumpálni a szervezetbe, valamint akik szív- vagy tüdőtranszplantációra várnak.)

Azzal kapcsolatban, hogy milyen eséllyel élik túl a Covid-19-et az ECMO-kezelésben részesülők, nincsenek egyértelmű adatok.

Több országból is arról számoltak be, hogy nem hozott a kezelés érdemi csökkenést a halálesetek számának csökkenésében, Bécsben a gépre tett betegek háromnegyedét sikerült megmenteni.A Magyarországon rendelkezésre álló ECMO-k számáról nincs pontos adat – szakemberek 30-40 készülékről beszélnek –, csak annyi biztos, hogy a kórházigazgatóknak tartott tavaly tavaszi eligazításon Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter úgy fogalmazott: ezek a berendezések kellő számban rendelkezésre állnak az országban.

A készülékek árára vonatkozóan is csak egy adatot találtunk:

a Heim Pál Gyermekkórház számára tavaly vásárolt készülék 26,5 millió forintba került