Nőtt a hazai biztosítási, pénztári és a tőkepiac, népszerűek az ingatlanalapok

Elemzések2019. jún 13.Növekedés.hu

Megjelent az MNB friss kockázati jelentése, mely szerint a biztosítási piacon belül a nem-életbiztosítási ág növekszik, a pénztári piacon a negatív hozamok és a cafeteria rendszer átalakítása jelent kihívást, a tőkepiacon a befektetési vállalkozások forgalma nőtt erőteljesen.

Biztosítási szektor

A biztosítási piac teljes árbevétele tavaly már meghaladta az 1000 milliárd forintot, az elmúlt két évben 7 százalék fölötti növekedés. Az inflációval növelt GDP-vel összevetve azonban ez már nem olyan sok, nem elég ahhoz, hogy az uniós szinthez felzárkózzon a szektor aránya. A szektor adózott nyeresége 73 milliárd forint, lett, amiben a kifizetések csökkenése is szerepet kapott.

Míg a gazdasági növekedés, a GDP volumenének növekedése és az inflációs cél tartása kedvező piaci környezetet jelentenek, az életbiztosítási ágban a biztosítók által garantálható alacsony hozampotenciál miatt a hagyományos termékek keresletének fejlődése visszafogott, a nem-életbiztosítási ágban a befektetett eszközökön elért eredmény alacsony. A szektorszintű tőkefeltöltöttséget bemutató piaci összesített tőkemegfelelési mutató 200 százalék felett, azaz a jogszabályban elvárt érték kétszeresén stabilizálódott.

Az életbiztosítási értékesítés 10 százalékkal esett vissza, a közvetítők létszáma 30-ról 27 ezerre csökkent, viszont hatékonyabb lett a piac, mivel jóval nagyobb lett az egy közvetítőre jutó bevétel. A visszaesés oka elsősorban az úgynevezett etikus életbiztosítási szabályok bevezetése és az átfogó európai közvetítői szabályozás.

A nem-élet üzletág bő 10 százalékkal bővült, ezen belül jelentően növekedett a kgfb piac. A díjak növekedését továbbra is indokolja a károk növekedése. A 2019-es időszak fő kérdése a 30 százalékos baleseti adó beépítésének díjra gyakorolt hatása lesz. Az első, januári tapasztalatok azt mutatták, hogy a biztosítók csak kisebb részben hárították át ezt a hatást.

A lakossági és vállalati vagyonbiztosítások, illetve a casco biztosítás díjbevétele jóval lassabb ütemben bővül. Utóbbinál a Magyarországon első ízben forgalomba hozott új személygépkocsik arányának javuló tendenciája elősegítheti a casco állomány növekedését. Megemlítendő még az utasbiztosítás, mely a legdinamikusabb növekedést produkálta. A lakossági vagyon biztosítások kárhányada, amihez a nagyobb természeti katasztrófáktól mentes év is hozzájárult, igen kedvezően alakult. Az evvel járó magas jövedelmezőség ösztönző lehet több biztosítónak, hogy betörjön ebbe a szegmensbe, azonban a lakosság árérzékenysége ennél a biztosítási ágnál alacsony, ami kevésbé segíti elő az árversenyt és a biztosító váltást.

Pénztári szektor

Az önkéntes pénztári szektorban az intézmények számának csökkenése folytatódott a munkáltatói bevételek visszaesése miatti beolvadás, illetve végelszámolások következtében. Az önkéntes nyugdíjpénztári szektorban kis mértékben csökkent a taglétszám, amelyet részben az új belépők számának stagnálása, illetve a nyugdíjszolgáltatás igénybevétele miatt a tagsági jogviszonyukat megszüntetők számának növekedése okozott.

A negatív hozameredmények azonban jelentős bevételkieséshez vezettek. 2018-ban szektorszinten a záró vagyonnal súlyozva átlagosan -1,8 százalékos nettó hozamot értek el, elsősorban a nemzetközi piacokon megnövekedett volatilitás, másodsorban a hazai kötvény és részvénybefektetések -1 százalékon belüli veszteségének köszönhetően. Hosszabb távon vizsgálva azonban továbbra is jók az eredmények, a 10 éves átlaghozam például 7 százalék fölött áll, a reálhozam pedig 4 százalék fölötti, de ez még a korábbi időszak magasabb kamatainak köszönhető. A 2018. évi megnövekedett tagdíjbevételek nemcsak a kedvezőtlenebb hozamokat tudták kompenzálni, hanem a fedezeti tartalékot érintő, megnövekedett kifizetéseket is.

Az egészség- és önsegélyező pénztárak esetében a tagdíjbevételek továbbra sem érték el a 2016-ig jellemző 50-60 milliárdos sávot, azonban a munkáltatói befizetések jelentős csökkenését nagyrészt kompenzálta az egyéni befizetések dinamikus növekedése. A szektorszintű működési eredmény 2017-ben negatív tartományba fordult, és 2018-ban sem lett pozitív eredmény. Ennek hátterében az a jelenség húzódik meg, hogy a negatív hozameredmények miatt a korábbi évekhez képest jóval szerényebb hozamlevonást tudtak érvényesíteni a nem fizető tagok után, amely jelentős bevételkieséshez vezetett. A tárgyévben 21 egészség- és önsegélyező pénztár közül 11 intézmény esetében a működési bevételek alacsonyabbak voltak a működési kiadásoknál.

Tőkepiac

A nem bankcsoporthoz tartozó pénzügyi vállalkozások követelés állományát vizsgálva 2018. évben a korábbi évekre jellemző hitelállomány-csökkenés - a háztartások részére nyújtott hitelállomány jelentős csökkenése ellenére - megállt, és csekély mértékű növekedés következett be a vállalkozások részére nyújtott hitelek erőteljes növekedésének eredményeként. A faktoring és a pénzügyi lízing állomány esetében tovább folytatódott a növekedés.

A befektetési szolgáltatók – hitelintézetek és befektetési vállalkozások – tekintetében összességében a tőkepiaci forgalom kis mértékben csökkent, ezen belül a befektetési vállalkozások tőkepiaci forgalma tovább növekedett a származtatott piaci forgalomnövekedés, alapvetően a széndioxid kvótakereskedelem következtében. Az azonnali és származtatott forgalmat tekintve a tőkepiac tőzsdei szegmense egyaránt bővülést mutatott, ezzel szemben a tőzsdén kívüli szegmens mindkét piacon csökkenő forgalmat realizált.

Szektorszinten 2018-ban folytatódott az ügyfélértékpapírok állományának növekedése, és a befektetési vállalkozások ügyfélértékpapírállományon belüli részesedése is tovább erősödött. A tartós befektetési számlák formájában vezetett értékpapír számlák állománynövekedése a korábbi évekhez képest megtorpant, a csökkenés nagyobbrészt a hitelintézetekhez köthető. A nyugdíj előtakarékossági számlák állományának darabszáma a korábbi trendnek megfelelően, elsősorban a hitelintézeteket érintően csökkent.

Az azonnali piaci forgalom 2018. évi növekedése a hazai részvényforgalom emelkedésének és a jelzáloglevelek forgalmában bekövetkezett ugrásszerű növekedésnek a következménye. A származékos piac összforgalmának csökkenését a határidős részvény forgalom és a határidős deviza forgalom csökkenése okozta, amelyet nem tudott ellensúlyozni az index alapú határidős termékek növekedése.

A Budapesti Értéktőzsdén egy új kibocsátó részvényei kerültek bevezetésre, tizenhét zártkörű tőkeemelés és egy kivezetés történt. A befektetési vállalkozásoknál tovább csökkent a white-label szolgáltatások állománya, melyhez hozzájárult az ESMA termékintervenciós döntése is, mely alapján 2018 második felétől korlátozások kerültek bevezetésre a lakossági befektetők részére történő forgalomba hozatal, forgalmazás és értékesítés vonatkozásában.

A befektetési alapok szerkezetét tekintve folytatódott az átstruktúrálódás az ingatlanalapok irányába, számuk tovább nőtt, míg az értékpapíralapok száma stagnált. Egyértelműen látszik, hogy az ingatlanpiacon jelentkező mánia az alapokra is átterjedt. Az ingatlanalap szektor bővülésének köszönhetően a befektetési alapkezelők száma is nőtt.

A befektetési alapkezelők által kezelt vagyon több év növekedési trendje után csökkent 2018-ban, melyet a nyugdíjpénztárak és az egyéb portfóliók kezelt vagyonának a csökkenése okozott, ugyanakkor a befektetési alapok és a biztosítói portfóliók kezelt vagyona tovább emelkedett 2018-ban is. A befektetési alapokban kezelt vagyon nettó eszközértéke újra történelmi csúcsot ért el a pozitív tőkebeáramlás következtében. A magántőkealapok számát továbbra is rendkívül dinamikus növekedés jellemzi, nem csak az alapok számának és a források bővülésének tekintetében, hanem a magántőkealapok kezelésével foglalkozó intézményszám növekedése és a tőkekihelyezések állományának megháromszorozódása kapcsán is. A kockázati tőkealapok száma és jegyzett tőkéje nagy arányú növekedést produkált 2018-ban is, ugyanakkor a tőkebefektetések állománya változatlan maradt.