Tőzsdeháború: itt az újabb kínai-amerikai összecsapás!
EgyébAz amerikai tőzsdefelügyelet, az SEC megtiltotta, hogy egy kínai részvétellel zajló felvásárló megszerezze a chicagói tőzsdét. A megánkézben lévő tőkepiac mérete nem túl nagy, de ha kínai kézbe kerül, az ázsiai cégek könnyebben benyomulhatnának az amerikai piacra. Már így is több szinten jelen vannak, de úgy tűnik a Trump-adminisztrációnak közel sem mindegy, hogy mennyire.
A kínaiak mindenhová beteszik a lábukat. Ez nem is kérdéses, a kérdés inkább az, hogy hol, hogyan viszonyulnak a „világ meghódításának” eme sajátos, ázsiai módszeréhez. Amerikában jelenleg egyre óvatosabban. Nyilvánvalóan Trump elnök megválasztása is jócskán hozzájárul ehhez az óvatossághoz, a talán túlzott engedékenység enyhüléséhez.
Mert miről is van szó: közel sem csak arról az egyetlen hírről, hogy a magánkézben lévő chicagói tőzsdét (Chicago Stock Exchange, CSE) egy olyan konzorcium vásárolná meg, amely 29 százalékban kínai befektetőkből állna – de a konklúziókra, trendekre még visszatérünk.
Igen, pár nappal ezelőtt, február közepén az amerikai tőzsdefelügyelet határozatban állta útját ennek a felvásárlásnak.Mert bár magáncégről van szó, a tőzsdfe, mint olyan egy jelentős nemzeti infrastruktúra része. Ezen keresztül ugyanis vállalatok ezrei juthatnak amerikai forráshoz. És nem is elsősorban az amerikai kisbefektetők, hanem a nagy alapok pénzéhez. Akik például az Egyesült Államok szinte teljes lakosságának a nyugdíj-megtakarításait kezelik, és fektetik be. A világ legnagyobb tőkepiaca pedig a világ vezető gyártó államának, Kínának rendkívül jól jön ahhoz, hogy még tovább erősítse szerepét az amerikai tőkebevonásokon keresztül. Elég csak az Alibaba-Aliexpress csoport hatalmas, 21,8 milliárd dolláros tőkebevonására gondolni. A 2014 szeptemberi, nyilvános kibocsátás során tehát hozzávetőleg hatezer milliárd forintot gyűjtött be ottani befektetőktől Jack Ma, aki a legendás Amazon alapító Jeff Bezos „kínai megfelelője”.
De ez csak a jéghegy csúcsa, mert csak a 2017-es évben 17 kínai cég csinált IPO-t a Nasdaq-on, szemben az egy évvel korábbi hattal.Ma pedig összesen 110 kínai céget számlál a világ vezető technológiai tőzsdéje, amelyen amúgy kis híján 3300 cég van jelen, de a kínai vállalatok ilyen nagy száma meglehetősen nagy újdonság, ha több éves távlatot nézünk, akkor fontos jelzés a nemzeti tőkéért aggódó amerikainak. Annál is inkább, mivel a Chicago Stock Exchange inkább csak egy ikon, hiszen a teljes amerikai, szabályozott tőkepiaci forgalomnak mindössze egy százalékát teszi ki az ezen keresztül zajló forgalom. Az ominózus chicagói tőkebevonási nagyságrend sem egetverő, hiszen csupán 20 millió dollárról van szó, és első körben csupán 29 százalékos kínai tulajdonlás merült fel. Ami azonban hosszabb távon figyelemreméltó, az egyrészt a már emlegetett tőkegyűjtési képesség, amelynek révén a kínai gazdaság globalizálódása jelentősen felgyorsulhat. Egyfelől Kínából tilos, pontosabban engedélyhez kötött, nagyobb befektetendő összeget kivinni, másfelől pedig a kormányzat a vállalati szektortól további nemzetköziesedést vár el. Az észak-amerikai stratégiai ágazatokban, például szállítás-logisztika, kitermelés, és hasonlók nagyon nem könnyű nyilván Kínának labdába rúgnia, de a tőzsdék, és a nyilvános kibocsátások ellenőrzése akár csak egy chicagói tőzsdei lobbierő megjelenése révén erősödhetne a tőkegyűjtő szerep.
Ugyanakkor a hírek szerint két, igen fontos területen nyomulnak még a kínaiak: egyfelől amerikai ingatlanokat és földeket vásárolnak.Csak 2010 és 2015 közt 110 milliárd dollár értékben vettek kereskedelmi és magán-jellegű ingatlanokat, és a földvásárlások is elkezdődtek, főként céges akvizíciókon keresztül. (Arányaiban ez még nem jelentős, a teljes amerikai földvagyon mintegy 2 százaléka van külföldi kézen, jobbára kanadai és holland cégek kezén, ez utóbbiak inkább a szélfarmok telepítése miatt vesznek földet.) A másik említett nagy terület az államadósság: a teljes amerikai államadósság 26,3 trillió dollár. Ebből 6,3 trillió volt – a 2017 novemberi adatok szerint – külföldi országok kezében.
Ez utóbbi összegnek a 19 százaléka köthető Kínához, ami 1,2 trillió, azaz 1200 milliárd dollár.Ez forintban, a mai gyengébb dollár árfolyamon is, több mint 300 ezer milliárd forint! Összehasonlításul: ez az összeg több mint 8 évnyi teljes magyar GDP termelésnek felel meg!
