ESG befektetések: szakmai fórumot tartott a BÉT

Tőzsde2020. júl 29.Növekedés.hu
A rovat támogatója:

Július 16-án nyilvános szakmai fórumot tartott a Budapesti Értéktőzsde, amelynek középpontjában az ESG befektetések és a fenntartható pénzügyek álltak. Az online formában megrendezett előadássorozat a hazai tőkepiaci ökoszisztéma fejlődésének katalizálását célozta a BÉT ösztönzésével, a fenntarthatósági célok mentén. A digitális konferencia a hazai tőkepiac számos aspektusából járta körbe a fenntartható befektetések világszerte egyre nagyobb súllyal bíró témakörét: az érdeklődők az intézményi és a kibocsátói oldal tapasztalatai mellett a tanácsadók, adatszolgáltatók, kutatók és humán erőforrás szakértők szemszögét is megismerhették. Dr. Szalay Rita, a BÉT tőkepiac-szabályozási tanácsadójának és Bozsik Balázs, a BÉT tanácsadójának összefoglalója.

Az online rendezvény résztvevőit Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója köszöntötte, aki azokat az ESG befektetésekkel kapcsolatos, elmúlt években tapasztalt mérföldköveket emelte ki, amelyek alapján a 2020-as év az ESG befektetéseket tekintve fordulópontnak nevezhető.

Ilyen volt például a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Zöld Pénzügyi Program, amely nemzetközi szinten is élenjáró, iránymutató kezdeményezés a jegybankok között, ehhez kapcsolódóan pedig a Zöld Kötvény kibocsátása, amely óriási befektetői érdeklődés mellett ötszörös túljegyzéssel zárult. A Budapesti Értéktőzsde továbbá aktív részvételt tanúsít az Európai Tőzsdeszövetség (FESE) zöld befektetésekkel kapcsolatos szakértői munkájában egyaránt.

A köszöntőt követő nyitó előadást dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tartotta meg.

Prezentációjából kiderült, a jegybank 2020-2025-ös évekre vonatkozó felügyeleti stratégiájában is jelentős szerepet tölt be a fenntarthatóság kérdésköre, a piaci célokat és a szervezeti célokat tekintve egyaránt. A szakértő bemutatta az MNB 2019-ben indított Zöld Programját is, a mögötte húzódó motivációs tényezőktől (Magyarország sérülékenysége, az ökológiai és pénzügyi kockázatok feltáratlan kapcsolata és a zöld gazdaság, mint lehetőség) kezdve, a klímaváltozás gazdasági hatásain át a klímaváltozás, mint üzleti lehetőség kiaknázásáig.

Ugyan a hazai befektetési alapok piacán egyelőre marginális az ESG alapok által kezelt vagyon, az MNB 2020. augusztusában több nemzetközi szervezettel – EBRD, ICMA, The Green Bond Principles – együttműködésben megkezdi a „Fenntartható Tőkepiaci Stratégia és Akcióterv” kidolgozását, amelynek fő célja a környezeti eredetű pénzügyi kockázatok csökkentése és a zöld beruházások finanszírozási környezetének támogatása lesz.”

– mondta el dr. Kandrács Csaba.

A kibocsátói oldalt Jancsár Gergely, a MOL Nyrt. Fenntarthatósági Testületének vezetőjének előadása képviselte.

Az energetikai társaság immár 30 éve kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóság aspektusára, ezzel igyekszik jó gyakorlatként szolgálni a hazai nagyvállalatok számára. A szakértő prezentációja során kitért az ESG fókuszterületek megfelelő kiválasztásának fontosságára: ez a MOL esetében a klímaváltozás és környezetvédelem, az emberek és közösségek, az integritás és átláthatóság, illetve a biztonság és egészségvédelem. Az ESG riportolással kapcsolatos kihívások is szóba kerültek, mint például az egységesség hiánya, amely a rengeteg eltérő elemzési módszertanból adódik.

Vízkeleti Sándor, a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) elnöke és az Amundi Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója az ESG, mint befektetési kritérium megítélésének változására hívta fel a figyelmet.

Míg korábban a befektetők olvasatában az ESG befektetések, mint hozamáldozattal járó portfólióelemek jelentek meg, ez a tendencia az utóbbi években érvényét vesztette. Emellett a szakértő az Amundi 8000 kibocsátó minősítését végző modelljének példáján keresztül szemléltette az ESG elemzési módszerek fejlődését, illetve az elemzési kritériumok súlyozásának érintett vállalat tevékenységétől függő alkalmazkodását.

A BAMOSZ a hazai intézményi ESG kezdeményezésekkel összhangban új kategóriarendszert fogadott el az alapok minősítésére: az érintett alap befektetési politikája alapján jelenleg négy különböző minősítést – ESG nélküli, ESG, ESG Plusz és ESG Impact - különböztet meg.”

– tette hozzá Vízkeleti Sándor.

Az intézményi és a kibocsátói oldal prezentációit követően az ESG befektetések hátterét szolgáltató tanácsadók, adatelemzők, humánerőforrás fejlesztők és kutatóintézetek képviselői kerültek előtérbe.

A sort Strohmayer János, a vezetői képességek felmérésével, fejlesztésével és tehetséggondozással foglalkozó Egon Zehnder International Kft. irodavezetője nyitotta, aki ebből adódóan a fenntartható pénzügyek témáját elsősorban a vezetői szintek felől szükséges képzettségek és elkötelezettség felől közelítette meg.

Az előadó egyúttal ismertette azokat a tényezőket, amelyekre különös tekintettel kell lennie a sikeres vállalati ESG tevékenységet folytatni kívánó vezetőségeknek. Ilyenek például a releváns ESG témakörök, illetve a vezetőség szerepének határozott kijelölése, vagy a vállalat ESG tevékenységének belső- és külső kommunikációba történő beépítése, ezzel az „ESG sztori” megalkotása.

Ács Barnabás, a Refinitiv EMEA régiójának értékesítési, befektetési és tanácsadási igazgatója ezt követően az adatelemzések világába nyújtott betekintést, az ESG elemzések különböző generációitól kezdve az értékelések összetételéig.

A szakértő elmondta, a társaság adatbázisában jelenleg 5, a Budapesti Értéktőzsdén kereskedő kibocsátó található: a négy hazai blue chip részvény – a MOL, az OTP Bank, a Magyar Telekom és a Richter Gedeon – mellett a Refinitiv az OPUS Globalt elemzi rendszeresen. A nemzetközi tőkepiacokat tekintve a brit társaságok mindig is jellemzően aktívak voltak a fenntarthatósági kezdeményezések területén, illetve a skandináv országok és a Benelux államok szintén hangsúlyos jelenléttel bírnak az ESG befektetések piacán.

A tanácsadócégek képviseletében Szabó István, a KPMG Internal Audit, Risk & Compliance Services ágának szenior menedzsere osztotta meg tapasztalatait.

A KPMG kiemelten foglalkozik a vállalati fenntarthatóság kérdéskörével: mind tanácsadóként, mind mentorként aktív a társaság, de figyelemmel követik a nemzetközi ESG riportolási trendeket is. A szakértő az ESG jelentőségének hangsúlyozását, illetve piaci és befektetői bizalomra gyakorolt pozitív hatásának kifejtését követően elmondta, a hazai piacon általában limitált a vállalatok ESG tevékenységhez rendelhető kapacitása, ezért szoktak legtöbbször külső tanácsadókhoz fordulni.

Számos pozitív, követendő tőkepiaci példát találhatunk: az olyan nagyobb szereplők mellett, mint a MOL vagy a Telekom, ilyen például a Budapesti Értéktőzsdén is jelen lévő ALTEO, amely szisztematikus építkezéssel jutott el a megalapítástól kezdve, a nyilvános részvénykibocsátáson és a fenntarthatósági jelentések készítésén át az integrált jelentés publikálásáig.”

– tette hozzá Szabó István.

Az online konferencia záró előadását Nagy Zoltán, az MSCI Részvénypiaci alapkutatások csoport tudományos főmunkatársa tartotta meg.

Kiemelte, a befektetők egyre kevésbé elnézőek egy-egy látható veszteséget okozó, fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati botlással szemben – elég ennek kapcsán a Volkswagen emissziós botrányra gondolni. Emellett az intézményi befektetők részéről is észrevehető a növekvő igény az ESG szempontok figyelembevétele iránt, a koronavírus kiváltotta válsághelyzet pedig éles tesztként funkcionált, amelynek végén elmondható, jól teljesítettek a defenzív jellegű ESG befektetések.

Bár az előadásokból kiderült, hogy kihívások természetesen akadnak az ESG befektetések területén – különösen a jelentések egységességének hiánya kapcsán – a szakmai fórum alapján egyértelműen leszűrhető, hogy az ESG befektetések nem csak a jövőt, a jelent is képviselik: egyre inkább beépülnek a részvényportfóliókba világszerte, a vállalatok egyre tudatosabban, stratégiai szinten foglalkoznak vele, az ezzel járó megnövekedett adatigényt pedig az adatelemzők, szolgáltatók is lekövetik a megfelelő fejlesztésekkel.

Az előadók prezentációja ezen a linken érhető el