Két részvény, ami remek évet hozott össze a BÉT-nek

Tőzsde2019. dec 15.Fellegi Tamás
A rovat támogatója:

Virág Ferenc, a Random Capital egyik tulajdonosa és tanácsadója adott év végi visszatekintést a hazai részvénypiacról a Trend FM Prémium kategória műsorában.

OTP

2019 az OTP éve volt, a papír 30 százalékot emelkedett idén, aminek Virág Ferenc szerint fő oka, hogy az akvizíciók, a “kifektetés” gyümölcse beérett, és egyre nagyobb eredményt hoznak a külföldi bankok. A külföldi leányok 10-szer akkora növekedést hoztak, és ha jó marad a külső hangulat, ez a tendencia folytatódhat. Ugyanakkor az alacsony kamatkörnyezetnek kedvező hatása is van: igen alacsony a nemfizető hitelek aránya.

Richter

A Richter lett idén a nagy hajrázó, miután a két évvel ezelőtti 7000 forint fölötti csúcsok után zuhant az árfolyam az Esmya miatt, kétszer is 5000 forint alá került, ebből másodszor idén ősszel. Onnan megugrott és 6000 forint fölé került mostanra, így az év végi raliban, amely örökös csúcsra repítette a BUX-ot, az OTP mellett a másik húzóerő lett.

A gyógyszergyár idei eredmény jó is lesz, az ár is tovább emelkedhet akár 7000 forintig is, azonban a jövőre nézve ott a kockázat, hogy egyelőre egy termék, a Cariprzain adja a profit jelentős részét. Virág szerint a Richternek sok készpénze van, és vagy nagyobb összeget kellene akvizícióra fordítani, vagy nagyobb osztalékot kellene fizetni.

Telekom

Ha már osztalék, akkor jöjjön a Telekom: a T-Systems ügylet meghiúsulása után nem változott az árfolyam (míg a 4iG zuhant). A szakember szerint az osztalék a magánbefektetőknek nem vonzó, mivel a 6 százalék az 5 százalékos állampapírhozamhoz képest nem különösebben vonzó, hisz részvénnyel kapcsolatos kockázatok is vannak, növekedési potenciál pedig nincs.

Az intézményeknek ugyan vonzó a 6 százalék, de a piacon találni más részvényeket is hasonló hozammal, így diverzifikálják befektetéseiket, a Telekom iránti érdeklődés nem elég az árfolyamemelkedéshez.

Virág szerint meg kéne növelni az osztalékot, ha már egyszer ott a készpénz, de nem tudnak, mint kezdeni vele, igaz, adósságcsökkentésre fordította). A műsorvezető megkérdezte, hogy vajon a német tulajdonos nem viszi-e ki a tőzsdéről, Virág szerint nincs értelme a DT-nek a tőzsdén tartani, de miután ezt korábban ezt nem tették, nem valószínű, hogy most foglalkoznának ezzel.

Mol

A Mol, szemben az előző két papírral, mínusz 6 százalékban van idén eddig. Virág szerint az a fő ok, hogy nincs sztori, az azerbajdzsáni mezővásárlást nem tartják különösebben érdekesnek a befektetők. Nincs tehát hajtóerő, ráadásul az olajiparral kicsit óvatosabb az egész piac a klímavédelmi okok miatt.

Emiatt azt lehetne várni, hogy erősebben nyit a kiskereskedelem felé a cég, Virág szerint ezzel ellentmondásos, hogy ezzel szemben mezőt vásárol. Ugyanakkor egyelőre mégiscsak olajcégről van szó, egyelőre ennek megfelelően is kell értékelni.

Más részvények

Virág Ferenc elmondta, hogy míg nagy spekuláció volt a kispapírokban 2017-ben az úgynevezett Mészáros-ralik miatt, tavaly már hűlt a piac, idén pedig eljött az igazság órája: csak azokat vették, amelyek mögött van fundamentum. Ilyenek az Opus, az Appeninn, az AutoWallis és még néhány papír, de még időbe telik, amíg kialakul, ténylegesen hogyan tudnak ezek a cégek stabilan teljesíteni, mik lehetnek a jövőbeni teljesítmények.

Üres cégekbe bújnak

Felmerül a kérdés, hogy miért jó, hogy IPO helyett meglévő tőzsdei cégekbe bújnak drágán az új tőzsdére jövő cégek, miközben külföldön az IPO-kat széttépik a befektetők? Nehéz magyarázatot találni, mert a meglévő tőzsdei jelenlét, tulajdonosi szerkezet, likviditás nem feltétlenül ér milliárdokat, márpedig a kisbefektetők ezt az elmúlt időszakban megkapták a tőzsdére jövő vállalatoktól puszta jelenlétük miatt.

Random a tőzsdén?

A Random Capital maga is gondolkozik a tőzsdei jelenléten, egyelőre az Xtend piacra jönne a lakossági befektetési szolgáltató, de nem viheti oda saját magát, mint tanácsadó, miután más cégeknek is tanácsadója, ezéért kooperálnia kell valakivel.

A teljes adás itt hallgatható meg.