Meglesz a böjtje a nagy tőzsdepiaci emelkedésnek?

Tőzsde2020. jan 2.Növekedés.hu
A rovat támogatója:

Ha visszatekintünk a globális tőzsdepiac 2010-es éveire, akkor elsősorban a fejlett piacokon, és azon belül is kiemelten az innovatív ágazatok úgynevezett felforgató cégeinél döbbenetes drágulás látható. Ez már az új világtrend, vagy a nagy emelkedésnek meglesz a böjtje? Mindkettő indokolt lenne, mert a csodálatos innovációk valóban átalakították a világgazdaságot, de emellett a tőzsdei robbanást a jegybankok folyamatos élénkítései is segítették. Eddig.

A globális tőkepiacok elmúlt évtizedének leírásakor talán a legjobb jelkép, ha összehasonítjuk két hatalmas vállalat részvényárfolyamát:

  • 2009. december 31-én, vagyis tíz éve 69 dolláros részvényárfolyamon búcsúztatta az évtizedet az Exxon, a hatalmas amerikai olajipari cég. Tíz évvel később ez a részvény még mindig pontosan 69 dollárt ér.
  • Ugyanebben az idősávban az Amazon, a modern e-kereskedelmi megoldások amerikai bajnoka 138 dolláros részvényárról indult, ma 1780 dollárt ér, ami 13-szoros áremelkedés. 

A példa nem egyedi, általában is elmondható, hogy az old economy (a klasszikus gazdaság) társaságai relatíve leértékelődtek, a new economy, és azon belül is az úgynevezett felforgató (disruptive) technológiákat kifejlesztő részvényekkel szemben.

A FAANG évtizede

Olyan szélsőséges egyedi példát természetesen mindig lehet találni, amely azt bizonyítja, hogy az egyik iparág kevésbé volt sikeres, mint a másik, de az előző példánk egyáltalán nem volt kiugró. 

A régi gazdaság más vállalatai még ennél is jobban leértékelődtek. Az itthon is jól ismert cégek közül erre jó példa az orosz Gazprom, amelynek kurzusa felére olvadt, igaz most éppen már felfelé kapaszkodik. (Azt is érdemes rögzíteni, hogy a földgáz ára nagyon visszaesett ebben az évtizedben.)

A felforgató iparágak sztárjai, az úgynevezett FAANG-cégcsoport (Facebook, Apple, Amazon, Netflix, Google) között pedig még sokkal brutálisabb drágulások is voltak. A Netflix 8 dollárról, egészen 300 dollárig drágult, vagyis majdnem negyvenszeres lett az árfolyam.

A régi és az új gazdaság határán mozgó Microsoft (amely természetesen nagyon innovatív, de az IT-ban már régi motorosnak számít) ötszörös drágulást ért el 30 dollárról, 150 dollárig menetelt.

A pénzpumpa

Ezek kiragadott, egyedi példák, de ha a fő mozgatórugókat megvizsgáljuk, ebben az évtizedben valóban erőteljes trendek érzékelhetők.

Kezdjük a legfontosabbal! 2008-ban súlyos pénzügyi válság rázta meg a pénzügyi világot. 2009-ben már erőteljesen felfelé korrigáltak a piacok, és a trend fennmaradt az egész évtizedben.

Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a jegybankok nagyon erősen beszálltak a gazdaság élénkítésébe. Mennyiségi lazítás, kötvényvásárlások, pénzpumpa, bankónyomtatás – ezek a fogalmak mind-mind ugyanarról szólnak: a jegybankok elárasztották likviditással a világot. A sok-sok pénz pedig mind helyet keresett magának, és a rengeteg likviditás lecsapódott a tőkepiacokon, ami nagyon megemelte az árakat.

A zéró infláció

Szintén ennek az évtizednek volt a fontos trendje, hogy sok szempont miatt, de alig volt infláció a fejlett világban. A pénzromlás eltűnésének okai között említhető, hogy a vállalatok annyit fejlesztettek technológiában (robotizáció, automatizáció, internet of things), hogy folyamatosan csökkenteni tudták a költségeiket, nem volt szükségük a termékek árának megemelésére. 

Ráadásul annyira elterjedt az online kereskedelem, hogy mindig könnyű volt megtalálni a legjobb árakat, ezért a cégeknek nehezebbé is vált a jól összehasonlítható árak megemelése.

Mindenesetre nem volt infláció, és ami a részvények szempontjából fontos, nem nagyon volt a bankokban betéti kamat, vagy az állampapíroknál kötvénypiaci kamat, emiatt is sokan mentek inkább a tőzsdékre, mert ott még maradt esély némi megtérülésre.

Melyik tőzsdére volt érdemes menni?

Ha megnézzük a világ fejlett tőzsdéit 2010-2019 között, igazán rossz tőzsde nem is volt. 

A legjobban természetesen az Egyesült Államok hasított, a Nasdaq amerikai növekedési tőzsde négyszerezett (2200 pontról 8800 pontig ugrott), a klasszikusabb Dow Jones és S&P mutatók pedig háromszoroztak. 

Ezek mellett a piacok mellett a 2,5-szeresére dráguló japán Nikkei, vagy a duplázó német DAX már nem olyan szexi, de valójában ezek a lomhább piacok is ebben az évtizedben találta magukra.

A feltörekvő piacok szenvedtek

A fejlődő, vagy feltörekvő piacok (emerging market) eközben lemaradtak. Aki vissza tud még emlékezni erre a tíz évre, az felidézheti, hogy az argentin, az orosz, a görög, vagy éppen a török piacnak is volt borzalmas időszaka, de valójában még a kínainak is, amely a legfontosabb emerging market sztori. A világ legismertebb fejlődő piaci indexe (az MSCI Emerging Market) ebben az évtizedben voltaképpen stagnált, alig nőtt, ezer pont alól indult, és ezer pont fölé jutott, de a bővülés csak jelképes.

A nyersanyagok meglepő esése

A fejlődő piacoknak a legnagyobb ütést a nyersanyagkrízis vitte be. Miközben korábban azt gondolhattuk, hogy a szűk keresztmetszetek miatt meg sem állítható az olaj, az arany, a szén, vagy az akkumulátorfémek drágulása, a 2010 és 2019 közötti időszakban mindegyiknek volt legalább egy összeomlása, és ez nemcsak magát a nyersanyagot, de azokat a tőzsdéket is megrengette, ahol a fejlődő állam nagyon kitett volt ennek a nyersanyagnak.

Hódít az etikus 

Végezetül még néhány izgalmas trendről! Ez volt az az évtized, amikor a „fekete” cégeket, a nagy nyersanyag-kitermelőket, a környezet-szennyezőket, vagy a dohányipari vállalatokat valóban elkezdték negatívabban értékelni a befektetők. 

Ezzel ellentétben azok, akik jobban odafigyeltek a társadalomra, a környezetre, a jogokra (ESG-megközelítés), a tőzsdéken is jobb értékeléseket kaptak. 

A FAANG-cégeknél mér voltaképpen érintettük, de ez volt az az évtized, amikor a világ szórakozott. Vagyis legjobban azok a cégek fejlődtek látványosan, amelyek érdemi időre kívánták szórakoztatni az embereket, izgalmasabbá, kényelmesebbé tették az életüket.

  • Tíz éve még alig voltak közösségi oldalak, most milliárdok folyamatos tevékenysége a „fészbúkozás”.
  • Alig vásároltunk a neten, most az Amazon mellett már alig fér el valaki a kereskedelemben.
  • Máshogy tévéztünk, mint a Netflix-szel, máshogy hallgattunk zenét, mint a Spotify-jal. Nem véletlen, hogy ezek a világhódító újdonságok a tőzsdén is sikersztorik (a vonatkozó kínai példák között is ott van az Alibaba, a Baidu, a Tencent.)

És a veszélyek

A kérdés mindig az, hogy a pozitív trendek (nem említettük még az ázsiai középosztály szélesedését, vagyis a globális vásárlóerő növekedését) segíthetnek-e abban, hogy a fák még mindig nőjenek, egyre közelebb jussanak az égig?

Lehet, de ne hallgassuk el a veszélyeket, vagyis azt, hogy 

  • a tőzsdék drágák, 
  • a világon nagyon sok az adósság (főleg a fejlett piacokon, de a feltörekvő világban is), 
  • a tőzsdék pedig nem is mindig a cégek történéseire figyelnek, hanem egyre fontosabb, hogy mit lépnek a jegybankok, folytatják-e az élénkítést. 

Ma még igen alacsonyak a kamatok, nagyon jók a vállalati nyereségek, de arra azért érdemes figyelni, hogy miközben régebben a világgazdaság mozgatta a tőzsdéket, most már egyre inkább úgy tűnik, hogy a tőkepiacok mozgatják a világgazdaságot. 

Mindenkinek drágulnak a részvényei, aki pedig úgy érzi, hogy több pénze van, bátrabban is vásárol ingatant, vagy fogyaszt termékeket. Ez hajtja a gazdaságot. Ám, ha a trend egyszer majd megfordul, lefelé is gyorsabb lehet a szánkópálya.