Nagy ajándékot kaphat az államtól, akinek van megtakarított pénze

Az idei év nagy slágere az inflációkövető állampapír, nem véletlenül. Az infláció ugyanis csak átmeneti ideig, nagyjából másfél évig volt extrém magas szinteken, és a piac nem is számított arra, hogy elhúzódik, ezért a hosszabb piaci hozamok (az intézmények által is vásárolható állampapírok hozamai) nem is emelkedtek ennyire magasra. A 10 éves piaci állampapír hozama 10 százalék fölött tetőzött rövid ideig, most kevéssel 7 százalék fölött van.

Torzító hatás

Az inflációkövető állampapír esetében a tavalyi és idei év után érthető a magas kamat, hisz idén az eddigi számítások alapján

jó eséllyel 18 százalék körüli lesz a teljes éves érték,

miközben az évet esetleg csak 7 vagy 8 százalékon zárja a havonta megjelenő adat decemberben. Ráadásul az infláció fölött még kamatprémiumot is adnak a papírok: a most vásárolható csak negyed százalékot, a régebbiek között akad akár 1 százalékos is.

Van viszont ezeknek a papíroknak a kamatszámításánál valami furcsaság, ami óriási teher az államnak, és ajándék a befektető magánszemélyeknek. Logikusan egy adott év után kellene kifizetni az akkori infláció által meghatározott kamatot, de ezek a papírok egy év csúszással teszik ezt. Így az idei év után a jövő év első hónapjaiban a tavalyi évi infláció után kapunk kamatot, ami alacsonyabb volt, mint az idei.

A jövő év után 2025 első hónapjaiban az idei évi infláció szerinti kamatot kapjuk, és ez már óriási torzulást jelent: a jövő évi infláció várhatóan 4-7 százalék között lesz, a papír tulajdonosai mégis 18 százalékból számítva kapják a kamatot.

Az inflációemelkedés időszaka

Ez nem hangzik túl logikusan, és elvileg az infláció emelkedésekor a fordítottja történt: a papír tulajdonosai egy évvel kapták tovább a még tavalyelőtti, viszonylag alacsony infláció utáni kamatot. Csakhogy akkor még nem volt a lakosságnál olyan sok inflációkövető állampapír, mint most: a nagyon alacsony infláció idején a többség a MÁP Plusz papírt vette, amely stabil 5 százalék körüli hozamot biztosított 5 évre.

Aztán amikor az infláció meglódult, könnyen ki lehetett számítani, hogy az inflációkövető papír kamata ennek a többszöröse lesz egy évvel később, ezért tömegesen eladták a MÁP Pluszt, melyet az állam minimális levonással visszavásárolt, és megvették belőle az inflációkövető kötvényt. Így az állam az alacsony kamat idején jóval kisebb mértékben finanszírozta magát az alacsony kamatú inflációkövető kötvényből, mint most, illetve jövőre a magas kamatúból.

Jövőbeni lehetőségek

Hogy a jövőben lesz-e még ilyen furcsaság, annak már kisebb az esélye, miután ilyen hirtelen inflációs hullám ritkán fordul elő, ugyanakkor nem kizárt, hogy egy adott időponttól kezdve módosulni fognak az akkortól értékesített állampapírok szabályai, és a tényleges év után fizetik az infláció szerinti kamatot, nem a következő év után.