A jólétünk a tét - most rengeteg múlik azon, hogy mit lép az EU

Kína tovább erősíti gazdasági és geopolitikai pozícióját, ami kihívásokat és lehetőségeket is jelent Európa és azon belül Magyarország számára – állapították meg a beszélgetés résztvevői: Horváth Levente, Eurázsia Központ, igazgatója, Salát Gergely Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója és Goreczky Péter, Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.

Kiemelték, hogy az Uniónak az egyensúly megtalálása kulcsfontosságú lesz ebben az átalakuló világpolitikai térben. Az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok és Kína kapcsolatát, mint a világ három nagy befolyással rendelkező régióját együttesen kell megvizsgálni.

2020-tól napjainkig

2020 óta számos, többnyire Kínával ellenséges stratégia látott napvilágot az Európai Unióban, és a legtöbb esetben a ”Kína meg akarja osztani az Európai Uniót” narratíva volt a leghangosabb.

A kapcsolatok félresiklottak, az amerikai elit elkezdett riválisként tekinteni Kínára, és ez a megközelítés vált irányadóvá Európában is.

Tovább rontotta a helyzetet a COVID járvány, amikor is Kína közel három évig el volt zárva a világtól és az orosz-ukrán háború is, ahol Kína nem vetett ki szankciókat Oroszország ellen.

Gazdaság és ideológia

Trump első elnöksége alatt meghirdette az USA-Kína kereskedelmi háborút, amibe a Biden adminisztráció három fő okra hivatkozva bevonta az Európai Uniót is. Először is Európa biztonságának biztosításáért cserébe, az USA elvárta a gazdasági téren való együttműködést.

Másodszor, egyes európai politikusok belpolitikai népszerűségi okok miatt vállalták a kemény Kína ellenesség hirdetését illetve mivel Kína kőkemény versenytárs, gazdasági érdekek is fűződtek hozzá.Az EU mind gazdasági mind politikai szinten sokkal kritikusabb Kínával, mint az egyes országok. Németország, Franciaország  és Olaszország is nagy delegációval járt Kínában az elmúlt években és folyamatosan zajlottak a gazdasági tárgyalások. Ugyanakkor sajnos, nem várható rövid távon, hogy az Európai Unió egységes Kína stratégiát fogad el.

Az új amerikai vezetés nemcsak a kínai elektromos autókra tervez büntetővámot kivetni, hanem minden amerikai importra. Az eddig 3% helyett 10%-os általános büntető vám jelentős károkat okozhat az európai gazdaságnak, fokozhatja a monetáris politikai eltéréseket, és megterhelhet olyan kulcsfontosságú ágazatokat mint az autógyártás.Mindezeken felül a Németországban lévő politikai bizonytalanság és gazdasági nehézségek erőteljesen érintik az autóipart. Németország leépíti a kapacitásait, az autóeladások csökkennek és ez negatív hatással lehet magyar autóalkatrész beszállításokra.

Az Európai Unió és Kína

Október végétől az EU jelentősen megemelte a Kínában gyártott elektromos autók büntetővámját. A korábban egységes 10 százalék helyett akár 45 százalékos behozatali adót is kell fizetniük a kínai autókat importáló cégeknek.

A kínai vezetés további egyeztetéseket sürget és bízik abban, hogy megegyezés születik a vámok csökkentése ügyében.

További büntető vámok bevezetésével ugyanakkor, az amúgy is recesszióban lévő Európai Unió egyszerre keveredik vámháborúba Kínával és kedvezőtlenebben tud exportálni az USA-ba.

Ha USA ragaszkodni fog ahhoz a több tíz éve kötött megállapodásra, miszerint a NATO tagországok, a GDP 3%-át kell, hogy befizessék saját védelmükre, akkor kevésbé lesz Európa ráutalva Amerikára, így csökken az USA-tól való függőség.Kínában egyébként reménykednek abban, hogy Elon Musk bevonása nagy hatással lehet az amerikai-kínai kapcsolatokra is, hiszen gyára van Kínában és érdekelt a jó üzleti viszony ápolásában.

Abban bízhatunk, hogy Trump nem fogja olyan keményen támadni Kínát, kevésbé várja el az EU-tól a Kína ellenességet. Nagyon sok a pro es kontra érv. Az EU talán önállósodhat politikailag, most lesz lehetősége arra, hogy stratégiai autonómiára tegyen szert.

Magyarország és a kínai befektetések

Ebben a helyzetben kell egyensúlyoznia Magyarországnak. A kormány hozzáállása Kína vonatkozásában egyértelmű. Az elmúlt két évben megerősödtek a magyar-kínai kapcsolatok. Köztudott, hogy 2023-ban az Európában végrehajtott kínai közvetlen beruházások 44 százaléka Magyarországra érkezett.

Salát Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a kínai befektetésekről elmondta a Növekedés.hu-nak, hogy

meg kell különböztetnünk a kínai magáncégek befektetéseit és az és állami beruházásokat. Magán, csúcstechnológiás beruházások érkezhetnek a továbbiakban is az országba, akkumulátorgyár, autógyár, mint a BYD, mobiltelefongyár, stb. Ezeknek a cégeknek is szükségük lesz magyar beszállító partnerekre.

A BYD Szeged városát választotta első európai nagy gyárának helyszínéül.

A kormány meghirdette a keleti nyitás politikáját, amiben betöltheti a híd szerepét kelet és nyugat között valamint a gazdasági semlegességet. Magyarország központi elhelyezkedése az EU-ban és a jól kiépített infrastruktúra lehetővé teszi az egyszerű logisztikai kapcsolatot az európai piaccal.

Jövőbeli trendek

A jövőbeli trendekkel kapcsolatban Salát Gergely hozzátette, hogy a kapacitásnöveléssel egyidejűleg a német autóipari helyzet miatt komoly kihívások elé néz Magyarország.

Hiába lesz a kínai CATL debreceni gyára Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyára, amely jelentősen növeli Magyarország gyártási kapacitását, ha nem lesz elegendő kereslet.

Bizalomra ad okot, hogy bár rövid távon lehetnek hullámvölgyek, a 2035-ös célkitűzések és az elektromos autók iránti globális kereslet hosszabb távon növekedést generál.A német autógyártók számára a megbízható és közeli akkumulátorforrás kritikus fontosságú. Az európai gyártás lehetővé teszi, hogy a termékek EU-szabályozásoknak megfeleljenek, és elkerüljék a távol-keleti importtal járó logisztikai problémákat.

Hangsúlyozta, hogy az új amerikai kormány lépései sok bizonytalanságot hordoznak magukban, és nem lehet minden eshetőségre felkészülni. Ugyanakkor, Ha Magyarország sikeresen szeretne részt venni a következő évek gazdasági fellendülésében, elengedhetetlen, hogy több forgatókönyvet is kidolgozzon. Ezek a tervek kulcsfontoságúak lehetnek geopolitikai pozíciónk megerősítésében is.