A világon elsőként magyar betegek kaphatják a Covid okozta citokinvihar elleni terápiát
ElemzésekHaiman ÉvaHazánkban kezdődhetnek meg annak a magyar fejlesztésű terápiának a klinikai vizsgálatai, amellyel nagy eséllyel meg lehet akadályozni a koronavírus által kiváltott túlzott immunreakciót, az úgynevezett citokinvihart és a nyomában kialakuló súlyos szervkárosodásokat. Az infúziós kezelést egy Amerikában élő magyar biológus immunológus, Baranyi Lajos fejlesztette ki, aki a növekedés.hu-nak elmondta: ha minden a tervek szerint halad, már ez év végére, vagy a jövő év elejére megkezdődhetnek a kezelések az új terápiával.
A koronavírus elleni harcban mostanában ugyan főként a védőoltásért folytatott versenyfutásról lehetett hallani, amíg azonban az nem áll rendelkezésre, sőt az után is szükség van olyan gyógyszerekre, amelyekkel kezelni lehet a már kialakult betegséget. Az ez irányú kutatások közül kiemelkedik
Baranyi Lajos Amerikában élő magyar biológus-immunológus professzor által kifejlesztett infúziós terápia, amellyel az eddigi vizsgálatok szerint meg lehet gátolni a koronavírus által kiváltott túlzott immunreakciótaz úgynevezett citokin vihart és a nyomában kialakuló súlyos szervkárosodásokat.Míg az új típusú koronavírust az emberek 80-85 százaléka tünetmentesen vagy enyhébb tünetekkel legyőzi, kisebb hányaduknál súlyos kétoldali tüdőgyulladás, vagy egyéb szervkárosodás lép fel.
Ezt pedig nem a vírus, hanem az az abnormálisan erős immunválasz, az úgynevezett citokin vihar okozza, elsősorban az idősek és a krónikus betegek szervezetében.
Mint a kutató a növekedés.hu-nak magyarázta: a folyamat lényege, hogy a citokinek – amelyek egyébiránt az immunválasz során az információtovábbításban és az immunválasz szabályozásában is szerepet játszanak – egy öngerjesztő, visszafordíthatatlan folyamat során megakadályozzák az immunrendszer normális működését. A szervezet tulajdonképpen elveszíti az irányítást e felett az egyébként rendkívül hatékony védekező mechanizmus felett. Baranyi Lajos ezért egy olyan hatóanyagot fejlesztett, amellyel kontroll alá vonható a citokin vihar.A terápia során aktív peptideket, vagyis fehérjemolekulákat juttatnak infúzióval a szervezetbe. Ezek nem mérgezőek, toxikus bomlástermékük sincs, mindössze néhány óra alatt elbomlanak, tehát nem terhelik az immunrendszert, ugyanakkor lefojtják annak túlaktiválódását. Mivel pedig vírusfüggetlenek, nem tud kialakulni ki velük szemben rezisztencia.
A magyar származású kutató a terápiát az Egyesült Államokban fejlesztette ki, és az ott elvégzett labor- illetve állatkísérletekben egyértelműen hatékonynak bizonyult.
Tesztelték továbbá egy – korábban, szintén magyar kutatókkal közösen kidolgozott és az Amerikai Gyógyszerhatóság, az FDA által ajánlott – módszerrel is, amellyel mesterséges körülmények között lehet modellezni az emberi szervezetben lejátszódó citokin vihart. A kezelés abban is sikeres volt. Baranyi Lajos ezt követően az Egyesült Államokban és Németországban is elindította a terápia szabadalmi eljárását (ez utóbbi az európai uniós bejegyzéshez szükséges), és megkezdte az egyeztetést a magyar gyógyszerhatósággal annak érdekében, hogy a klinikai vizsgálatokat már hazánkban végezhesse el. Korábban, a Magyar Nemzetnek nyilatkozva ezt azzal indokolta, hogy mindig is Magyarországot tekintette a hazájának, és úgy fogalmazott:
talán elcsépeltnek hangzik, de ettől még igaz, az ember úgy érzi, tartozik a hazájának.
Baranyi Lajos elmondta: miután konzultált Jakab Ferenc professzorral, a pécsi víruslabor és – az akkor még regnáló - magyarországi koronavírus akciócsoport – vezetőjével és Kovács L. Gábor professzorral, a klinikai kutatások magyar hálózatának (HECRIN) vezetőjével, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézethez (OGYÉI) fordult. A hatóság szakvéleményének birtokában felvette a kapcsolatot a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Vizsgálatokat Koordináló Irodájával, és – amennyiben sikerül a szükséges anyagi fedezetet előteremteni -,várhatóan heteken belül megkezdődhetnek a készítménnyel a preklinikai, illetve a klinikai vizsgálatok, az előzetes megbeszélések szerint Szegeden, illetve Budapesten.
A kutatótól megtudtuk: az állatkísérleteket követően az egyéb humán gyógyszervizsgálatokhoz hasonlóan
először ezt a készítményt is egészséges önkénteseken tesztelik majd, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy semmilyen toxikus hatása nincs. Ha ez egyértelműen kizárható, akkor a vizsgálatok 2. fázisában már betegek is megkaphatják a kezelést – természetesen csak kiegészítő terápiaként, az egyébként az állapotukra jelenleg alkalmazott legjobb terápia mellett.
Ez is azt jelenti azonban, hogy – amennyiben a kezelés beválik – magyar betegek juthatnak majd hozzá a világon elsőként az életmentő kezeléshez – hangsúlyozta a kutató. Hozzátette: a klinikai vizsgálatok 3. fázisában már ezreken fogják tesztelni a hatékonyságot, várhatóan Európa-szerte.
Ha minden a tervek szerint halad, már ez év végére, vagy a jövő év elejére megkezdődhetnek a kezelések az új terápiával. Ez a vakcina-fejlesztés szempontjából is fontos előrelépés lenne, mert bármelyik kísérleti oltóanyaggal is oltanak majd be valakit, biztos lehet majd benne, hogy egy esetleges megbetegedés esetén létezik elérhető és hatékony gyógymód.