Az EU-átlag szintjére csökken a magyar munkabér adóterhelése, visegrádi szintre nő a bérminimum
ElemzésekEldőlt a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum összege: meglehetősen nagy emelkedésre kerül sor, amihez jelentős adócsökkenés is járul. A gyakorlatban a legkisebb fizetendő összeg ezzel utoléri a piacot úgy, hogy túl nagy megterhelést nem jelent a munkaadóknak.
Le volt maradva
Az elmúlt években többször látható lett, hogy a minimálbér indokolatlanul alacsony: már a járvány előtt is előfordult, hogy jellemzően minimálbéres állásokat hirdettek meg jóval a minimálbér fölött. Az egyik konkrét esetben például az akkori összeg már a jövőre érvényes garantált bérminimumot közelítette. Ugyanakkor vannak olyan mérőszámok is, amelyek alapján megítélhető, hogy az adott minimálbérszint milyen: ezek az átlagbérhez viszonyított arány, illetve az azonos fejlettségű országok szintje, nálunk mindenekelőtt a visegrádi térség jön szóba összehasonlítási alapként.
Az utóbbiak alapján nagyjából az adódott, hogy a 200 ezer forintos minimálbér mindenképpen indokolt, a garantált bérminimum esetében pedig legalább 240 ezer forintos összeg lenne célszerű. Nos, a 260 ezer forint ezt meg is haladja, ami örvendetes, hisz
így az összegek a jövő évi várható átlagbér százalékában is megállhatják a helyüket.
Reális arány
Elsőként ezt próbáljuk meg felmérni: az idei évben a bruttó átlagkereset havi 420-450 ezer forint körül alakult, az utolsó hónapok várhatói adatai is figyelembe véve és a közmunkát figyelmen kívül hagyva stabilan lehet 450 ezer forinttal számolni.
Ami a jövő évi adatot illeti: a jelentős minimálbér emelés önmagában nagyot növelhet az összegen, és ha ehhez hozzászámítjuk a magas infláció miatti fokozott béremelési igényeket és a sok ágazatban felmerülő munkaerőhiány hatását, akkor nyugodtan számolhatunk 10 százalékos várható emelkedéssel, így pedig a bruttó átlagkereset közelíteni fogja az 500 ezer forintot.
Ennek a 200 ezer forintos minimálbér 40, a 260 ezer forintos garantált bérminimum 52 százaléka, így belekerül az általában elfogadott 40-60 százalék közötti sávba, és azon belül sem mondható magasnak, így az átlagbér arányában teljes mértékben indokoltnak tűnnek az új számok.
Érdemes megnézni a nettó összegeket is: 133, illetve 174 ezer forint, de ha a családi kedvezményt is figyelembe vesszük, az összegek inkább a 140-145 illetve a 180-185 ezer forint közötti sávban alakulnak.
Csökkenő terhek
Ezek megint csak teljesen reálisak, mivel ha az ember egy-egy állásajánlatnál a bérezésről érdeklődik, abszolút képzettséget nem igénylő munkánál sem lehetett már eddig sem 150 ezer alatti ajánlattal találkozni, de általában a 200 ezret is szinte mindenhol megadják. Hangsúlyozzuk, ez nettó összeg, amihez esetenként hozzáteszik, hogy egy részét zsebbe adják, és most jön a fontos hatás:
az összeg jóval nagyobb hányadát, esetleg egészét is szabályosan, leadózva kell, hogy kifizessék, így a költségvetési, illetve társadalombiztosítási bevételek is jelentősen nőhetnek,
teret engedve a munkára rakódó terhek összesen 3,5 százalékos mérsékléséhez. Megszűnik a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás és 15,5-ről 13,5 százalékra csökken a munkaadók által fizetendő szocho, így a 2016-ban még a bruttó bér 28,5 százalékát kitevő teher jövőre már csak 13,5 százalék.
Európai átlag
Ami a térségbeli összehasonlítást viseli, a minimálbér tekintetében a jelenlegi, viszonylag gyenge forint árfolyammal kell számolnunk, így ha a gazdasági fundamentumoknak megfelelően erősödne a közeljövőben, értelemszerűen kedvezőbb helyzet adódik.
A nettó bér és a teljes bérköltség aránya ugyanakkor egyértelműen számolható: a teljes költség a nettó bér 1,70-szerese, és ezzel eljutottunk a cseh és szlovák szintre, egyúttal az európai uniós átlag környékére. Így, míg pár éve kirívóan magas volt ez az arány, most már teljesen megfelelőnek,
átlagosnak tekinthető úgy régiónkban, mint az EU egészében.
Mindemellett még jobb helyzet adódik, ha a különböző családi és egyéb kedvezményeket is figyelembe vesszük, nagyjából 1,68 körüli érték adódik.
Magasabb bruttó
A bruttó minimálbér összege 550 euró, a garantált bérminimumé 715 euró. A nettó összegek 365 és 475 euró, pontosabban a kedvezmények miatt ennél valamivel magasabbak, de arra nincs adat, hogy a ezeken a konkrét bérszinteken mekkora lehet ezek hatása, a KSH csak az átlagkereset esetében közöl számokat, ahol ez nagyjából 30 eurónak megfelelő összeg, így ennek a felét, 15 eurót veszünk figyelembe, így 380 illetve 490 euró adódik.
A minimálbér a jelentős emelés után is sokkal kevesebb ember fog érinteni, mint a garantált bérminimum, így utóbbinak nagyobb szerepet tulajdoníthatunk az összehasonlításnál tekintettel arra, hogy máshol általában nincs kétféle összeg, mint nálunk. A bruttó minimálbér a visegrádi térség mindhárom országában 650 euró körüli összeg idén, a jövő évi adatok még nem ismertek. A mi új minimálbérünk, az 550 euró ennél kevesebb, a garantált bérminimum 715 eurója azonban már jóval nagyobb összeg.
Megegyező nettó
A nettó bérek esetében viszont eltér a helyzet, miután nálunk egysávos, lineáris adózás van, az említett országokban ez eltérő. A nettó minimálbér Lengyelországban és Szlovákiában 500 euró körüli összeg, Csehországban 570 euró. A magyar nettó minimálbér ettől lényegesen elmarad, azonban az 500 eurót közelítő garantált bérminimum
lényegében megegyezik a szlovák és a lengyel szinttel,
a cseh összeg viszont érthetően magasabb, hisz ott az átlagbér is lényegesen előrébb jár, mint a többi visegrádi országban.