Eljött a tehetségtelen művészek kora: igénytelen képek is milliárdokért kelnek el

Ha úgy érzi, hogy nincs meg a tehetsége ahhoz, hogy befutott művész legyen, csak vessen egy pillantást az alábbi képre.

Ez a mű mindössze pár pixelből áll. Csúnya és igénytelen, de ez nem volt akadály abban, hogy NFT-ként átváltva 3,6 milliárd forintért keljen el.

Az NFT piac igazi aranykorát hozta el az ügyetlen "művészeknek".

Kis szerencsével most aztán bárki milliókat rakhat zsebre. Akkoris, ha egyébként komolyabb rajzoló programot nem is tud használni.

A minőség ezen a terepen a vásárlók túlnyomó részét úgyse érdekli. Akik az NFT piacon vásárolnak azok többnyire nem művészi értékeket keresnek, hanem jó befektetést.

Mert miről is van itt szó? Az NFT-nek, vagyis a „nem-helyettesíthető token”-nek hála, blokklánc felhasználásával le lehet foglalni különféle virtuális tartalmakat. Ez lehet akár egy videó, egy hangfájl, vagy egy kép is.

A vásárlónak elvi tulajdonjoga lesz.

Azért elvi, mert aki például NFT-ként megvesz egy digitális képet, az nem jelenti, hogy a kérdéses alkotást csak ő használhatja. A kódsorhoz, ami a képhez tartozik ugyan kizárólag a vásárló fér hozzá, de maga a kép ettől még közkincs marad.

A legtöbb vásárló azért vesz NFT-ket mert abban bízik, hogy még drágábban tudja őket továbbadni. Így teljesen mindegy, hogy mennyire rondák a művek, ha nagy a felhajtás körülöttük, akkor el fognak kelni.

Elsőre könnyen úgy tűnhet, hogy az NFT piac egy szedett-vedett butaság, aminek alig van értelme, de azért a helyzet nem ilyen egyértelmű. Előfordult, hogy az új technológiának hála, valódi, tehetséges művészek, akik korábban képtelenek voltak magas áron túladni az alkotásaikon, pont az NFT-nek hála meggazdagodtak.

Erre a legjobb példa Mike Winkelmann, akit a művészvilág csak Beeple-ként ismer.

Az amerikai alkotó több mint tíz éve majdnem minden nap elkészít egy új digitális képet. Az ihletet van, hogy a napi hírek vagy az internetes viták adják. Winkelmann pedig igyekszik rendre valami meghökkentőt alkotni. A képei sokszor kifejezetten brutálisak és provokatívak.

Az egyiken Hillary Clinton széteső arcából esik ki egy csecsemő, akinek Donald Trump feje van. Egy másikon a koronavírus titáni szörnyetegként van ábrázolva. Az is gyakran előfordul, hogy híres popkulturális ikonok vannak bomló hullaként bemutatva a képein. A sorozatát Everydays-nek vagyis Mindennapoknak hívja.

A cél pedig rendre ugyanaz: Winkelmann mindig olyan képet akar alkotni, amelyhez hasonlót még sose látott.

Az elhivatottságát jelzi, hogy még az esküvője napján is új művel állt elő.

Winkelmann egyik visszafogottabb képe

Arról, hogy Winkelmann mekkora művész el lehet vitázni, de tény, hogy az alkotásai tömegek fantáziáját indítják be. Még mielőtt bármi köze lett volna az NFT-khez, milliók követték a közösségi oldalakon.

A hírneve megvolt, de az eszébe se jutott, hogy a digitális képeivel akár gazdag is lehetne.

A képkészítés neki csak egy hobbi volt. Egész addig, amíg meg nem ismerkedett az NFT-kkel. Amikor meghallotta, hogy miféle műveket adnak-vesznek csillagászati összegekért, kedvet kapott a témához.

Végül tavaly év elején óriásit dobbantott.

A Mindennapok sorozatának az első 5000 képéből készült egy mozaik, amelynek az NFT-je 69,3 millió dollárért kelt el egy aukción.

A vásárló egy szingapúri NFT alap, a Metapurse volt.

Ezzel Winkelmann bekerült a legjobban fizetett művészek elit klubjába. Bár hirtelen meggazdagodott a csillogás nem különösebben érdekli. Luxuscikkeket nem akar vásárolni. Saját elmondása szerint Ferrarit nem látott még közelről, de a lehetőség nem is érdekli. Eleve nagy szociális életet sose élt. Már a pandémia előtt is volt, hogy napokra nem hagyta el a házát.

Első látásra egyébként sem tűnik egy különc művésznek. A háza a Walmartban vásárolt bútorokkal van tele. Ő maga külsőre pedig inkább egy átlagos irodai munkásnak néz ki, mint egy világot felforgató művésznek. A New Yorker riportere, amikor interjút készített vele egyetlen meglepő vonását jegyezte le: nagyon szeret káromkodni. Úgy használja a szitokszavakat, mint egy tinédzser, aki most hallotta először a vulgáris beszédet és alig várja, hogy az új szókincsét megvillogtassa mások előtt.

Mióta dúsgazdag művész lett az otthonában egy valami változott meg igazán: a házát biztonsági őrök védik a tolvajoktól.

Mindez nem jelenti azt, hogy híján lenne az ambíciónak. A pénzéből ugyanis új technológiák kifejlesztését akarja segíteni. Hogy ez a konkrétumok szintjén mit jelent, még nem derült ki. A blokklánc technológiának mindenesetre meglepő módon nem a legnagyobb híve. Amikor a mozaikjának az NFT-je elkelt, kriptovalutában fizették ki, de az árfolyam-változások nyugtalanították, ezért elég hamar átváltotta az összeget amerikai dollárra.

Viszont az NFT piac láthatóan lázba hozta. Pár hónapja ugyanis újabb művel állt elő: egy digitális szoborral, amely egy sétáló űrhajóst ábrázol, akinek a környezete folyamatosan változik. Múlt novemberben a műhöz tartozó NFT szép összegért, átváltva 9,1 milliárd forintért kelt el.

Igaz, tavaly nála is nagyobbat dobbantott egy anonimitásban élő designer. Ő a Pak művésznevet viseli és a rekordernek számító alkotását, vagyis pontosabban a hozzá tartozó NFT-ket nem egyetlen vásárló, hanem majdnem 30 ezer vette meg. A képe, amelyen két fehér gömb látható így közvetve 91,8 millió dollárért vagyis úgy 28 milliárd forintért kelt el.

Ám könnyen lehet, hogy ehhez hasonló történeteket hamarosan már nem fogunk hallani. Ahogy korábban is írtuk: van rá esély, hogy az NFT lufi hamarosan ki fog pukkanni.