Kína nekimegy az USA-nak, de nem mer beállni Oroszország mögé

Kína, mint korunk egyik szuperhatalma az orosz-ukrán konfliktus kapcsán egyelőre béna kacsa módjára viselkedik. Gazdasági értelemben ezer szállal kötődnek a Nyugathoz, hisz az Egyesült Államok és az Európai Unió számít a legnagyobb exportpiacuknak. Politikai értelemben viszont hosszú évek óta komoly ellenségeskedés van Kína és a nyugati világ között, ezért Peking érdeke az lenne, ha az USA hegemóniája megtörne.

Pár hónapja épp Putyinnal együtt jelentette be Hszi Csin-ping kínai elnök, hogy az együttműködésük példaértékű, mivel nem akarnak beleszólni a másik ország belpolitikájába. Szemben ugyebár a Nyugattal, amely rendre számon kéri a demokratikus értékeket.

Kína viszont mivel mindkét irányba el van kötelezve, az ukrán háború kapcsán nem tud egyik oldal mellett se kategorikusan kiállni. Oroszországnak hiába lenne nagy szüksége most katonai és gazdasági segítségre, Peking egyelőre tisztes távot tart tőlük, mert félnek, hogy belekeverednek a nyugati szankciókba.

Sőt helyette inkább Ukrajnának nyújtanak humanitárius segítséget. Egy hétfői bejelentés alapján a legfrissebb ilyen csomag átváltva 530 millió forintos lesz.

Ugyanakkor a politika színpadán függetlennek próbálnak mutatkozni. Bár az orosz agressziót nem ítélték el, helyette inkább az Oroszországra kivetett nyugati szankciókat ostorozták.

Ez a kettősség visszaköszön abban is, ahogy a konfliktust a kínai sajtó boncolgatja.

Az már a háború elején kiderült, hogy a pekingi vezetés előre jelezte legalább egy állami sajtóterméknek, hogy miként kell foglalkozni az ukrajnai konfliktussal és le lett szögezve, hogy a nyugattal szimpatizáló hangoknak nem juthat tér.

A napokban a vaskalapos nacionalista irányt képviselő kínai Global Times sorra jelentkezik is új véleménycikkekkel, melyekben a háború apropóján főleg az Egyesült Államokról értekeznek.

Egy szerkesztőségi írás szerint az amerikai sajtó sorra hazudozik és kitalált informátorokra hivatkozik, amikor azt állítja, hogy Kína előre tudott az ukrán invázióról. A lap szerint az a feltételezés miszerint a kínai vezetésben egyáltalán felmerült az ötlet, hogy bármi módon segítsék Oroszországot a háborúban teljesen nonszensz.

A Global Times saját névtelen forrásaira támaszkodik, amikor azt írja, hogy az amerikai sajtót a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa dezinformálta.

Egy másik elemzésükben a túlzott oroszellenes kirohanásokat istentelen keresztes hadjáratnak nevezik. Mint felhívják rá a figyelmet: az ukrán televízióban az egyik bemondó, Fakhrudin Sharafmal a napokban felszólított, hogy minden egyes oroszt ki kell írtani. Bár másnap elnézést kért a kirohanásért, a kínai lap felhívja rá a figyelmet, hogy ez nem igen tűnt őszintének és árulkodó, hogy a Nyugat, az emberi jogok nagy harcosa, az efféle extrém oroszellenes hangokat nem igen kritizálja.

A China.com közben egy az egyben lehozta az oroszok állítását, miszerint Ukrajnában katonai célú biolaborok működtek. A pekingi kormány hivatalos sajtóügynöksége a Xinhua emellett rendre szemlézi azokat a nyugati írásokat, ahol Amerikát bírálják különféle szakértők az orosz-ukrán konfliktus miatt. Legutóbb John Mearsheimer, amerikai politológus mondatait emelték ki, melyek szerint a háborúról elsősorban az Egyesült Államok tehet.

Mint látható az USA nem kap sok baráti szót a kínai sajtóban.

Ám az oroszbarát hangnem nem jelenti azt, hogy a kínai állampolgárok elől el akarnák titkolni a háború borzalmait vagy azt hogy az orosz hadsereg egyelőre nem jeleskedik a hadszíntéren. Az állami kézben lévő CGTN viszonylag részletesen beszámol a civil áldozatokról. Külön megemlékeztek arról, hogy egy holokauszt túlélő is belehalt a napokban az orosz bombázásokba.

Azt is megírták, hogy egyes források alapján az oroszok civilekre is tűzet nyitottak.

A China.com közben részleteiben foglalkozik azzal, hogy a rossz koordináció mennyire hazavágja az orosz hadsereg hatékonyságát.

A legfrissebb háborús fejlemények taglalásánál a Xinhua egyébként külön kitért a magyar helyzetre és arra, hogy hozzánk úgy 500 ezer ember menekült már át Ukrajnából.

Az egyik legérdekesebb elemzéssel az Alibabához tartozó South China Morning Post elemzője Alex Lo rukkolt elő, aki párba állította az ukrán és a tajvani helyzetet. Szerinte Nyugaton elterjedt egy félreértés, miszerint az orosz-kínai barátság Pekingnek kínossá vált.

Pedig szerinte Kína épp hogy rengeteget tanul a mostani háborúból.

Szerinte, ahogy a poszt-szovjet Oroszország megmutatta Kínának, hogy miként nem szabad megreformálni a gazdaságot, úgy most az ukrán konfliktus megmutatja, hogy miként nem szabad konfrontálódni a Nyugattal.

Lo úgy véli, az ukrán háború miatt egyre kevésbé valószínű, hogy mostanság Kína lerohanná Tajvant.