Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Meglepő recept került elő, amely feltárja, mitől lehet sikeres egy ország - A gazdaság nem minden

Elemzések2025. jún. 23.Csath Magdolna

Az IMD svájci versenyképességkutató intézet 616 oldalas tanulmánya elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy a versenyképesség nem csak gazdasági kérdés.

A svájci IMD (International Institute of Management Development) kutatói szoros összefüggést találtak a kormányzati hatékonyság, az állami intézményrendszer működési hatékonysága és a versenyképességi pozíció között. Továbbá arra is rávilágítanak, hogy azon országok teljesítenek különösen jól, amelyekben alacsony szintű a politikai és társadalmi polarizáció, megosztottság, jó az életminőség, összességében erős a társadalmi összefogás, a kohézió. A tanulmány arra is figyelmeztet, hogy a mai turbulens világban a gyenge valuta lehet, hogy rövid távon segíti az exportáló cégeket, de egyben megmerevíti a gazdasági szerkezetet egy olyan környezetben, amelyben a gyors változtatás, a mozgékonyság, a jövőorientáltság, az új lehetőségek keresése fontosabb versenyképességi feltétellé lép elő, mint a költségek leszorítására, illetve a gyenge valutára építő piacmegtartási törekvések.

Ehhez kapcsolódva Arturo Bris, a versenyképességkutató központ igazgatója arra mutat rá, hogy egy ország mérete kevésbé fontos a versenyképesség szempontjából mint az, hogy mennyire képesek az országban működő vállalkozások magas új értéktartalom előállítására, a helyben teremtett új tudást tartalmazó termékek és szolgáltatások piacra vitelére. Az ilyen cégeket ugyanis kevésbé rázzák meg a külső környezeti változások, mint azokat, amelyek a költségek leszorításával próbálják versenypozíciójukat megtartani.

A tanulmány így fogalmaz: „a pánik hajtotta költségcsökkentés megbénítja a versenyképesség hosszútávú javíthatóságát.”

Nemzetgazdasági szinten pedig jól kell megválasztani a támogatásra kiszemelt ágazatokat: hosszú távra kitekintve, a saját erős pontokra és az alakuló lehetőségekre figyelve érdemes dönteni a kiépítendő kritikus hazai kapacitásokról.

Ehhez kapcsolódva a kutatók nem tartják rossz ötletnek a saját gazdaság egyes kritikus szeleteinek védelmét, a protekcionizmust, de javasolják annak „smart”, azaz intelligens megvalósítását.Ez a saját erősségek építése mellett a maximális piaci nyitottság, a versenyhelyzet fenntartását jelenti. Ezt az úgynevezett „duális közelítést” így foglalja össze a tanulmány: „védekezni, ahol fontos és szükséges és piaci alapon erősíteni, ahol lehetséges.”

A nemzeti versenyképesség javításában kulcsszerepet játszó digitális átállás és innovációs hálózatok (ökoszisztéma) építése, továbbá a környezeti fenntarthatóság fontosságára is figyelmeztet a tanulmány.A digitális átállás elsősorban nem technikai-infrastrukturális kérdés, sokkal inkább tudás és képességek kérdése, ezért a képességfejlesztésbe, a képzésbe és átképzésbe való befektetéseket sem nemzeti, sem pedig céges szinten nem szabad elhanyagolni. Felveti a tanulmány azt is, hogy magas kamatkörnyezetben óvatosan kell bánni az eladósodással, mivel a növekvő kamatterhek a jövőbeli fejlesztésektől, azaz éppen a versenyképesség javíthatóságától szívják el az erőforrásokat.

Végül kitérnek a kutatók a központi bankok megnövekedett szerepére, arra, hogy pragmatikusan kell kezelniük az árfolyam és az inflációs kockázatokat, nem szabad a hektikus változásokat túlreagálniuk azért, hogy az üzleti bizalom és ezzel összefüggésben az innovációt támogató befektetések megmaradjanak.Összefoglalásként a tanulmány a versenyképesség javítása érdekében a következő fontos szempontokat ajánlja a kormányok, a központi bankok és a cégek figyelmébe:

  • növeljék a mozgékonyságot (agilitást) és a válságokkal szembeni ellenállóképességet
  • alakítsák a kormányok és a bankok hosszú távon gondolkodva, az üzleti szektor számára hitelesen a monetáris és fiskális politikát, az inflációs és árfolyam politikát, kerüljék a rövidtávú, azonnal reagáló megoldásokat,
  • erősítsék az együttműködést, a társadalmi kohéziót minden szinten
  • összpontosítsanak tudásteremtésre, tudásátadásra, képességépítésre
  • a kritikus ágazatok védelmét hozzák összhangba az innovációs nyitottsággal.

Térjünk ki befejezésként néhány, a magyar gazdasági-társadalmi viszonyokkal kapcsolatos konkrét észrevételre!

A vállalati vezetők körében végzett felmérés szerint Magyarország azon országok csoportjában van, amelyekben a versenyképesség javítását jelentősen gátolja a politikai polarizáltság. A V4-ek között csak Szlovákia van még ebben a csoportban. Ebből a szempontból Magyarország a vizsgált országok között  a 9. legveszélyeztetettebb ország.

Hasonlóan rossz a helyezésünk a társadalmi kohézióra, a vizsgált 69 ország között csak hétben rosszabb a helyzet, mint nálunk, vagyis a 62. helyen vagyunk. Ez a két társadalmi jellemző – mások mellett - ahogyan arra a kutatók rámutatnak, jelentősen befolyásolja a gazdasági versenyképesség alakulását. Ezt mutatják az egyes részadatok alapján elért helyezések is, például az 56. hely a gazdasági pozícióra, az 58. hely a közpénzügyekre, és az 57. hely a termelékenységre és hatékonyságra.

A szerző közgazdász, egyetemi kutatóprofesszor.