Miből vannak a bankjegyeink? Egyáltalán hogyan készül a pénz?

Belegondolt már, hogy a pénztárcája valóságos művészeti alkotásokat rejt? Természetesen a bankjegyekre gondolunk, amelyeknek a készítéséhez ma már fejlett technológiák egész sorát kell felvonultatni. Jó példák erre a színváltó nyomatok. Az 500 forintosokra például egy ló sziluettje is felkerült, amely mozgatás hatására megváltoztatja a színét bíborról zöldre.

Emellett ha UV fény éri őket akkor a címletekben kék és zöld színű jelzőrostok is láthatóak lesznek.

Itt nálunk egyébként nincs is olyan nagy múltja a bankóknak. Eleve egész Európába az elsők között Marco Polo hozta el a bankjegyek hírét. A nagy utazó csodálkozva számolt be róla, hogy Kínában nem jár mindenki súlyos fémérmékkel, helyette papír van náluk, amelyek át tudnak váltani aranypénzre.

Ezaz innováció az olaszoknak hamar megtetszett, úgyhogy átvették a bankjegyek ötletét. De egész a XVII. századig kellett várni mire az öreg kontinensen kezdett általánossá vált a papírpénzek használata, legalábbis a tehetősek körében.

Mert hogy az első bankók olyan nagycímletűek voltak, hogy szóba se jöhetett, hogy abból akár egy darabot is lásson egy egyszerű munkás.

Nálunk először az osztrák jegybank bocsátott ki bankjegyeket kicsit több mint 260 éve.

Azóta nagy utat járt be a pénzgyártás. Itthon a készítés folyamata jelenleg az ország legrégebbi, még működő papírgyárával a Diósgyőri Papírgyár Zrt-vel kezdődik. Róluk érdemes tudni, hogy még 1782-ben jöttek létre és már a századfordulón is komoly elismertségnek örvendtek.

A Párizsi Világkiállításon még aranyérmet is nyertek.

A bankjegypapír egyébként alapból fehér színű és az alapanyaga a hosszú szálú gyapot. Emiatt van olyan ropogós jellege. Minden címletnek ugyanakkora a mérete: 154 mm x 70 mm.

A bankjegynyomtatás viszont a Pénzjegynyomda Zrt. feladata, amely ezzel úgy 100 éve foglalkozik. Emiatt az első forintbankjegyek gyártása is náluk zajlott. A társaság a Magyar Nemzeti Bank száz százalékos tulajdonában van.

Néhány technológia és speciális anyag, amelyet a bankjegy készítésnél használnak:

Hologramfólia

A címleteken egy hologram hatású fémcsík is el van helyezve. A legnagyobb értékű bankón például az ország címere az MNB felirat és 20 ezres értékjelzés van feltüntetve.

Metszetmélynyomás

Ennél a speciális technikánál az apró részleteket tartalmazó lemezeket több tonna nyomással a papírra préselik. Így kerül a bankókra a hátoldali kép és az értékjelzés is, amelyeket akár ki is lehet tapintani.

Mikroírás

Az elő és a hátoldalon több helyen csak nagyítóval látható írások is szerepelnek. Rendszerint a nagy különbség a hamisított és a valódi címletek között, hogy az utóbbiaknál kellő nagyítás mellett a mikroírás tisztán kivehető. Nincs elmosódottság vagy töredezettség.

Vakjel

Azért, hogy a vakok és a gyengén látók könnyebben kitapinthassák, hogy melyik bankjegy mennyit ér, nagy festékréteg vastagságú jeleket is felvisznek rájuk.

Kép forrása: MNB.hu

Mint az MNB a saját oldalán feltüntetni: statisztikailag minden esztendőben valamennyi forgalomban lévő bankjegy legalább egy ízben megfordul a jegybankban.

Azért, hogy a készpénz minőségét megőrizzék a bekerülő bankókat forgalomképesség és valódiság alapján osztályozzák.

A selejtnek minősített darabokat folyamatosan megsemmisítik.