Moszkva teljes veresége már csak idő kérdése, véli egy kínai diplomata

Egy pici ukrán településtől, Bilohorivkától nem messze tucatjával állnak a kiégett tankok. Az oroszok itt akartak átkelni Donyec-folyón, ám az akció vérfürdőbe torkollt. A sikertelen előrenyomulás az egyik becslés szerint 485 orosz katona halálát követelte. Miután összecsaptak az ukránokkal a támadók úgy 80 járművet veszthettek el.

A háború néhány orosz támogatója is megingott a hitében, amikor fény derült a félresikerült akcióra.  Egy 300 ezres követőtáborral bíró blogger, aki egyébként eddig örült az inváziónak a Telegram oldalára azt írta:

Amíg nem tudjuk meg, hogy ki volt az a „katonai zseni”, aki egy zászlóaljnyi taktikai csoportot rendelt a folyó mellé, és az illető nem felel a tetteiért, addig  soha nem lesz reform a hadseregben

Az orosz körökben egy másik ismert online szerző úgy vélte: idiotizmus vagy szabotázs elkövetni egy ilyen hibát három hónappal a háború kezdete után.

Pár hete mindez még elképzelhetetlen lett volna, de most már az invázió kapcsán a Rosszija 1 állami TV-ben is elhangzottak kritikus meglátások. Azon a csatornán, ahol nem is olyan rég még a meghívott vendégek arról értekeztek milyen egyszerű lenne egész New Yorkot lesöpörni a föld színéről, egy védelmi elemző Mihail Hodarjonok azt mondta:

Teljes geopolitikai elszigeteltségben vagyunk, és bármennyire is utáljuk ezt beismerni, gyakorlatilag az egész világ ellenünk van […] Ebből a helyzetből kéne menekülnünk

A nagyvárosiak közt kevés a halott

Hogy pontosan hány orosz vesztette el az életét a harcmezőn a háború kezdete óta azt nem tudjuk. Az ukrán jelentéseket, miszerint 30 ezer körül jár a halottak száma érdemes fenntartásokkal kezelni. Viszont most már a brit védelmi minisztérium is úgy tudja hírszerzési források alapján, hogy az invázióra kirendelt szárazföldi haderőnek a harmada odaveszett.

Az szinte biztos, hogy Ukrajnában már több orosz katona esett el, mint a Szovjetunió afganisztáni háborújában. Pedig az 10 évig tartott.

Egy orosz nyelvű weboldal a Mediazona utánanézett, hogy az azonosítható halott orosz katonáknak milyen háttere volt. Az elemzésük fényt derített rá, hogy az elesett közlegények túlnyomó része 21-23 éves volt és szegény sorból származott. Sokuk valamilyen nemzeti kisebbségből került ki. A legtöbbjüket Oroszország déli részéről hívták be. Itt található a jórészt muszlimok lakta észak-kaukázusi régió is.

Az első orosz háborús áldozat, akinek a halálát Moszkva hivatalosan is elismerte, épp innen Dagesztánból származott.

Roppant kevesen vannak a halottak közt, akik a nagyvárosokból, így például Moszkvából vagy Szentpétervárról kerültek be a seregbe.

Pavel Luzin katonai szakértő szerint  az hogy a háborús áldozatok nagy része az etnikai kisebbségeket sújtja később még gondokat okozhat Moszkvának. Az orosz vidéken felütheti a fejét az ellenállás. Könnyen lehet, hogy egyre többen el fogják utasítani a katonai szolgálatot.

Kínai kritika

A fejlemények Kínát sajátos helyzetbe hozták. Az ázsiai óriás a nemzetközi porondon igyekezett semlegesnek mutatkozni, viszont az állami sajtóból egyértelmű volt, hogy a háborúban Oroszországnak drukkolnak.

Még az invázió elején kiderült, hogy legalább egy állami lapnak külön jelezték, hogy nem tehetnek közzé nyugatbarát híreket.

Ezért is volt meglepő, amikor a napokban egy volt kínai nagykövet a 75 éves Gao Yusheng egy kormányzati rendezvényen kifejtette, hogy Oroszország a Szovjetunió összeomlása óta folyamatosan hanyatlik.  

Oroszország úgynevezett újjáéledése Putyin uralma alatt egy hamis feltevésen alapul. Oroszország hanyatlása minden területen nyilvánvaló… és jelentős negatív hatással volt az orosz hadseregre és annak harci képességeire

mondta Gao, aki szerint Oroszország teljes veresége csak idő kérdése. A nagykövet beszédét először egy kínai portál a Phoenix News Media is lehozta, de aztán a beszámolójukat elég hamar törölték.