Nem kérnek már Amerikából – Az USA vonzereje rohamosan esik

Azoknak a kínai tanulóknak, akik a tengerentúlon koptatják valamelyik egyetem vagy főiskola padját, most minden okuk megvan az aggódásra. Hisz május végén az amerikai Külügyminisztérium bejelentette, hogy elkezdi „agresszíven visszavonni” a kínai diákoknak adott vízumokat. Főleg azoknak van félnivalója, akik a stratégiai jelentőségűnek tartott mérnöki programokban vesznek részt vagy kapcsolatban állnak a kommunista párttal.Ez nem jelenti azt, hogy a kínaiak előtt teljes bezárultak az USA „kapui”. Viszont, ahogy Marco Rubio, amerikai külügyminiszter fogalmazott: a vízumkérelmeket ezentúl sokkal szigorúbban fogják vizsgálni. Ám a részletek körül bőven akad bizonytalanság. Donald Trump elnök például a napokban, miután megegyezett a vámok nagyságáról Pekinggel, a részletek kifejtése nélkül azt mondta: biztosítani fogják a kínai hallgatók felvételét.

De Amerika népszerűsége a kínai diákok körében már jóval azelőtt elkezdett csökkenni, hogy a vízumpolitika áthangolása terítékre került volna.

Mint az Economist írja: a COVID előtti években úgy 372 ezer kínai diák tanult az Egyesült Államokban. A 2020-as rekordév után először a COVID-járvány és a szigorú ellenőrzések miatt csappant meg ez a szám. Teljes visszarendeződésre pedig a pandémia visszaszorulása után se került sor. Emiatt tavaly "csak" 277 ezer kínai tanult az USA-ban.

Amerika helyett sokan Nagy-Britanniába mennek

Azóta, hogy az 1970-es években sor került a kínai nyitásra az Egyesült Államokba 3 millió kínai fiatal ment tanulni. Köztük találjuk Hszi elnök lányát is, aki a sajtóértesülések szerint 2010 és 2014 között pszichológiát tanult a Harvardon.  

A tanulók egy része le is telepedett, mások a végzettségükkel jól menő állásokat szereztek Kínában. A pekingi és a sanghaji tehetős családok körében különösen népszerű lett Amerika nyolc vezető magánegyeteme - köztük például a Columbia, a Princton, a Yale és a Harvard.

A Harvard Egyetem egyik épülete (Forrás: Shutterstock)

A kommunista párt néhány középszinten mozgó tisztviselője is az USA-ba ment ki, hogy megismerkedjen azzal, miként zajlik a modern kormányzás.

Csakhogy újabban a középosztálybeli kínaiak elkezdték drágálni az amerikai oktatást. Már csak emiatt is egyre többen közülük olcsóbb egyetemeket választanak például az Egyesült Királyságban, ahol a COVID előtti 139 ezerről tavaly 150 ezerre nőtt a kínai diákok száma. Hasonló trendeket látni Szingapúrban és Japánban is. Az ázsiai szigetországban pár év alatt kevesebb, mint 100 ezerről 115 ezerre nőtt a kínai diákok köre. De a német és a francia egyetemekre is egyre többen mennek Kínából.

Kémekre gyanakodnak

Az ázsiai szuperhatalomban az amerikai diploma már nem olyan jó ajánlólevél, mint korábban: sok tanácsadócég és ügyvédi iroda, amelyik pár éve tárt karokkal várta a tengerentúlról érkező kínai diplomásokat, azóta leépítette a tevékenységét.

Néhány helyi társaság pedig gyanakodva fogadja azokat, akik Amerikából érkeznek. Jellemző a Gree Electric esete: a 70 ezer embert foglalkoztató kínai háztartásigép-gyártó cég vezetője azt mondta, hogy a külföldről érkező végzősöket nem fogják felvenni, mert attól tartanak, hogy kinti tartózkodásuk alatt kém lett belőlük.

Kína saját csúcsegyetemei közben egyre vonzóbbak. Beszédes, hogy a világ 2000 legjobb egyetemét rangsoroló Center for World University Rankings (CWUR) listáján idén először már több kínai intézmény szerepelt (346), mint amerikai (319). Bár a teljes képhez hozzátartozik, hogy a ranglista élét még mindig az USA uralja, hisz a tíz legjobb közül nyolc a tengerentúlon található.

A pekingi Beihang Egyetem egyik hallgatója azt mondta: megérti az esetleges amerikai korlátozásokat, de látja a dolog jó oldalát is. Szerinte segítheti a helyi tudományos életet, ha azok, akik egyébként külföldre mentek volna, inkább Kínában maradnak.