Tavaly volt a világ legnagyobb hadgyakorlata 1981 óta – Azonnal jött is rá a válasz

A katonai gyakorlat befolyásolja a légiforgalmat, adott esetben polgári szállítógépeket vesznek igénybe a katonák szállítására. Korlátozhatják az adott régió távközlését, a mobiltelefon-hálózatot, a közúti közlekedést.

Valószínűleg a világ valaha megrendezett legnagyobb hadgyakorlatát a Szovjetunió 1981-ben tartotta (Zapad-81), amely az utolsó kísérlet volt, hogy az alapjaiban megrendült szovjet birodalom katonai eszközökkel próbáljon nyomást gyakorolni a Nyugatra.

A Zapad-81, amelyet közvetlenül Lengyelország keleti, északi határai mentén tartottak Belorussziában, Ukrajnában, a balti szovjet tagköztársaságokban, a lengyel parti vizek közelében, üzenetként szolgált a lengyeleknek és a Varsói Szerződés más tagállamainak, hogy a szovjet dominanciát nem tanácsos megkérdőjelezni.

NATO-elemzők szerint ez a gyakorlat nem nélkülözte a Nyugatnak szánt propaganda-fogásokat sem. Minthogy akkoriban nem volt divatban, hogy a szovjet hadgyakorlatokra nyugati megfigyelőket hívjanak, máig nem tudni, mennyi volt a felvonultatott valós katonai erő és mennyi a propaganda.

Már külföldi katonatisztek jelenlétében tavaly koraősszel az Orosz Föderáció távol-keleti, kínai határmenti térségeiben tartották a Vosztok-2018-at, orosz források szerint az 1981 óta rendezett legnagyobb hadgyakorlatot, amelyen az ország hadseregének mintegy harmada vehetett részt.

Körülbelül háromszázezer orosz katona, harminchatezer közepes harckocsi (MBT) és egyéb páncélozott harcjármű, ezer repülőgép vett részt a Kínával és Mongóliával közösen tartott mega-hadgyakorlaton. Kínát egy dandárnyi (3200 katona, 900 páncélozott harcjármű), Mongóliát egy szerényebb méretű csapat képviselte.

A gyakorlat üzenete, noha a helyszín Európától több ezer kilométerre volt, a NATO-nak szólt. Oroszország és Kína adott esetben egyesíti erőit. És az orosz katonai-hadiipari potenciál és a kínai gazdasági-politikai erő összesítése félelmetes távlatokat nyithat meg.

Reagálva az új hidegháborús időket jelző orosz-kínai gyakorlatokra, a NATO sem maradt adós.

A Trident Juncture nevű, mind a 29 NATO-tagállamot, köztük Magyarországot is felölelő gyakorlatot Észak-Európában, Norvégia térségében tartották 2018 októberében, a Vosztok-2018 befejezése után néhány héttel.

Ez volt a hidegháború lezárása, 1991 óta a legnagyobb NATO nyugati hadgyakorlat. Ötvenezer katona, 250 repülőgép, tizezer jármű és 65 hadihajó vett részt. A légi hadgyakorlat Norvégia északi részénél, az orosz határ térségében zajlott le. A haditengerészek a norvég partoktól nyugatra lévő tengerrészeken gyakoroltak. A szárazföldi és deszant-partraszállítási gyakorlatokat Svédország keleti tengerpartjai mentén tartották.

Ha professzionális módon viselkednek, nem teremtenek veszélyes helyzeteket, nem gondolom, hogy a gyakorlatok megfigyelése problematikus lenne

– mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, üzenve a gyakorlatokat bizonyos távolságról követő orosz haditengerészeknek, felderítő-repülőgépparancsnokoknak.

Máig panaszkodnak a NATO-hadseregek és a régió, Finnország, Svédország, Norvégia északi részének lakosai, hogy az orosz hadsereg nagy teljesítményű elektronikai harceszközökkel akadályozta a NATO-gyakorlaton részt vett egységek kommunikációját, bizonyos fegyverrendszereik bevethetőségét. Megjegyzendő, az elektronikai hadviselés (NATO-terminológiával EW, orosz betűszóval REB), az ellenfél távközlési-fegyverirányítási, légi eszközeinek zavarása, megbénítása az orosz hadsereg egyik erős oldala. Egyes megfigyelők szerint e tekintetben az oroszok a nyugati hadseregek fölébe kerekedtek.

Ötvenhét országból 91 katonai megfigyelő követte a Vosztok-2018 egyhetes fő-programját. Elgondolkodtató, hogy a gyakorlatokon a legnagyobb hangsúlyt a légi mozgatású, gyorsreagálású, azaz elvben a világ bármely részén bevethető alakulatok manőverei kapták. Ezeket új szervezeti formában, új fegyverzettel és távközlési-harctéri információs eszközökkel, a net-centrikus hadviselésre, a valós idejű információk szerzésére és továbbítására alkalmas berendezésekkel szerelték fel. Egészében véve a hadgyakorlat üzenete a barátoknak és ellenfeleknek: Oroszország, és Kína jelentős katonai csapásmérő erőt képes kis idő alatt nagy távolságokra eljuttatni. Ezt a NATO szakzsargonban „force/power projectionnak” nevezett gyors, a határokon túli területekre jelentős erő-átcsoportosítást tartják ma a hadseregek ütőképessége talán legfontosabb mérőeszközének.

E tekintetben ma még az Egyesült Államokat egyetlen más katonai hatalom sem képes beérni.

Az amerikai force projection-képesség a hadiflottára, az USA stratégiai légiszállítási eszközeire, a repülőgépek légi utántöltő-rendszerére, a világ 144 országában való katonai jelenlétére, a világ hetven országában fenntartott, mintegy nyolcszáz katonai támaszpontjára, nagyszámú, harcedzett, jól kiképzett különleges erőire épül.

Kína hadgyakorlatairól, méreteiről kevés információ szivárog ki. Peking erőteljesen hozzákezdett fegyveres erői szervezeti-technikai korszerűsítéséhez. Leépítette-leépíti a többmilliós hadseregét, amely még a második világháború és az azt követő időszak helyzetéhez alkalmazkodott és fő célja Kína területi egységének a védelme volt.

Ma, párhuzamosan Peking erőteljesen növekvő külföldi, globális jelenlétével, az Egy Övezet Egy Út (OBOR) mega-programmal Kína fokozza hadereje nagy távolságokra való erő-átcsoportosítási képességeit.

Idén április közepén vadászgépekkel és nehézbombázókkal hadgyakorlatot tartott a Tajvani-szoros térségében, amivel figyelmeztették Tajvant, nem vennék jó néven, ha felerősödnének a teljes függetlenséget követelő politikai erők. Peking hadgyakorlatainak másik helyszíne a Dél-kínai tenger, ahol a vitatott tulajdonú Paracel és Spratly szigetek térségében vietnami, fülöp-szigeteki, malajziai, amerikai hadihajók is cirkálnak. Kína gyakorlatilag a teljes Dél-kínai tengert saját befolyási övezetévé nyilvánította. Az itt tartott hadgyakorlatok során a kínai hadihajók veszélyes közelségbe kerülnek a navigáció szabadságát (FONOP) hirdető és gyakorló amerikai haditengerészeti erőkhöz.

Csaknem minden ország fegyveres ereje időnként szervez hadgyakorlatokat. Céljuk a harckészültség felmérése, az esetleges gyenge pontok felfedése, a katonák hozzászoktatása a valós harci körülményekhez.

Az adott ország(ok) légi-erejét, szárazföldi csapatait, haditengerészetét mozgósító hadgyakorlatok nem kis mértékben a feltételezett ellenfélnek szóló üzenetet tartalmaznak: erősek vagyunk, felkészültünk.

Egy-egy gyakorlat egy elképzelt ellenfél, vagy ellenfelek támadására adandó válasz, vagy az elképzelt ellenfél megtámadása köré épül fel, a forgatókönyv igyekszik a lehető leghűebben alkalmazkodni a valós körülményekhez. Általában a gyakorlatok egyes fázisaiban éles lőszert is használnak, így az emberveszteséget, sebesülést sem lehet kizárni.

Egy 1989-ig élő városi legenda szerint a Magyar Népköztársaság hadgyakorlatain a megengedett veszteség száz katonából három volt.

A gyakorlatokon egyébként a tapasztalatok szerint a legveszélyesebbek a harcjárművekkel végrehajtott manőverek, az összeütközések, felborulások.