Trump átállította konzervatívra az amerikai bíróságokat

Elemzések2020. szept 29.Növekedés.hu

Trump egyik legnagyobb öröksége az lehet, hogy átformálta az amerikai bíróságokat, hosszú távra is bebetonozva a konzervatívokat, különösen a Legfelsőbb Bíróságban.

Meglehetősen gyatra állapotban van az amerikai gazdaság, a koronavírus járvány kezelésének módja, a gazdasági stimulus megosztja a törvényhozás alsóházát uraló demokratákat, és a felsőházat, a Szenátust kontrolláló republikánusokat. A november eleji elnökválasztáshoz közeledve Trump kilátásai meglehetősen rosszak: demokrata ellenfele 255-125 arányban vezet a közvéleménykutatások szerint az elektori szavazatokban, az ingadozók száma 158, a győzelemhez 270 voks kell.

Egy dologban azonban nagyon sikeres az amerikai elnök: biztos kézzel alakítja át az amerikai bíróságokat, a Szenátus segítségével fiatal, konzervatív bírákat helyez fontos pozíciókba.

Trump csak szeptemberben nagyjából egy tucat kerületi bírót nevezett ki - ezek a megbízatások élethosszig szólnak. Az elnök első ciklusában összesen 217 bírósági pozícióra jelölt embereket, ami rekord közeli szám az amerikai történelemben. (A rekordot egyébként Jimmy Carter tartja.)

A legnagyobb áttörést azonban az amerikai Legfelsőbb Bíróságban (LB) érte el Trump.

Ha a Szenátus jóváhagyja a választásokig - valószínűleg így lesz - Amy Coney Barrett kinevezését a nemrég elhunyt Ruth Bader Ginsburg helyére, a testületben 6-3-as többségbe kerülnek a konzervatívok a liberális-demokratákkal szemben.

Amy Coney Barrett chicagói szövetségi fellebbviteli bíró beszédet mond, miután Donald Trump amerikai elnök őt jelölte alkotmánybírónak a Ruth Bader Ginsburg bíró 2020. szeptember 18-án bekövetkezett halálával az amerikai legfelsőbb bíróságon megüresedett helyre a washingtoni Fehér Ház Rózsakertjében szeptember 26-án.MTI/AP/Alex Brandon

Az amerikai jogban aligha túlértékelhető az LB szerepe. A testület tagjait élethosszig nevezik ki, s olyan kérdésekben van döntő szava, mint például a fegyvertartás, a szavazati jogok, a környezetvédelmi kérdések, az abortusz vagy a bevándorlás.

Ha Biden nyer az elnökválasztáson, és a demokraták behúzzák a Szenátust is, elvben simán keresztülnyomhatják politikai és gazdasági elképzeléseiket, feltéve, ha az LB nem kaszálja el ezeket. Márpedig konzervatív többséggel valószínűleg pontosan ezt fogja tenni.

A konzervatív térnyerés nem csak az LB-ben figyelhető meg. Ma csaknem minden harmadik szövetségi bírót - ez a másodfokú, fellebbviteli eljárás az USA-ban - Trump nevezett ki.

A polgári és a büntető ügyek első vonalában, a kerülelti bíróságokon is a minél nagyobb sorcsere a cél, ebben különösen aktív Mitch McConnell, a Szenátus republikánus frakciójának vezetője.

Amy Coney Barrett, Trump új jelöltje az LB-be valóságos sorscsapás az amerikai közvéleményt hosszú évtizedek óta megosztó abortuszvitákban az abortusz támogatóinak. Barrett hívő katolikus, mélyen konzervatív jogász,

hosszú évek óta a vallási fakultásáról is ismert, Indiana államban található Notre Dame Law School professzora, 2017 óta egy másodfokú bíróság bírája Chicagóban. Férjével, Jesse M. Barrettel még az egyetemen ismerkedett meg. Jesse szövetségi ügyész és helyettes államügyész volt Indianában, jelenleg egy kereskedelmi ügyekre, vállalati jogra és fehérgalléros bűnözésre szakosodott ügyvédi iroda partnere.

Az amerikai társadalmat 1973 óta osztja meg mélyen az abortusz kérdése. Akkor a híres Roe vs Wade ügyben az LB az abortusz engedélyezése mellett döntött. Barrett azonban elkötelezett ellensége ennek a döntésnek - óriási támogatottsága van a konzervatív politikusok és szavazók körében.

A baloldal számára azonban valóságos sorscsapás, főleg annak tükrében, hogy egy erősen liberális bírót vált a testületben.

Barrett személye azért is vitatott a baloldalon, mert tagja egy erősen vallásos közösségnek, a People of Praise csoportnak. Bezárkózással azonban egyáltalán nem vádolható a 48 éves jelölt, szívesen beleáll azokba a vitákba, amelyek a hit és a bírói tisztség összeegyeztethetőségéről szólnak.

2015-ben aláírt egy nyílt levelet, amely a katolikus egyház tanításával megegyezően a házasságot “egy férfi és egy nő felbonthatatlan elkötelezettségének” tartja.

2012-ben a nevét adta egy tiltakozó akcióhoz, amely azt kifogásolta, hogy Obama elnök egészségügyi programja (Obamacare) arra kötelezte volna a munkaadókat, hogy munkavállalóik egészségügyi kiadásaiban fizessék ki azok fogamzásgátlókra fordított kiadásainak egy részét is.

A hét gyermeket (közülük kettő örökbe fogadott) nevelő Barrett 1972-ben született New Orleansban, egy szintén hét gyermekes családban, ő a legidősebb testvér közülük. 

Édesapja a Shellnél volt jogász, anyja háztartásbeli volt. Karrierje kissé rendhagyóan alakult, ugyanis nem járt egyik híres nagy jogi egyetemre sem, amely az amerikai jogászelit java részét adja (Ivy League). Angol irodalmat tanult, majd a Notre Dame-on szerzett jogi képesítést. Ezt követően néhány évig Washingtonban dolgozott egy ügyvédi irodában.

Ennek keretében részt vett a George Bush és Al Gore közötti az elnökségért folytatott jogi vitában, a tét a floridai szavazatok újraszámlálása volt.

Erre a momentumra különösen figyelnek mostanság, hiszen erősen benne van a levegőben, hogy Trump megkérdőjelezi a novemberi választások érvényét, ha Biden nyer. Az elnök a levélben leadandó szavazatok jogosságát vitatja - már most. Ezért is fontos, hogy Trump még a választások előtt kinevezze az LB tagjának.

A demokraták persze tiltakoznak, hiszen a repubikánusok által uralt Szenátus 2016-ban blokkolta Barack Obama jelöltjét arra hivatkozva, hogy közelegnek a választások.

A Barrett jelölését és kinevezését kísérő össztársadalmi vita egyébként kapóra jön Trumpnak a választási kampányban, ez ugyanis alkalmas arra, hogy a klasszikus konzervatív témák (fegyvertartás, abortusz, bevándorlás) ismét napirendre kerüljenek és aktivizálják a republikánusok szavazóit.