Trump erre aligha számított: váratlan helyen vágtak vissza az USA-nak

Június 8-án Csád vezetése bejelentette, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti a vízumkiadást az Egyesült Államok állampolgárai számára. A döntés közvetlen válasz Donald Trump amerikai elnök újabb beutazási tilalmára, amelyben tizenkét ország – köztük több afrikai állam – került feketelistára. A csádi lépés nem egy súlytalan diplomáciai gesztus, hanem sokkal inkább a világhatalmakkal szembeni afrikai önrendelkezés és méltóság hangos kinyilatkoztatása.

Az előzmények

Az új rendelet, amelyet Trump múlt héten írt alá, Afganisztán, Mianmar, Csád, a Kongói Köztársaság, Egyenlítői-Guinea, Eritrea, Haiti, Irán, Líbia, Szomália, Szudán és Jemen állampolgáraira vonatkozik. Továbbá fokozott korlátozásokat vezet be Burundi, Kuba, Laosz, Sierra Leone, Togo, Türkmenisztán és Venezuela azon lakosaira, akik az Egyesült Államokon kívül tartózkodnak, és nem rendelkeznek érvényes vízummal.

A Fehér Ház által kiadott rendelet szerint a beutazási tilalom azon országokra vonatkozik, amelyek nem működnek kellőképpen együtt az amerikai hatóságokkal a bevándorlási, visszafogadási vagy személyazonosság-ellenőrzési eljárások terén. A döntést Trump „nemzetbiztonsági prioritásként” mutatta be, noha bírálói szerint az indoklás elnagyolt és politikailag motivált.

Egyiptom megúszta

Az amerikai kormányzat szerint a rendelet „megvédi az Egyesült Államokat a külföldi terroristáktól”. E nyilatkozatra a Colorado államban történt traumatikus támadás után került sor, amikor egy egyiptomi származású férfi Molotov-koktélokat dobott Izrael-párti tüntetők közé. Egyiptom mégsem szerepel az érintett országok listáján.Donald Trumpezzel kapcsolatban elmondta, hogy azért nem vette fel Egyiptomot a tiltólistára, mert az Egyesült Államok szorosan együttműködik az arab országgal.

Egyiptom egyébként az Egyesült Államok és Katar mellett központi közvetítőként működik közre az Izrael és a Hamász közötti konfliktusban, emellett komoly támogatásokat kap az USA-tól a hadiipari fejlesztések terén. Az Egyesült Államok már több mint 40 éve tart közös hadgyakorlatokat Egyiptommal, és regionális partnernek tekinti az Abd el-Fattáhesz-Szíszi által 2014 óta kormányzott arab országot.

A beutazási tilalom listájának összeállításánál világosan látszik, hogy az USA politikai szövetségi rendszere erősen befolyásolja a döntéshozatalt. Miközben Egyiptom – egy stratégiai partner –mentesült a szankcióktól, más, kevésbé befolyásos afrikai országok szigorúbb megítélés alá estek. Ez a kettős mérce sokak körében keltett felháborodást, és cselekvésre is ösztönzött egyes afrikai vezetőket – közülük is elsőként Csád elnökét.

Csád elnöke: „A méltóságunk nem eladó”

A csádi reakció, tehát, nem sokat váratott magára. MahamatIdrissDéby elnök a közösségi médiában közzétett nyilatkozatában kijelentette:„Csádnak nincsenek repülőgépei, milliárdjai, de van méltósága és büszkesége” – arra az esetre utalva, amikor az Egyesült Államok elnöke,Donald Trumpegy luxus sugárhajtású repülőgépet kapott ajándékba a katari vezetéstől.

A döntés értelmében az amerikai állampolgárok a továbbiakban nem igényelhetnek vízumot Csádba. A kölcsönösségi elvre hivatkozó intézkedés ritka példája annak, amikor egy kisebb afrikai ország nyíltan konfrontálódik az Egyesült Államokkal – és nem a megszokott alárendelt hangnemben.

Afrikai reakciók: diplomáciai lavina?

Bár Csád volt az első, amely konkrét retorzióval élt, más érintett országok is megszólaltak. A Kongói Köztársaság külügyi szóvivője „tévedésnek” nevezte a tilalmat, és diplomáciai egyeztetésekre tett javaslatot. Sierra Leone ezzel szemben együttműködési hajlandóságot mutatott az USA felé, jelezve, hogy készek „javítani a vízumkezelési gyakorlatokon”. Emellett az Afrikai Unió Bizottsága, az Afrikai Unió végrehajtó szerve arra ösztönözte az Egyesült Államokat, hogy vizsgálja felül a kontinens országaira vonatkozó teljes vagy részleges tilalmat.

Az eltérő válaszok az afrikai országok külpolitikai stratégiáit is tükrözik: míg egyesek a tárgyalásra helyezik a hangsúlyt, Csád nyílt elutasítással áll ellen az őt sújtó egyoldalú rendelkezésnek.

Kis ország, nagy üzenet

A csádi intézkedés mögött több rétegű üzenet rejlik. Egyrészt a kontinens új, önállóbb hangját tükrözi. Másrészt világosan mutatja, hogy a nemzetközi kapcsolatok már nem kizárólag az erőviszonyokról szólnak: a szimbolikus politika szerepe egyre nagyobb.

Miközben az Egyesült Államok újra szigorítja migrációs politikáját, az ilyen válaszlépések komoly presztízsveszteséget jelenthetnek Washington számára – különösen a globális Dél tekintetében.Bár a vízumfelfüggesztés hatása első ránézésre korlátozott – mivel kevés amerikai utazik rendszeresen Csádba –, a szimbolikus értéke annál jelentősebb. Ha más érintett országok is követik Csád példáját, új korszak kezdődhet a globális vízumdiplomáciában: a kölcsönösség elve teret nyerhet a korábbi egyoldalú intézkedésekkel szemben.

A következő hetek kulcsfontosságúak lesznek: vajon Trump adminisztrációja hajlandó lesz finomítani álláspontján, vagy újabb országok lépnek a csádi útra?