2024-ben történelmi csúcsra emelkedett a világ katonai kiadása: 2,72 billió dollárt költöttek fegyverekre és hadseregre az államok. A hidegháború vége óta nem volt ekkora növekedés. A trend nem lassul: Európa, Oroszország, Kína és az Egyesült Államok példátlan ütemben növelték katonai kiadásaikat . Egyre több ország áll át a hadigazdaságra.
A világ katonai kiadásai 2024-ben soha nem látott szintre emelkedtek: a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) friss jelentése szerint a globális védelmi kiadások elérték a 2,72 billió (ezermilliárd) dollárt, ami 9,4 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.
Ez az emelkedés nemcsak számottevő, hanem történelmi szintű is: a hidegháború lezárása óta nem mértek ilyen mértékű éves bővülést - írja a Reuters.
A növekedés nem egy-egy térség sajátossága. A világ minden régiójában emelkedtek a katonai kiadások, különösen látványos ugrásokkal Európában és a Közel-Keleten. A SIPRI figyelmeztet:
"Ahogy a kormányok egyre inkább a katonai biztonságot helyezik előtérbe – gyakran más költségvetési területek rovására –, ezeknek a gazdasági és társadalmi következményei évekig hatással lehetnek a társadalmakra".
A frontvonal: Európa és Oroszország
Az ukrajnai háború, valamint az Egyesült Államok NATO-elkötelezettségét övező kérdőjelek is hozzájárultak ahhoz, hogy Európa (beleértve Oroszországot is) 17 százalékkal növelte katonai kiadásait – ez meghaladja a hidegháborús szintet.
Oroszország védelmi költségei 2024-ben elérték a 149 milliárd dollárt, ami drámai, 38 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Ez az összeg a GDP 7,1 százalékát, és az állami kiadások közel ötödét (19 százalék) teszi ki. Ez az arány mutatja, hogy Moszkva az államháztartás szinte minden mozgásterét a háború finanszírozásának rendelte alá.
Ukrajna sem maradt le: 2,9 százalékos növekedéssel 64,7 milliárd dollárt költött védelemre, ami az orosz kiadások 43 százalékának felel meg. A gazdasági növekedéshez viszonyítva azonban Kijev messze a világ legnagyobb védelmi terhét viselte: a GDP 34 százalékát fordította katonai célokra. A SIPRI szerint: "Ukrajna jelenleg minden adóbevételét a hadseregére fordítja" – ez hosszabb távon fenntarthatatlan pálya.
Az Egyesült Államok 5,7 százalékkal növelte katonai kiadásait, így 2024-ben elérte a 997 milliárd dollárt. Ez a NATO összkiadásainak kétharmadát és a világ katonai költségének 37 százalékát jelenti. Az USA továbbra is globális dominanciára törekszik, új technológiák, hiperszonikus fegyverek, űrfegyverkezés, nukleáris modernizáció és mesterséges intelligencia területén egyaránt.
A kiadások szerkezete: hova folyik a pénz?
A védelmi kiadások döntő része fegyverrendszerek fejlesztésére, modernizációra, hadseregfenntartásra és kutatás-fejlesztésre ment el. Kína például következő generációs lopakodó repülőgépek, drónok és tengeralatti rendszerek fejlesztésén dolgozik. Az Egyesült Államok atomarzenálját korszerűsíti, miközben új, elrettentő képességeket épít ki a csendes-óceáni térségben.
A hadseregek fenntartása, a személyzet kiképzése, bérek és ellátások biztosítása ugyancsak jelentős tételt képvisel. Ukrajna esetében a teljes adóbevételt ez a cél emésztette fel, miközben a szociális szféra finanszírozása jórészt nemzetközi segélyekből történik.
A katonai segélyek is komoly szerepet játszanak: Svédország például 2,4 milliárd dolláros támogatási csomagot hirdetett meg Ukrajna számára 2024 és 2026 között. Németország 28 százalékkal növelte katonai kiadásait – immár 88,5 milliárd dollárra –, köszönhetően annak a különalapnak, amely a Bundeswehr korszerűsítésére jött létre a 2022-es orosz invázió után.
Izrael 65 százalékkal emelte katonai kiadásait, elérve a 46,5 milliárd dollárt. Ez az ország GDP-jének 8,8 százalékát teszi ki, ami világviszonylatban is kiemelkedő. A Gázai övezetben és Dél-Libanonban zajló hadműveletek teljesen átrendezték az izraeli védelmi költségvetést.
Merre tovább?
A 2024-es rekordösszegű katonai kifizetések a világ politikai és katonai erőviszonyainak gyors átalakulását tükrözik. A kiadások mögött nemcsak az aktuális háborúk és válságok állnak, hanem egy mélyebb átrendeződés, amelyben a nagyhatalmak újraosztják a lapokat.
A SIPRI előrejelzése szerint ez a tendencia nemhogy nem áll meg, hanem még inkább felgyorsulhat. A katonai beruházások hosszú távra szólnak, és sok országban már most más költségvetési területek – oktatás, egészségügy, szociális ellátás – rovására mennek végbe. A geopolitika új hidegháborús korszaka nemcsak diplomáciai frontokon, de a költségvetési számokban is egyre élesebben kirajzolódik.
