VG: Hazaviszik a külföldön tárolt aranyat a jegybankok - sokakat megijesztett az orosz példa
HírekOroszország nyugati országokban tartott arany- és devizatartalékait az ukrajnai háború miatt kivetett szankciók következtében befagyasztották. Egy amerikai felmérés alapján több központi bankot és vagyonkezelőt is aggodalommal tölt el az orosz vagyon zárolása, így sorra viszik haza a külföldön tárolt aranyat. - írja a Világgazdaság.
Jobb félni, mint megijedni, vallja egyre több ország a Moszkvával szemben bevezetett szankciókra célozva, miközben egyre-másra ürítik ki a nyugati trezorokat, az aranytartalékaikat hazahordva – derül ki az Invesco független amerikai vagyonkezelő alap hétfőn közzétett felméréséből - írja a VG.hu hírportál.
A megkérdezett 85 szuverén, azaz állami befektetési alap és 57 központi bank több mint 85 százaléka úgy véli, hogy az infláció a következő évtizedben magasabb lesz, mint az elmúlt dekádban, ezért az arany és a feltörekvő piaci kötvények hasznot hajtó befektetések lesznek, ám óvatosságra intik őket a nyugati szankciók, amelyekkel tavaly befagyasztották Oroszország 640 milliárd dolláros arany- és devizatartalékának csaknem felét.
A központi bankok jelentős részét aggasztja a precedens. A válaszadók csaknem 60 százaléka azt mondta, hogy a szankciók vonzóbbá tették az aranyat, ám 68 százalékuk otthon tartalékolna belőle, szemben a 2020-as 50 százalékkal.
Az egyik név nélkül idézett központi bank képviselője azt mondta:
Eddig Londonban tartottuk az aranyat, de most repatriáltuk, hogy biztonságba helyezzük.
A saját aranyamat otthon akarom tartani – mantrázták az idei kutatásban résztvevők
– mondta a Reutersnek Rod Ringrow, az Invesco felmérésért felelős vezetője.
A geopolitikai aggodalmak, valamint a feltörekvő piacok által kínált lehetőségek szintén arra ösztönözték az állami vagyonnal sáfárkodókat, hogy ne ragaszkodjanak a dollárhoz, ehelyett inkább diverzifikálják befektetéseiket.
Hét százalékra nőtt azok aránya, akik úgy látják, hogy az Egyesült Államok növekvő adósságállománya ugyancsak kedvezőtlenül hat a dollárra, bár a legtöbben még mindig nem látják a világ első számú tartalékvalutája alternatíváját. Sőt, a tavalyi 29 után 2023-ban már csupán 18 százalék tekinti a jüant a zöldhasú potenciális vetélytársának.
A 142 intézmény közel 80 százaléka a geopolitikai feszültségeket tartja a legnagyobb kockázatnak a következő évtizedben, míg 83 százalékuk az inflációt nevezte a legfőbb, aggodalomra okot adó tényezőnek a következő 12 hónap során.
A legvonzóbb eszközosztálynak az infrastruktúrát tekintik, különösen a megújuló energiatermeléssel kapcsolatos projekteket kedvelik.
A Kínával kapcsolatos aggodalmak miatt India már második éve a legattraktívabb ország, míg az ellátási láncok rövidítése – az úgynevezett near-shoring trend – mindenekelőtt Mexikót, Indonéziát és Brazíliát teszi népszerűvé.
Kína mellett Nagy-Britannia és Olaszország is sokat veszített vonzerejéből, míg az emelkedő kamatlábak és a járvány idején meghonosodott otthoni munkavégzés, valamint az online vásárlási szokások miatt a magánbefektetések között az ingatlanok kerültek a lista végére.
Ringrow szerint tavaly azok az alapok teljesítettek jobban, amelyek felismerték a piaci buborékok jelentette kockázatot, és hajlandók voltak akár jelentős portfólióváltásokra is, és ez előreláthatóan a jövőben is így marad.
