Fantasztikus hírt közölt a WHO főigazgató-helyettese: 2022-ben véget érhet a pandémia

A WHO szakértői több ízben is vizsgálódtak Kínában, hogy megállapítsák: honnan, miként szabadult az emberiségre az új típusú koronavírus. Mások is kutatták a SARS-CoV-2 eredetét, de egyelőre senkinek sem sikerült semmit bebizonyítania. Vajon megtudjuk valaha, hogy mi történt?

Biztosan ki fog derülni. Azonban a MERS- vagy a korábbi SARS-járványok tapasztalatai alapján ehhez sok év és nagyon sok ország, szervezet, szektor összefogása és együttműködése kell. A WHO főigazgatója nemrég létrehozott egy szakértői csapatot, ez a SAGO, amelyik általában foglalkozik azzal, hogy az új kórokozók eredetének felderítéséhez milyen adatokra, adatkapcsolatokra van szükség a jövőre nézve is.

Továbbra is dolgozunk a kínai hatóságokkal és azokkal az országokkal, ahol az elsők között megjelent a vírus, hogy pontos információink legyenek.

Azt most már minden kétséget kizáróan ki lehet-e jelenteni, hogy nem mesterséges úton előállított vírusról van szó?

Még semmit nem sem bizonyítani, sem kizárni. Az, hogy a vírus egy laborból származik, éppúgy ott van még a hipotézisek között, mint hogy élelmiszerláncból, illetve tradicionális piacokról, vagy hogy az állatvilágból. Ezeken mind végig kell menni szisztematikusan, és ez időbe telik.

Ön tavasszal világháborús állapotként jellemezte az akkori járványhelyzetet, az óta megjelent egy, a deltánál is virulensebb variáns, az omikron.

Tapasztalataink szerint minden új variáns virulensebb az előzőnél, tehát gyorsabban terjed, ez igaz az omikronra is. Ezt bizonyítja, hogy már most mind a 6 kontinensen és azon belül is több mint 90 országban jelen van már. Arról egyelőre kevés adatunk van, hogy mennyire okoz súlyos megbetegedést, két-három hét múlva már ezt is pontosabban látni fogjuk. Egyelőre úgy néz ki, hogy a vakcinák ez ellen a variáns ellen is hatnak, a nagyon súlyos fertőzéseket, a kórházba, illetve a lélegeztető gépre kerülést és a haláleseteket meg tudják előzni.
Az biztos, hogy

nem szabad alábecsülni az omikront, és mindent meg kell tenni a rohamos terjedés megakadályozásáért, mert annál kevésbé terheli meg az egészségügyi ellátórendszereket. Ehhez az átoltottságot mindenütt 80, de inkább 90 százalék fölé kell vinni, és fontosak amár jól ismert járványmegelőző intézkedések,

amilyen a zárt térben a kötelező maszkhasználat, a szociális távolságtartás, a rendszeres kézmosás és szellőztetés, vagy az, hogy bizonyos esetekben kötelező legyen felmutatni a védettségi igazolványt.

Tavaly elővigyázatosságból sokan lemondták az év végi és akár a karácsonyi összejöveteleket. Idén nyugodtabban megtarthatjuk ezeket? 

Én most is a biztonságra helyezném a hangsúlyt. Inkább csak azok jöjjenek össze, akik rendszeresen összejárnak, vagy tudják egymásról, hogy be vannak oltva, akár emlékeztető dózissal is. Az idősek védelme most is kiemelten fontos, azt javaslom, hogy bírják ki, hogy nem csókolják össze az unokákat, hiszen tünetek nélkül is át lehet adni a fertőzést.

Hallani olyan véleményeket, amelyek szerint az omikron hozhatja el a nyájimmunitást, mert nagyon gyorsan terjed ugyan, de nem okoz nagyon komoly tüneteket. Ön szerint is ez lehet a megoldás, vagy mindenképpen az oltásokkal tudjuk csak leküzdeni a pandémiát?

Nyilván a természetes immunitás is hozzáadódok a nyájimmunitáshoz, ám addig, amíg a világ népességének jelentős része nem részesül koronavírus elleni védőoltásban, nem lesz vége a járványnak. Ezt kell megérteni, hogy

nem fogjuk tudni felszámolni a pandémiát, amíg nem lépünk előbbre a vakcinaegyenlőség kérdésében. Ez nem csak morális, hanem stratégiai kérdés is,

hiszen minél lassabban haladunk az oltásokkal, annál nagyobb esélyt adunk a vírusnak az alkalmazkodáshoz és ezzel az újabb és újabb mutációk kifejlesztéséhez. Ezért tűzte ki a WHO célul azt, hogy jövő év közepéig a világ lakosságának 70 százaléka be legyen oltva Covid ellen.

Mennyire sikeres a WHO-nak a vakcinákhoz való méltányos hozzáférésért indított Covax programja?

Ebben az évben lassabban haladtunk ezen a téren, mint szerettük volna, főleg, mert azokban az országokban is nagy járványok voltak, amelyek nagy gyártókapacitással rendelkeznek, például Indiában. De most úgy látjuk, hogy

2022 elején fel lehet gyorsítani ezt a folyamatot, már ez év végére körülbelül 1,8 billió dózis koronavírus elleni vakcina lesz elérhető a program által lefedett 92 ország számára, amivel az összlakosságnak körülbelül a 27 százalékát tudjuk teljesen beoltani.

Ennek érdekében nagyon komoly és sokrétű előkészítő munka zajlik. Abban a 35 országban pedig, ahol nagyon gyenge az egészségügyi ellátórendszer, különösen nagy erőfeszítést kell tennünk az oltási kampányok sikeréért, mert a vakcinák eljuttatása ezekre a helyekre csak az első lépés.

Nem akasztják majd meg újra ezt a folyamatot az újabb járványhullámok? Már több helyen az ötödik hullámról beszélnek Európában is. 

Igen, itt Svájcban is (a WHO központja Genfben van – a szerk.) elkezdődött már az ötödik hullám, de a gazdag országoknak azt kell mérlegelniük, ki kapjon emlékeztető oltást. A WHO tanácsadó testületének ezzel kapcsolatos ajánlása azt mondja, hogy az idősek és a krónikus, immunhiányos betegek kapjanak csak harmadik oltást, a rendelkezésre álló vakcinákkal rajtuk kívül főleg azokon a helyeken kezdjék el az oltási programokat, ahol még nagyon alacsony az átoltottság. 

Ez ellentmond az európai politikáknak és a gazdag országok gyakorlatának, ahol már a harmadik dózist is bárki megkaphatja.

Ezek érthető politikák, és feltétlenül értékelendő az a hozzáállás, amely arról szól, hogy minél többen védettek legyenek a koronavírus ellen.

A magyarországi oltási program is figyelemre méltó, amelyben a vakcinát eljuttatják minden településre és akár házhoz is a rászoruló idős embereknek.

Mégis Európa most már sokadszor a járványok gócpontja.

Ennek alapvetően az az oka, hogy ez egy szó szerint öreg kontinens, sokkal magasabb az átlagéletkor, mint Ázsiában vagy Afrikában, és ez a járvány lényegesen jobban terjed az idősek és a krónikus, társbetegséggel küzdők között.  De ide tartozik az oltásellenesség is, ami nem új jelenség, emlékszem, amikor európai regionális igazgató voltam, mennyit küzdöttünk például azért, amikor kanyarójárványok alakultak ki Romániában, Ukrajnában vagy Bulgáriában, hogy az emberek elfogadják az oltást.

Nem minden országban volt mindig annyira magas a védőoltások iránti bizalom, mint Magyarországon, és ez látszik is az átoltottsági statisztikákon.

A harmadik tényező, hogy a járványügyi intézkedéseket nem csak bevezetni, de kivezetni is átgondoltan kell, és a nyár eleji gyors nyitások, majd a tömeges összejövetelek, rendezvények, a nyári utazások mind hozzájárultak az őszi járványhullámokhoz.

Ha nem teszik kötelezővé globálisan a koronavírus elleni védőoltásokat, könnyen lehet, hogy nem a szegény országok alacsony átoltottsága miatt nem lehet majd véget vetni a világjárványnak, hanem a járványtagadók és az oltásellenesek miatt. Ennek ellenére a kötelező koronavírus-oltást a WHO sem támogatja. Mi az oka ennek?

Az Egészségügyi Világszervezet általában nem híve az oltások kötelezővé tételének, sokkal inkább a meggyőzésé és a kommunikációé, arról nem is beszélve, hogy ezt – figyelembe véve sok más tényezőt – az országoknak maguknak kell mérlegelniük, hiszen nemzeti hatáskör.

Én azt látom, hogy közvetett eszközökkel is jó eredményeket lehet elérni, például azzal, hogy csak oltással lehet beíratni a gyerekeket az iskolába, vagy, hogy egyre több munkahelyen is elvárás az oltottság. A WHO-n belül is vita volt arról, kötelezővé tegyük-e a koronavírus elleni oltást, de végül is nem volt kérdés, hogy nekünk ebben is jó példával kell elöl járnunk.

Van ismeretük arról, mi az oka annak, hogy Japánból gyakorlatilag eltűnt a SARS-CoV-2?

Nem tűnt el, csak egy időre, ami nem szokatlan a vírusoknál, mert

nemrég kaptunk jelzést onnan és Brazíliából is a SAR-CoV-2-nek újabb variánsairól.

Ezek is hordoznak olyan jelentős mutációkat, mint az omikron?

Erről még nem tudok közelebbit mondani, de amint lesznek konkrét információink, megosztjuk a nyilvánossággal.

Az egyik influenza-vírustörzs „kihalását” a koronavírus-pandémia pozitív hatásának tartják. Erre a szezonra ugyanakkor komoly influenza-járványt valószínűsítenek az epidemiológusok, mondván az influenzának egy olyan variánsa terjed, ami ellen kevésbé hatékony a védőoltás. A WHO szerint is aggódni kell?

Európa-szerte tapasztalatunk influenza-szerű megbetegedéseket, akár komoly tünetekkel. Ezért az a véleményünk, hogy

mindenki oltassák be magát influenza ellen is a rizikócsoportba tartozók, akinél súlyos állapotot okozhat egy esetleges megbetegedés. 

A hónap végén már két éve lesz, hogy Wuhanban azonosították az első új típusú koronavírus-fertőzötteket, és márciusban két éve, hogy a WHO világjárványt hirdetett. Vége lesz valaha a pandémiának?

Mi 2022-ben szeretnénk véget vetni a pandémiának, ezért is sürgetjük mielőbb a globális átoltottság növelését.

A koronavírus nem fog eltűnni, feltehetőleg helyi járványokat okoz majd – endémiás lesz –, de a gazdaságok működését már nem fogják érezhető módon befolyásolni.

Fontosak lesznek azonban az emlékeztető oltások, és rövid időn belül lesz elég adatunk arra is, hogy milyen gyakran kell majd ezeket beadni, reményeink szerint évente egyszer elég lesz, és akkor össze lehet majd kombinálni az influenza-oltásokkal.

Ez az optimista jövőkép, ha jól sejtem, hiszen akár az is megtörténhet, hogy jön egy olyan mutáns, amely minden eddiginél súlyosabb járványokat okoz, nem?

Persze, hiszen egy vírussal kapcsolatban semmiben nem lehetünk száz százalékig biztosak.

A pesszimista verziónak azonban inkább az az alapja, hogy nem sikerül a globális átoltottságot növelni, csak a magas jövedelmű országok tudják megengedni maguknak azt, hogy az újonnan felbukkanó variánsok ellen mindig bevessék az újonnan kidolgozott vakcinákat,

és akár fél évente emlékeztető oltásokat adjanak.

Lehet, hogy az igazság ez esetben is a legideálisabb és a legrosszabb verzió között lesz?

Valószínűleg. Az International Science Foundation most készít egy matematikai modellezést a jövőre nézve, ez néhány héten belül elkészül.