EU-pénzek: Váratlanul jó helyzetbe került a magyar gazdaság

MAG2020. jún 30.Essősy Zsombor
A rovat támogatója:

Örömhír, hogy előreláthatóan a 2021-2027-es ciklusban több uniós forrás jut Magyarországnak, mint a most záruló, 2014-2020-as időszakban. Adja magát a kérdés: hogy lehetséges ez, miközben a Brexit óta arról szólnak a hírek, hogy akár 15-20 százalékkal apadhat a támogatások összege?

A következő hét év pénzügyi kereteit meghatározó MFF (Multiannual Financial Framework) javaslatcsomag valóban visszaesést sejtet, hiszen a mostani várakozások szerint az előző érára jutó mintegy 9000 milliárd forinttal szemben a folytatásban „csak” 7400 milliárddal számolhatunk hozzávetőleg.

Mivel az elszámolás euróalapú, a magyar gazdaság erejét és mozgásterét tekintve középtávon bizakodásra adhat okot, hogy az éppen aktuális, 350 forint körüli árfolyammal szemben állítólag 330-as kurzus mellett szövődnek a fejlesztéspolitikai tervek a színfalak mögött.

Minden valószínűség szerint még 2020 őszén véglegesítik a sarokszámokat, ezt követően pedig akár már 2021 elején meg is érkezhetnek az új ciklus pályázatai.

Magyarország tehát nem önmagában az MFF-nek lehet a nagy nyertese, a következő évek lehetőségeit ugyanis nagymértékben meghatározhatják a helyreállítási alap, az RFF (Resources for the Future) forrásai is.

Ha az Európai Unió egészét nézzük, az MFF-ben lévő 1100 milliárd euróhoz hozzájön az RFF-en keresztül hozzáférhető 750 milliárd euró, márpedig ez az 1850 milliárd eurós összeg több, mint amennyi a most záruló ciklusban rendelkezésre állt.

A helyreállítási alapból legnagyobb arányban a dél-európai országok, így Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország és Ciprus részesülhetnek, de

a legfrissebb hírek szerint Magyarország is számolhat legalább 6, az optimistábbak szerint pedig akár 8 milliárd euróval. Ez pedig azt jelenti, hogy a 2014-2020-as időszakra vonatkozó 25 milliárd euróval szemben a hazai számláló a két program révén együttesen akár 28-30 milliárdig is felkúszhat 2021 és 2027 között.

Az RFF pontos menete még az MFF előtt, akár már júliusban tisztázódhat, nem kizárt, hogy a tetemes összeg fele-fele arányban lesz vissza nem térítendő támogatás, illetve hitel. Ezek az arányok még változhatnak, de egy biztos, egész Európának, annak a közepén pedig Magyarországnak az eddiginél is több lehetősége lesz beruházni, fejleszteni.

Hazánknak azért hozhatnak versenyelőnyt ezek a pozitív fejlemények, mert a jelek szerint a járványhelyzet által okozott gazdasági válság kezelése kellően hatékony, így a GDP várhatóan nem zuhan akkorát, mint számos más térségbeli országban.

És mivel a fejlesztéspolitika a veszélyhelyzet alatt a szebbik arcát mutatta, a kedvező tapasztalatok után elvárható, hogy ezután is elbírálják a pályázatokat akár egy-két hónap alatt. Mindez oda vezethet, hogy 2021 tavaszára-nyarára számos projektjavaslatot fogadhatnak el, akár a hétéves keret 25-30 százalékára kötelezettséget lehetne vállalni.

Átlagosan 50 százalékos támogatási intenzitással számolva, ha 10 milliárd eurónyi támogatás kerül közvetlenül a gazdaságba, akkor a versenyszféra, köztük számos magyar tulajdonú kkv, illetve nagyvállalat 20 milliárd eurónyi beruházásba vághat bele már jövőre.

Nem lehetünk telhetetlenek, de jegyezzük meg, hogy az RFF forrásainak odaítélésekor a 2015 és 2019 közötti munkanélküliségi ráta dönt. Mivel itthon ez a mutató rekordalacsonyan állt, a helyreállítási alaphoz való hozzáférés szempontjából kontraproduktív a munkaalapú gazdaság felépítése.

Vagyis az járhat jobban, aki kevésbé figyelt oda a foglalkoztatáspolitikára az elmúlt években.

Éppen ezért, hogy a jövőben az EU egészében az legyen a mérvadó, hogy lehetőleg minél több ember dolgozzon és termeljen, az RFF-es pénzeknek struktúraváltást kell előidéznie, akár az oktatásban, az egészségügyben vagy a közigazgatásban. Máskülönben az RFF is csak egy fájdalomcsillapító, és aki nem ésszerűen fekteti be az így kapott támogatást, az azzal szembesül három-négy év múlva, hogy hiába volt meg a lehetősége, tapodtat sem lépett előre, a fájdalom pedig időközben visszatért.

A hírek szerint a helyreállítási alap három fő csapásiránya a zöldgazdaság, a digitalizáció és a válságállóság lesznek, ami szerencsére egybevág a hazai szakpolitikai intézkedésekkel, hiszen a kormány már több fontos vállalást is tett ezekbe az irányokba az elmúlt években.

Sok múlik a következő hetek, hónapok tárgyalásain, de az már jól látható, hogy Magyarország váratlanul jó helyzetből tekinthet akár 2027-ig előre, a vírus előtt, januárban-februárban sem voltak ilyen kedvezőek a kilátások. Ha pedig jól sáfárkodunk a munícióval, régen várt löketet kaphat a magyar felzárkózás az EU átlagához.

Essősy Zsombor, a MAPI-csoport vezérigazgatója