Miért is ne építhetnénk tovább 2030-ig egy olyan felzárkózó Magyarországot, ahol a fejlesztő állam és a bővülő piacok együtt érnek el sikert?
A mára búcsúzó liberális közgazdasági gondolkodás nem hagyott helyet az államnak, különösen a fejlesztő államnak a gazdaságpolitikában. Nem ismerte el, hogy a kivétel nélkül minden piaci modellt működtető, mára már fejlett gazdaságokban az állami fejlesztéseknek döntő szerepük volt a sikerben. Sem az angolszász országok állami infrastruktúra fejlesztéseit, oktatási programjait és K+F projektjeit, sem az európai szociális piacgazdasági modell azonos fejlesztéseit és társadalmi kohéziós politikáit nem tekintette a siker perdöntő tényezőinek.
A kelet-ázsiai kistigrisek, Japán – és most Kína – felemelkedésében a liberális közgazdasági gondolkodás már észrevette az államot. Ennek tényét végleg nehéz lett volna tagadni, ugyanakkor az állam jelenlétét ez esetben e közgazdasági iskola képviselői valójában ázsiai sajátosságnak, nem pedig a siker általános és döntő feltételének tartották.
A gazdaságtörténeti tények azonban azt mutatják, hogy az elmúlt 200 évben kizárólag azok az országok voltak sikeresek, amelyek az állam és a piac képességeit, eszközeit jól hangolták össze az élet minden területén, de különösen a gazdaságpolitikában.
Magyarország az elmúlt 150 évben akkor ért el több sikert és vallott kevesebb kudarcot, amikor jobban épített a fejlesztő állam és a fejlődő piac okos együttműködésére. 1867 és 1914 között ez volt a siker alapja, miként az 1920 utáni újjászervezésnek és az 1945-1947 közötti gyors újjáépítésnek is. Ezt követően az államszocializmus négy évtizede nem hozhatott történelmi sikert, mert az állam helyettesíteni próbálta a piacot, így az állami fejlesztések mérték, mérés és iránytű nélkül maradtak.
2000 után az első Széchenyi Terv átütő sikere már jelezte, hogy 2-4-szeres növekedést lehet elérni az EU-átlaghoz képest akkor, ha okosan ötvözzük a fejlesztő államot és a piacok döntéseit.
2010 után először a válságkezelés következett, de a munkaerőpiacon már azonnal megindult az állam és a piac okos együttműködése. Ez áll a 2010-2019 között létrehozott mintegy 850 ezer új munkahely mögött. 2020-ra a gazdaság valamennyi területén kialakult a fejlesztő állam és a piacok együttműködése, miközben a kormány családpolitikai programjai révén egy harmadik fél is belépett: a gyermeket vállaló család és a megtakarító, befektető háztartás.
Az elmúlt 100 év legsikeresebb évtizede mögött valójában egy olyan fejlesztő állam áll, amely piacokat nyit és épít /vásárlóerő emeléssel új szolgáltatási piacokat, jegybanki programokkal új pénzügyi részpiacokat/ és iránytűként használja a piaci visszajelzéseket /pályázati források, FDI/.
Magyarország már platformként működik, mert a belső és külső piaci szereplők számára EU-tagságból származó gazdasági és jogi környezetet, politikai stabilitást, makrogazdasági egyensúlyokat, motivált munkaerőt, működő infrastruktúrát, biztonságot, vonzó adórendszert, fejlődő városokat és magyar különlegességeket ajánl.
A recept működik. 2030-ig és tovább akkor marad sikeres, ha állandóan megújul. A sikeres felzárkózáshoz egyre hatékonyabban működő államra és egyre fejlettebb piacokra van szükség.
A jó hír az, hogy igaz a bölcs perzsa költő, Rumi tanítása: „Amit keresel, az keres téged”.
