Miért ne mondhatnánk ki azt, hogy Magyarország fenntartható felzárkózásának mintái már nem Nyugaton, hanem Keleten működnek, ezen belül Kelet-Ázsiában és a Közel-Keleten találhatóak.
Magyarországnak, a V4 országoknak, sőt a kelet-közép-európai térség 9 országának vigyázó szemét nem Nyugatra, hanem Keletre érdemes vetnie azért, hogy a következő évtizedekben megtalálja saját sikeres felzárkózásának receptjét. Dél-Korea, Izrael, Dubai (Emirátusok), Szingapúr és három dinamikus kínai sikerváros, tehát Sanghaj, Shenzhen és Csengdu lehetnek a példaképeink. Rajtuk keresztül nyílhat meg Európa keleti pereme a természettel és társadalommal harmóniában működő, fenntartható és zöld, tehát sikeres jövő felé.
Miért nem lehet már az érett Nyugat a példaképünk?
Magyarország földrajzi fekvése és történelme következtében nem volt képes meglovagolni az elmúlt 500 évben a fejlettség és gazdagság felé sodró hullámokat. Az 1400-as évek végén és az 1500-as években, már a legelején, kimaradtunk a nagy földrajzi felfedezésekből és az új világkereskedelemből, majd az 1700-as években az első ipari forradalom indulásából. Az 1870-től induló második technológiai forradalmat – robbanómotor és villamosság – még beértük a század végén, de azután jött Trianon, majd megérkezett a második világháború és a szovjet birodalom.
1970-től újból kimaradtunk az immáron harmadik ipari forradalomból, amely az IT technológiák felfutását jelentette. 1990-től jött a rendszerváltoztatás és az átmenet két évtizede. 2010-től először rendbe tettük az állam pénzügyeit és a jegybanki pénzpolitikát. Elindultunk egy fenntartható felzárkózási pálya felé, majd jött a világjárvány.
Most, a pandémia idején derült ki, hogy azok a keleti országok kezelik a legjobban a járványt, amelyek a megelőző évtizedekben a legsikeresebbek voltak a gazdaság, az innováció és a versenyképesség területein. 2021-re megértettük, hogy ez nem véletlen: a nyugati gazdasági és társadalmi modellek már kevésbé sikeresek, mint a keletiek.
Magyarország kimaradt az elmúlt 500 év tőkefelhalmozást és gazdagságot, fejlettséget és magas életszínvonalat eredményező nyugati folyamataiból. Emiatt is érdemes azokra a legújabb, keleti sikerekre figyelnie, amelyek a múltban felhalmozott tőke, tudás és technológia nélkül építették fel az eredményeiket. Ezek a példák zömében Kelet-Ázsiában és a Közel-Keleten találhatóak. A Közel-Kelet sikerei közül Dubai és Izrael a számunkra követhető példák, mert nem az olajra, hanem a szellemi forrásokra épültek.
Miért nem építhetünk az új európai mintákra?
Észtország sikere is bíztató, de több egyedi forrásból táplálkozik. Nem örököltek szovjet adósságot, a szovjet birodalom IT központja éppen náluk volt, a függetlenné válás legelején teljesen megújították a politikát és erős a skandináv államok támogatása. Írország kitűnő teljesítményét nem lehet elválasztani több tízmillió amerikai ír rokonszenvétől és befektetésétől. Csehország rendelkezik egy láthatatlan társadalmi tőkével, ami az erős középosztály történelmi öröksége. A középosztály évszázadokig tartó építése nehezen pótolható más országok számára ma, a gyors átalakulások korában.
Ennél sokkal több sikert ígérő európai országot még nem lehet felsorolni, a többi – velünk együtt – legfeljebb bíztató kísérletnek nevezhető.
Miért nem lehet az USA egy mai sikeres európai felzárkózás iránytűje?
Nem is a méretek miatt, hiszen az USA-ban minden nemzet találhat magának méret és működés szerint megfelelő tagállamot. Az igazi ok az, hogy az USA nagymértékben támaszkodhat – éppen saját sikerei nyomán – olyan óriási felhalmozott erőforrásokra, amelyek egyetlen európai ország számára sem érhetőek el. A felhalmozott tőke, a dollár, mint világpénz, a tudáshálók, a technológiai központok és különösen mindezek nagy méretekben való összekötése Európában nem ismételhető meg. Még egy Európai Egyesült Államok szintjén sem, például azért, mert ez a hajó már elment.
Miért lehet Kelet a sikeres felzárkózási minták forrása?
A válasz meglepően egyszerű. Ezek a kelet-ázsiai és közel-keleti sikerek döntően szellemi forrásokat használnak és nem az anyagiakat. Vagy nem örököltek felhalmozott anyagi vagyont, vagy nincs különleges, közvetlenül felhasználható természeti kincsük, de az anyagi siker mindenképpen szellemi forrásokból származik. A keleti sikerpéldák mindegyike rendelkezik olyan különleges szellemi vagyonnal, ami az új információs korban lényegesen többet ér, mint bármilyen anyagi kincs. Éppen abban bővelkednek, ami felhasználása nyomán exponenciálisan gyarapodik. A siker jele és forrása is egyben a gazdaság és a társadalom dinamikája, ami az új korszak növekvő hozadék elvére épül.
A Nyugat működése még az örökölt és felhalmozott anyagi gazdagságra épít, a Kelethez képest gyengébb a szellemi források exponenciális gyarapodása, tehát kisebb a dinamika. Dél-Korea, Izrael, Dubai, Szingapúr és Kína már fordítva járnak el, ahogy néhány évtizeddel előbb Japán is, mert nem egy örökölt anyagi gazdagságból, hanem egy mély szellemi-kulturális vagyonból merítenek.
A keleti minták azért is példák Európa keleti pereme számára, mert a szellemi források exponenciális gyarapodása végül a fenntartható fejlődés irányába tereli a modern gazdaság és társadalom működését. Kelet mai, még inkább jövőbeli működése valójában az emberi civilizáció túlélésének egyik forrása, így aki ezeket a mintákat követi, szerepet vállal az emberi civilizáció fenntarthatósági fordulatában.
Melyek a 7 sikeres keleti példa közös szellemi forrásai?
A szellemi források között első helyre kell tennünk a víziót. Minden mai siker, Dél-Koreától Izraelig, Dubaitól Szingapúrig és Sanghajtól Csengdun át Shenzhenig egy különlegesen erős jövőképre épül.
Második helyen áll a jövőkép mögötti erős értékrend, ami döntően hagyományos értékekre épül. A család tisztelete, az idősek megbecsülése, a tudás értékelése, a vallás, az erős nemzettudat, a közösség és a világ segítése, a természettel való harmonikus együttélés és több más hagyományos érték táplálja napról napra a jövőképek megvalósítását.
Harmadik helyre kívánkozik a hagyományos és a modern okos ötvözése. Az ősi forrásokból táplálkozó értékek és a modern gondolkodás minden sikernél együtt dolgoznak. Miután a gondolkodás modern része megbecsüli a hagyományos értékeket, ezért fenntartható megoldásokra vezető döntések születnek az állam, az üzleti szektor és a családok részéről.
Negyedik forrás az új technológiák állandó kutatása, kísérletezés és játék mindennel, ami új, gyakorlatias és segíti az életet könnyebbé tenni.
Az ötödik az, hogy mindegyik sikerpélda szereplői már a kezdetektől célba veszik a világszínvonalú oktatást és végül eljutnak oda, hogy legjobb egyetemeik a világ élvonalába emelkednek.
Végül, hatodik közös vonás, hogy a tehetséget már korán keresik, felfedezik és támogatják először családi körben, majd az oktatási rendszerben és közben kiépítik a közösségi tehetséggondozó intézményeket.
Legyen hát célunk egy olyan új európai oroszlán csapat felnevelése, amelyben minket KIDSzingChi.hu névvel illetnek, ami egy új nyelv, az Engkrit (English+szanszkrit) szótárában „A magyar kölyök oroszlán ereje” címszó alatt található.
