Ezért éri meg a MÁP+ az államnak a magas kamat ellenére is
ElemzésekA MÁP+ kibocsátásával többlet kamatkiadása van az államnak, amelyet növel a forgalmazók számára kifizetett jutalék is, de összességében még így is megéri a költségvetésnek a MÁP+ kibocsátása - derül ki a jegybank elemzéséből. A szuperállampapírból eddig közel 3600 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság.
Tíz százalékot tud megtakarítani a lakosság a jövedelmének arányában, és ez az arány következő években is fennmarad, miközben a beruházások aránya jövőre már kicsit csökken - derül ki a jegybank inflációs jelentéséből. Utóbbi hátterében az áll, hogy a lakáspiaci ciklus fokozatos kifut jövőre. A lakossági jövedelem folyamatos emelkedése miatt a megtakarításoknál egyre nagyobb a szerepe a Magyar Állampapír Plusz konstrukciónak, amelyből
már több mint 3570 milliárd forintot vásárolt a lakosság.
A lakossági állampapír-stratégia célja a lakosság állampapír-állományának 11 ezer milliárd forintra növelése 2023-ig. Az ország külső finanszírozásának csökkentése, és az önfinanszírozás erősítése mellett az államadósság kockázati prémiumának mérséklésén keresztül a MÁP+ javítja az ország finanszírozási kondíciót.
A háztartások bruttó megtakarítása a tavaly év végi havi 250 milliárd forintos szintről 350 milliárd forintra emelkedett, amelyben számottevő szerepet játszott a MÁP+ megjelenése.
A MÁP+ vásárlásokon keresztül növekszik a lakosság részaránya az államháztartás finanszírozásában, mérséklődik az államadósságon belül a külföldi és a deviza finanszírozás részaránya, továbbá növekszik a háztartások által finanszírozott államadósság átlagos hátralévő futamideje.
Emellett az állampapír meghatározó szerepet játszik a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztésében.
A makro- és pénzügyi egyensúly támogatása mellett a MÁP+ további tényezőkre is pozitív – egyes esetekben jól számszerűsíthető – hatást gyakorol:
- nagybani állampapírpiac tehermentesítése által okozott hozamcsökkenés: a lakossági állampapírállomány több ezer milliárd forintos növekedése jelentősen mérsékli a nagybani piaci kibocsátási szükségletet, így hozzájárul az alacsony hozamkörnyezet fennmaradásához;
- növekvő adóbevétel: a magyar lakosságnak kifizetett kamatjövedelemből finanszírozott fogyasztásból keletkező adóbevétel – időben eltolódva – részben ellentételezi a kifizetett magasabb kamatokat;
- kockázati prémium csökkenés: a MÁP+ támogatja a külső finanszírozás és az államadósság devizaarányának csökkenését, illetve az önfinanszírozás erősítését, ami fontos szempont a hitelminősítői értékelésekben és javítja az ország kockázati megítélését;
- csökkenő készpénzállomány: a készpénzállomány számottevő társadalmi költséget jelent, amely a készpénz állampapírpiacra terelésével mérsékelhető.
A MÁP+ kibocsátásával ugyanakkor többlet kamatkiadás keletkezik, amelyet tovább növel az állam által a forgalmazók számára kifizetett jutalék is.
Összességében azonban az előnyök messze meghaladják az esetleges hátrányokat: bár a pozitív hatások pontos mértéke – közvetett jellegükből adódóan – bizonytalan.
A MÁP+ kapcsán felmerülő kihívás lehet az egyéb pénzügyi eszközök iránti keresletre (pl.betétekre) gyakorolt hatás, másrészt az esetleges tömeges visszaváltások lehetősége.
Ugyanakkor a hazai lakossági megtakarítási folyamatok nagyságrendjét és trendjeit, valamint a bankrendszer helyzetét figyelembe véve könnyen belátható, hogy a MÁP+ inkább hozzájárul a magas megtakarítási ráta fennmaradásához.
Ennek hátterében az áll, hogy a lakossági állampapír-stratégia céljának megvalósulásához évi kb. 1100 milliárd forint lakossági megtakarítás becsatornázása szükséges – ez a következő években várt évi kb. 3100 milliárd forintos új lakossági megtakarítás harmada.
Marad tehát tér az alternatív befektetési termékek megtartására, de azok jelentős növekedésére is.
A jegybank elemzése rámutat, hogy a lakossági állampapírok – bizonyos költség mellett – visszaválthatók, így hirtelen nagymértékű finanszírozási igényt keletkeztethetnek. Ez kiemelt figyelmet igényel az állam részéről és érdemes felkészülni egy ilyen helyzet kezelésére (például az állam rövid távú likviditási igényeit kiszolgáló eszköztár fejlesztésével), ugyanakkor hiteles fiskális politikával az ilyen helyzetek elkerülhetők - írja a jegybank elemzése.
