Meglepő mértékben csökkenthető a rezsiszámla kis befektetéssel is, szakértő mondja el, hogyan 

Elemzések2022. nov. 22.Kovács Dániel

Tényleg csak akkor van értelme a ház energetikai korszerűsítésébe belefogni, ha egyből több tízmillió forintot rá tudunk áldozni? Az általunk megkérdezett energetikai szakember szerint ez nem feltétlenül igaz, már 1.5 millió forint befektetésével, és némi takarékossággal is csaknem 50 százalékkal csökkenthetjük az energiapazarlást.

Jelentős ráfordítással minden épület energiafogyasztása lefaragható. Ahogy azt korábban megírtuk, egy csapnivaló adottságokkal bíró Kádár-kocka fűtési költsége is jelentősen csökkenthető ezzel az öt lépéssel. Igaz, ez egy igencsak költséges, több tízmillió forintot igénylő folyamat.

De mit tehet az ember, ha szeretne spórolni a rezsiszámlákon, viszont nem engedheti meg magának, hogy egy ilyen mértékű energetikai korszerűsítésbe belevágjon? Mucsi Sándor okl. létesítménymérnök a Növekedés.hu-nak elmondta, számukra is létezik megoldás. Az említett ár töredékéért,

már 1,5 millió forint ráfordítással, és néhány egyszerű takarékossági intézkedéssel rendkívül jelentős, 50 százalékot is megközelítő energiamegtakarítást lehet elérni.

Csak meg kell keresni azokat a kis beruházásigényű korszerűsítési lehetőségeket, amelyekkel a legnagyobb hatékonyságot lehet elérni, és meg kell találni az üzemeltetés azon körülményeit, amelyek bizonyos kompromisszumok mellett még vállalhatóak.

Néhány egyszerű takarékossági intézkedéssel rendkívül jelentős, 50 százalékot is megközelítő energiamegtakarítást lehet elérni.

Kritikus pont a födém

Az energetikai szakember szerint fontosak ugyan az olyan lépések is, mint mondjuk a nyílászárók cseréje, mégis érdemes megfontolni a döntést, ugyanis ez a legmagasabb megtérülési idejű beruházási elem az összes többi közül. Önmagában mindössze 9,4 százalékos energiamegtakarítást lehet vele elérni, a beruházás 28 év alatt térülne meg, ahogy ezt egy tanulmányban, konkrét házat hozva fel példaként, levezette. 

Más kérdés persze, ha régi, vetemedett, rossz zárású kapcsolt gerébtokos ablakok vannak a házban, ezen szerkezetek cseréje elsőrangú lépés lehet még a falszigeteléshez képest

- mutat rá Mucsi Sándor hozzátéve, hogy ha nem ilyen kritikus a helyzet, és ráadásul a cipő is szorít, akkor nem érdemes egyből az ajtóknak, ablakoknak nekirontani. 

Nem érdemes viszont várni a födém szigetelésével, hiszen a meleg felfelé száll, így a hő itt könnyen elillanhat. 

- A padlás szigetelése okvetlenül célszerű lenne, sok házban található betonfödém, amely könnyedén kivezeti a hőt a szabadba, ahol aztán az eget fűtjük vele - mutat rá a szakember.

Itt a leginkább költséghatékony, és tűzvédelmi szempontoknak is megfelelő szigetelés a kőzetgyapot lehet,

persze ezen belül is vannak különbségek. Egy alaktartó termék drágább ugyan, de akkor sem roskad össze, ha a rossz állapotban lévő tető beázik. Más a helyzet, ha van tetőfólia a cserép alatt, ebben az esetben nem kell tartani attól, hogy a szigetelés tönkremegy.

Egy közel 100 négyzetméteres felületen a minimálisan javasolt 20 centiméter vastag szigetelés már 500-700 ezer forintból kivitelezhető - támasztja alá.

A szakember szerint hasznos lehet a falak belső szigetelése is, erre alkalmas megoldás lehet

10-15 centiméter kőzetgyapotot gipszkarton szerkezettel takarva. Attól függően, hogy hagynak-e a szerkezetben légrést vagy sem (ha van légrés, akkor a szerkezet hangszigetelő képessége javul, ha nincs, akkor csak kis mértékben változik), adódik 16-21 cm-es falvastagság növekedés.

Amennyiben belső falszigetelés mellett döntene a beruházó, mindenképp ellenőriztesse szakemberrel a páralecsapódás kérdését.

- Amennyiben belső falszigetelés mellett döntene a beruházó, mindenképp ellenőriztesse szakemberrel a páralecsapódás kérdését és kizárólag tűzvédelmi szempontból megfelelő anyagot használjon. Az EPS szigetelőanyag, vagy a köznyelvben nikecell, nem alkalmas belső terek szigetelésére. Ugyanis az égése során rendkívül mérgező gázok szabadulnak fel - mutat rá az energetikus. 

Kellenek az energiatakarékos megoldások is

Szigetelés ide vagy oda, a szakértő legfontosabb javaslata mégis a fűtött légtér csökkentése, szerinte ugyanis ezzel érhető el a legmagasabb energiahatékonyság, amennyiben a megvalósuló beruházások költségkerete alacsony. Minden további javaslat összesen nem éri el ezt a mértéket.

Ez nem jelenti azt, hogy a fűtetlen szobákat ki kell zárni a fűtési rendszerből, ez az épületet is károsíthatná. Mindössze temperálni szükséges a nem használt helyiségeket 8 °C-ra. Ez azt jelenti, hogy csak annyi hőmérsékletet tartunk a nem használt helyiségekben, ami még nem jár az épület károsodásával. Azaz fűtünk, de csak kis mértékben, ha szükséges, a redőnyöket pedig érdemes nappal felhúzva, éjszaka, vagy erősen szeles időben lehúzva tartani.

- Várhatóan ritkán kell majd közbelépni, mert az épületszerkezeteken áramlik annyi hő ezen szobák felé, hogy külön fűtésre nem lesz szükség. Azt viszont ne engedjük, hogy a hőmérséklet 6 °C alá csökkenjen ezen szobákban. Azzal ugyanis az épületszerkezeteket tennénk ki túlzott lehűlésnek - tanácsolja Mucsi Sándor. Egy, az általa példaként felhozott 401,3 köbméter épülettérfogatú, B30-as téglából épültek, szigeteletlen házban, amelynek fűtött légtere 400 köbméter.

Csak ezáltal 140,82 köbméterre, azaz a teljes légtér 35%-ára sikerült csökkenteni a fűtenivaló szobákat. Ezzel a módszerrel az épület átlagos belső hőmérséklete 14,8 °C-ra csökken, a fűtés energiaigénye 27 190 kWh/évre, amely 36,5%-os csökkenésnek felelne meg.

Ez egy elméleti érték, amelyet a meglévő rendszerrel nem lehet realizálni a veszteségek miatt, azonban elérhető 31,6%-os energiamegtakarítás. A gázfelhasználás 3 961 m3-re (1820 m2-el kevesebb, amely 31,5%-os változás), a tűzifa felhasználás 3 011 kg-ra (1651 kg-al kevesebb, amely 35,4%-os változás) csökken.

Ha a szobák hőmérsékletét 1 °C-kal csökkentjük, akkor az energiaigényünk 39 900 kWh/év-re változik.

- Ha a szobák hőmérsékletét 1 °C-kal csökkentjük, akkor az energiaigényünk 39 900 kWh/év-re változik, azaz a változás mértéke közel 7%, ez földgáz mennyiségben kifejezve 318 m3/év. Ez az érték arra vonatkozik, ha egész fűtési időszakban 1 °C-kal kevesebbet tartanánk a szobákban, de ha csak időszakosan tesszük meg, akkor arányosítanunk kell a fűtési órák számához. Ha ezt megtesszük, akkor közelítőleg feleződik az arány és az összeg. Vagyis 2 °C csökkentés napi 8 órán át, 7%-os energia- és 5,6% költségmegtakarításhoz vezet földgáz esetén jelen épület esetében - húzza alá a szakember.

Egy lapáttal kell csak rátenni, és megfeleződnek a költségek

Mucsi Sándor szerint nem kell beérnünk a 31 százalékos megtakarítással,

ha van pénz a már említett födémszigetelésre, és össze tudunk szedni további 7-800 ezer forintot a belső falak szigetelésére, akkor 1,5 millió körüli összeg befektetésével megközelíthetjük az 50 százalékos energiamegtakarítást.

Ezen felül a szakember tanácsa az, hogy mivel elérhető a rezsicsökkentett ár egy bizonyos határig, éljünk vele, legalább is addig a mértékig, ameddig a támogatott rezsiár alkalmazható, mindenképpen érdemes gázzal fűteni. És persze villamos árammal is, ha van klímaberendezésünk és az elektromos hálózatot nem terheljük túl. A fatüzelés jó alternatíva, ha van tüzelőanyag. Keressük meg az üzemeltetés azon körülményeit, amelyek bizonyos kompromisszumok mellett még vállalhatóak.

Ha oda tudunk figyelni a fűtésre, és mondjuk háromféle fűtési rendszer is van a házban, akkor további energia és költségmegtakarítást lehet realizálni. Ha a vegyestüzelésű kazánhoz csatlakoztatunk egy 500 literes puffertartályt jól leszigetelve, akkor egy begyújtással akár két napig is lehet a házat fűteni, ritkábban kell majd rakni a tűzre.