Nem vesz igazi állatbőrből készült ruhát? Lehet, hogy ezzel szennyezi igazán a környezetet

A bundakabát nem is olyan rég még a luxus szimbóluma volt. Ma már egy prémmel díszített ruha viszont előbb vált ki undort, mint elismerést. Az állatjogi aktivistáknak hála mostanra elég jól rögzült a köztudatban, hogy a szőrmeárukhoz vér tapad.

Ennek megfelelően a nagy divatmárkák, mint például az Armani, a Michael Kors vagy a Chanel kifejezetten elzárkóztak a szőrmeáruk használatától.

A Gucci kreatív igazgatója Alessandro Michele ezt a váltást ahhoz hasonlította, mint amikor valaki le akar szokni a dohányzásról. Szerinte az iparágnak akár csak egy bagósnak a cigis dobozokat, egyszerűen el kell hajítania a szőrméket. Utána a ruhacégek máris jobban fogják érezni magukat.

Nade mi a helyzet a bőrből készült portékákkal?

Épp úgy ahogy a szőrméjükről, a bőrükről se önként és dalolva mondanak le az állatok. Ha választhatnának, hogy mutatós táskává váljanak, vagy esetleg kapjanak némi időt az élettől és legelészhessenek még egy keveset, akkor bizonyára az utóbbira voksolnának.

Nos, ezen a téren mondhatjuk, hogy a változás szelei kezdenek erősödni. A „vegán bőr” használata egyre népszerűbb. Egy friss felmérés szerint például a brit vásárlók 70 százaléka szívesen költene többet olyan ruhákra, amelyekben nincsenek állati eredetű anyagok.

De már itthon is megjelent az a réteg, amely nem csak az éttermekben, hanem a ruhaboltokban is a vegán opciókat keresi.

Csakhogy ezúttal a váltás nem olyan könnyű, mint a szőrméknél. Bundát ugyanis régen is szinte csak a gazdagok hordtak. Könnyebb volt ellenezni a szőrmeruhákat, mivel a túlnyomó többségnek egyébként se volt rájuk pénze. Bár egy bőrkabát vagy egy bőrkesztyű se olcsó azért a középosztálynak ezek a cikkek már közel sem elérhetetlenek.

De van itt még egy nagy különbség. Míg a szőrmeáruk rókákból, csincsillákból, nyulakból meg nyestekből készültek, addig a bőrárukhoz többnyire marhák és sertések biztosítják az alapanyagot. Rajtuk nehezebben esik meg a vásárlók szíve, már csak azért is, mert ígyis úgyis a vágóhídon kötnek ki.

Ha lemondunk a marhákból és a sertésekből készült ruhákról akkor az állatok bőre a leölésük után a szemétbe kerül.

Általában, akik igyekeznek kerülni a valódi bőr készítményeket, a döntésükkel a környezeten akarnak segíteni. De a tudtukon kívül könnyen lehet, hogy rosszat tesznek a Földnek.

Jelenleg ugyanis azok a ruhák, amelyeknek az alapanyagát vegán bőrként árulják, rendszerint valamilyen műanyagból készülnek. Jórészt PVC-ből vagy PU-ból. Mivel sokkal könnyebben tönkremennek, mint a valódi bőr, ezért az efféle ruhákat többször is kell cserélni.

A környezetbe kerülő műanyag pedig óriási bajokat okozhat.

Ahogy Ürge-Vorsatz Diána, klímaszakértő is elmondta a lapunknak: a nano- és mikroműanyagok lassan ellepik a környezetünket, és vele együtt a táplálékainkat, ivóvizünket is. Ezzel egy időzített bombát indítottunk el. A hosszútávú hatása mindennek még nem világos.

De az előzetes eredmények alapján nőni fog a rákos és hormonális megbetegedések száma.

Tanja Hester környezetvédelmi aktivista például a vegán bőr elnevezést megtévesztőnek érzi.

Ez tényleg csak műanyag, amit ritkán hasznosítanak újra, vegán bőr formájában pedig lehetetlen is újrahasznosítani – lényegében nincs olyan vegán bőr, amire rá lehetne sütni a fenntartható jelzőt.

Ananászból készült bőr

Vannak már olyan speciális vegán bőrök is, amelyeket tényleg növényekből készítenek. Almahéjból és ananászlevélből készült műbőrtermék is létezik már. Csak hogy a használatuk nincs széles körben elterjedve annak ellenére se, hogy már évek óta léteznek.

Ráadásul rendszerint még ezeknek a gyártásához is kell némi kőolajszármazék, így nem lehet rájuk sütni, hogy teljesen zöldek lennének.

Akik a ruhavásárlási szokásaikkal akarják segíteni a Föld megmentését azok nincsenek könnyű helyzetben, mivel a valódi bőr kezelésénél is előfordul, hogy a gyártók veszélyes anyagokat használnak.

Bár Amerikában a Toward nevű online luxuspiac kifejezetten azokat a vevőket keresi, akiknek fontos az etikus vásárlás és a fenntarthatóság gondolata, a társaság vezére és alapítója Ana Kannan azt mondja,

hogy talán nincs se mű, se vegán, se igazi bőr, amire rá lehetne sütni, hogy a gyártása környezetvédelmi szempontból igazán fenntartható lenne.

Hogy bőr témában merre megy tovább a divatipar az most főleg a vásárlókon múlik. A szőrmétől is azért szabadultak meg a jól ismert márkák, mert a vásárlók követelték a váltást. Már az igazi állati bőr használatánál is látszik némi ellenállás. Kérdés, hogy ez a trend mennyire fog felerősödni a jövőben.

Az biztos, hogy az egzotikus állatok bőrét már egyre kevesebben merik használni.

A Chanel már évekkel ezelőtt jelezte, hogy száműzik az efféle termékeket a kínálatukból.

De még nem állt be mindenki egységesen mögéjük. A francia Hermès például nem csak hogy a mai napig tart krokodil farmokat pusztán azért, hogy a hüllők bőréből aztán divatcikkeket gyártsanak,

de ráadásul a tervek szerint Ausztráliában újabb farmot fognak nyitni.

Egy állatjogvédő csoport az Animal Justice Project állítása szerint a leendő telepen akár 50 000 sósvízi krokodilt is tarthatnak majd. Az elmondásuk alapján három-négy krokodilt kell levágni egy kézitáska elkészítéséhez. Többen, így például a Harry Potter filmek egyik szereplője is igyekezett lebeszélni a Hermèst a farm megnyitásáról.

Biztosan nem lehet kijelenteni, de előfordulhat, hogy pár éven belül már akkora lesz a nyomás, hogy az ehhez hasonló helyek be fognak zárni. De hogy a marha és a sertésbőr kivonuljon a divatiparból az elég valószínűtlen.

Az emberiség úgy 170 ezer éve viseli ruhaként az állatok bőrét. Ez a szokás valószínűleg még a következő pár évben sem fog kikopni.

Az amerikai bőrpiac várható mérete 2028-ig (milliárd dollár)

Évente egyébként úgy 1,4 milliárd állat bőrét dolgozzák fel a világon. A globális bőrpiac tavalyi méretét 394 milliárd dollárosra becsülik. Van olyan előrejelzés, amely alapján a következő esztendőkben átlagosan évi 5,9 százalékkal fog bővülni az ágazat.