Újra kamatot emelt az amerikai jegybank
ElemzésekA tartósan magas, 9,1 százalékos infláció letörése miatt ma ismét kamatot emelt az amerikai jegybank. Az emelés mértéke 75 bázispont. A kamatemelés és a gázár drágulása is szerepet játszik abban, hogy a forint szerdán gyengült, a reggeli 400-as szintről késő délutánra a 406-os szint közelébe, a dollár jegyzése 395 forintról ment fel 401 forintra.
A 40 éves csúcson beragadt infláció leszorítása érdekében ismét kamatot emelt az amerikai jegybank.
Elemzők 75 bázipontos emelésre számítottak Jerome Powell, a Fed elnöke korábbi jelzései alapján, az új kamatszint így 2,25-2,5 százalék.
Mivel a júniusi kamatdöntő ülésen már 75 bázisponttal emelte az alapkamatot az amerikai jegybank, ez a leggyorsabb kamatemelési tempó 1981 óta. Akkor az úgynevezett második olajválság miatt szabadult el az infláció, és kényszerült gyors kamatemelésre a Fed.
A szeptemberi kamatdöntő ülésen újabb szigorításra kerül sor, melynek mértéke 50 vagy75 bázispont lehet.
A júniusi inflációs adat 9,1 százalékos volt, emelkedést mutatott, holott elemzők már májusra csökkenést vártak.
Jerome Powell Fed elnök sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy mindenképp letörik az inflációt, és gazdasági lassulásra lehet készülni.
A legnagyobb mértékű drágulás továbbra is az energiárakban látszódik, éves szinten 35 százalékkal nőttek az árak, amire 17 éve nem volt példa.
Az olaj árának változása (forrás: macrotrends)
Az eddigi olajválságok azt mutatják, hogy az inflációs hullámokat eddig mindig gazdasági visszaesés követte.Most pozitívumként értékelhető, hogy - bár 41 éves szinten van az infláció, de a munkaerőpiac kifejezetten jó állapotban van.
Az amerikai infláció alakulása 1938-2022
Mit jelent mindez a forintnak?
A Fed döntésére várva szerdán gyengült a forint, ami az európai gázár emelkedésével is magyarázható. Az eurót a kora reggeli 400,73 forint után 405,11 forinton jegyezték este fél hétkor, a dollár jegyzése 394,82 forintról ment fel 401,10 forintra, a svájci franké pedig 410,46 forint után 415,48 forinton állt.
A Fed kamatemelésekkel párhuzamosan általában erősödik a dollár, és fejjebb megy az állampapírok hozama.
Mindez forrásokat vont el a feltörekvő piacokról, így a magyar eszközöktől is.A háborús hatások mellett a dolláreszközök hozamemelkedése már eddig is negatívan hatott a forintra és a magyar tőzsdére is.
A dollár erősödése mögött a jelentős geopolitikai kockázatok, a jegybank szigorítási ciklusa és az euróhoz képest az amerikai államkötvények növekvő kamatelőnye áll.
Az infláció miatt előtérbe kerültek a recessziós félelmek, annál is inkább, mert magas az államadósság, és a fogyasztás tempója visszaesett. Powell azonban nem jelezte, hogy recesszióval számolnának.
Folytatják a kötvényvásárlást
A döntéshez fűzött magyarázatában a Fed kifejtette, hogy közelmúltban a fogyasztás és a termelési mutatók lassultak. Az előző, júniusi döntés indoklásában a Fed még élénkülni látta a gazdasági aktivitást az első negyedévihez képest.
Az előzőhöz hasonlóan a mostani dokumentum is leszögezi, hogy a testület monetáris politikájának célja a maximális foglalkoztatás és két százalék körüli inflációs cél elérése hosszú távon. Emellett a bizottság folytatja a kincstárjegyek, kötvények és jelzálogfedezetű értékpapírok állományának csökkentését a májusban leírtak szerint.
Mi várható a gazdaságban?
A Fed az előző, júniusi kamatdöntő ülésén az idei GDP-növekedési előrejelzését 1,7 százalékra csökkentette a márciusban várt 2,8 százalékos növekedésről, a jövő évit pedig szintén 1,7 százalékra csökkentette 2,2 százalékról, a 2024-est 1,9 százalékra 2,0 százalékról.
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint épp a belső fogyasztás lassulása miatt idén az Egyesült Államokban 2,3 százalékos növekedés várható, ami jövőre mindössze 1 százalékra lassul.A világ vezető, fejlett gazdaságainak jegybankjai sorra emeltek kamatot a magas infláció miatt.
- Legutóbb az Európai központi Bank hajtott végre 50 bázispontos emelést az addigi nulla százalékról.
- A Bank of England is már korábban lépett, tavaly év vége óta fokozatosan emelt, így most 1,25 százalék a brit alapkamat.
- A svájci jegybank alapkamata még mindig a negatív tartományban van, mínusz 0,25 százalék.
- Japánban a fogyasztás ösztönzése miatt az alapkamat csak mínusz 0,1 százalékra emelkedett, de itt az infláció is jóval alacsonyabb.