Mennyivel emelkedhet még az infláció?

Több makrogazdasági adat is megjelenik a héten, egyebek mellett az augusztusi fogyasztói árakról, az államháztartás központi alrendszerének augusztus végi helyzetéről, valamint az ipari termelés, a kiskereskedelem és a külkereskedelmi termékforgalom júliusi mutatóiról.

Infláció

Csütörtökön teszi közzé a KSH az augusztusi fogyasztói árakat. Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt 2,3 százalékkal nőttek júliusban.

Az orosz-ukrán háború, a magas nyersanyagárak és az akadozó szállítási láncok növelik a recesszió kockázatát a világgazdaságban. Ennek különösen erős lehet a hatása Európában, ahol az energiaár-robbanás és a rendkívüli aszályhelyzet további inflációs sokkot jelent.

A visszaeső globális gazdasági növekedéssel párhuzamosan ugyanakkor 2023-tól a külső infláció mérséklődése várható.

Júliusban tovább emelkedett a hazai infláció. A nyersanyagárak emelkedése beépül a fogyasztói árakba, és az ársapkák várható eltörlése ősszel tovább emeli az inflációt.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke az Inforádiónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy az infláció akár a 20 százalék körüli szintre is felmehet, és

az őszi hónapokban még emelkedő pályán fog haladni. Ezt egyre nagyobb arányban a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők okozzák.

Önmagában a rezsiemelés 3 százalékponttal viszi fel az inflációt az MNB számításai szerint. Ezen kívül ősszel az ársapkák kivezetésére, vagy módosítására kerülhet sor, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már jelezte, hogy az árkorlátozások nem tarthatóak fenn hosszabb távon.

Kiskereskedelem

Hétfőn teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a kiskereskedelem júliusi adatait. Júniusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 4,1 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 0,3 százalékkal csökkent, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,5 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 23,6 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Szállodai forgalom

Kedden a kereskedelmi szálláshelyek júliusi forgalmának adatait közli a KSH. Júniusban a belföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 18 százalékkal nőtt 2021 azonos hónapjához viszonyítva, a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma pedig több mint három és félszeresére emelkedett. A vendégéjszakák száma összességében több mint másfélszeresére nőtt az idén júniusban az előző évhez képest.

Ipari termelés

Szerdán jelenik meg az első becslés a júliusi ipari termelésről. A júniusi második becslés szerint az ipari termelés volumene 1,5 százalékkal haladta meg az idei hatodik hónapban az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,8 százalékkal bővült. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás az idén májusinál 0,6 százalékkal nagyobb volt júniusban.

Külkereskedelmi mérleg

Szintén csütörtökön közli a KSH első becslését a júliusi külkereskedelmi termékforgalomról. Júniusban az export euróban kifejezett értéke 14,6, az importé 25,0 százalékkal nőtt, a külkereskedelmi egyenleg 954 millió euróval romlott a tavaly júniusihoz képest. Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 3,3, a behozatalé 5,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 28,9, a behozatalban 36,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva, ezen belül az energiahordozók importára 203,9 százalékkal nőtt.

Államháztartás

A Pénzügyminisztérium is csütörtökön teszi közzé a gyorstájékoztatót az államháztartás központi alrendszerének augusztus végi helyzetéről. Júliusban a részletes tájékoztató szerint az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 255,7 milliárd forint többletet ért el, hiánya 2636,5 milliárd forintra csökkent, ami az idei évre tervezett deficit 83,6 százaléka. Ezen belül a központi költségvetés 2729,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 125,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 218,8 milliárd forintos többletet értek el.

Júliusban a bevételek 17,3 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat, a kiadások viszont 7,3 százalékkal mérséklődtek.