Mennyivel lehet többet keresni Ausztriában, mint itthon? Kinek érdemes kiköltözni? 

Alighanem mindenkinek akad olyan ismerőse, aki hajlandó meg is esküdni rá, hogy a sógorának a másodunokatestvére Bécsben az itthoni fizetésének  négyszeresét is megkeresi, itthon nem lehet boldogulni, el kell menni, stb., jól ismert szöveg. Tekintve, hogy tavaly decemberben

a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt Magyarországon, érdemes tehát erős forráskritikával kezelni a négy-hatszoros bérkülönbségekről szóló pletykákat,

már csak azért is, mert az álláshirdetéseket böngészve sehogy sem akarnak előkerülni azok a fránya több millió forintos fizetést ígérő hirdetések, jellemzően 1500 euró környékén mozognak a felkínált bérek.

Vitathatatlan ugyanakkor, hogy ha nem is fél Magyarország, de számos honfitársunk választ ausztriai munkahelyet, az osztrák társadalombiztosító adatai szerint közel 129 ezren.

Tény az is, hogy ezt elsősorban azért teszik, mert az esetek többségében még mindig magasabbak az osztrák bérek, mint itthon. De vajon mennyivel, ki jár jól, és ki kevésbé, ha nyugati szomszádunkban vállal munkát? A Növekedés.hu utánajárt.

Hiányszakmákban már nem éri meg országot váltani

- A legfontosabb vonzerő Ausztriában természetesen a bérszínvonal, ugyanakkor nem kevés olyan hiányszakma van már Magyarországon, például az építőiparban, ahol a munkabérek már vetekszenek az osztrák fizetésekkel

- mondja a Növekedés.hu-nak Menyhárt Bizsán, a munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó WHC Csoport ausztriai projektmenedzsere hozzátéve, egy szakács Nyugat-Magyarországon, Szombathely-Sárvár-Sopron régióban 4-600 ezer forint között visz haza, míg

Ausztriában ugyanezért a munkáért 1500-1800 euró között mozog a havi bére. Ezt - ha forintba átszámoljuk, gyorsan feltűnik, hogy nincs akkora különbség, amiért érdemes lenne mindent hátrahagyni.

- Ellenben van az osztrák munkának egy hatalmas előnye, Ausztriában törvény írja elő, hogy a munkáltató 13. és 14. havi fizetést adjon a dolgozóknak. Ez a szabadság és karácsonyi pénz, az elsőt júniusban, a másodikat decemberben kapják meg a munkások. Ez egy elég erős ösztönző - teszi hozzá Menyhárt Bizsán.

Az ausztriai munkaviszonyokat kiválóan ismerő HR-szakember úgy látja, azok tudnak a legtöbbet profitálni egy ausztriai munkahelyből, akik eleve a határ közelében laknak, és otthonukból ingáznak 50-60, sőt akár 100 kilométert is, cserébe a fizetésüket itthon költik el.

Bőven akadnak olyanok is, akik az ország más régióiból költöznek a nyugati határszélre, keresnek egy albérletet, kifejezetten azért, hogy Ausztriába ingázhassanak. Egyelőre lehet még olyan munkát találni, ahol kifizetődő az albérlet fenntartása. Végül vannak azok, akik a kinézett állás kedvéért ki is költöznek. 

- Az osztrák munkaadókra csak elvétve jellemző, hogy a munkabéren felül szállást is biztosítanak a külföldről érkező dolgozóknak, ilyenre zömmel az építőiparban találni néhány példát.

Az már gyakoribb, hogy felajánlanak valamilyen lakhatási lehetőséget, ám annak a díját le is vonják a fizetésből - húzza alá Menyhárt Bizsán. Ebből kifolyólag, ha valaki kifejezetten a munka miatt költözik ki, hogy a magasabb bérből félrerakjon, annak marad a munkáslakás, vagy valamilyen legényszállás, ami megfizethető, a családot kénytelen otthon hagyni. 

A HR szakember szerint ösztönző még a magyarok számára, hogy az itthoni családi pótléknak megfelelő, gyerekek után járó támogatás, amelynek az összegét más módszerekkel számítják ki, de alapvetően elmondható, hogy a hazai összeg két-háromszorosa, esetleg az is lehet egy szempont a döntésnél, hogy Ausztriában  az egészségügyi ellátás minősége is vonzóbb, és az intézmények sűrűsége is jobb, egy 4-5 ezer fős településnek általában már saját kórháza van. 

- A szolgáltatások minősége is magasabb a legtöbb esetben, de persze ott sincs kolbászból a kerítés,

az autómat nyugodtabban vinném el egy osztrák szervízbe, teljesen mások ott a felelősség és jogviszonyok, cserébe a költségek si jelentősen magasabbak - mutat rá Menyhárt Bizsán hozzátéve, az sem biztos, hogy eléri a célját, akit esetleg az osztrák nyugdíj motivál.

Korábban ezt már 10 éves jogviszonnyal el lehetett érni, majd kitolták 15 évre, és semmi garancia nincs rá, hogy a jövőben nem lesznek további szigorítások.

Nagyon kell a nyelvtudás

A szakember szerint arról is érdemes beszélni, hogy osztrák munkáltatók természetesnek veszik, és elvárják, hogy a munkavállalóik németül tudjanak beszélni.

- Ez nagyon fontos nekik, csak nagyon szorult helyzetben mondanak le róla a munkahelyek, és az sem számít nekik, ha a jelentkező tökéletesen beszél angolul.

Ezt személyesen is tapasztaljuk, volt rá példa, hogy egy ausztriai sütőipari cég kért tőlünk 12 embert három részletben. Nagy bajban voltak, nagyon kellett nekik a munkaerő, azt mondták, hogy nem szükséges a német nyelvtudás.

Kiküldtük nekik az első turnust, minden rendben volt velük. A második előtt már azt kérték, a négyből legalább egy ember beszéljen németül - eleveníti fel Menyhárt Bizsán.

A WHC nagy nehezen összeállította így is a csapatot, viszont az utolsó kör előtt kijelentették, hogy csak németül beszélő dolgozókat kérnek, nem is sikerült teljesíteni a harmadik turnust.

- Egyrészt nem olyan népszerű a német nyelv, mint régen, az angol mögött kullog, de beszéltünk olyan nyelviskolával, ahol időszakosan a második helyre sem fér be, mert megelőzi a spanyol - mutat rá a szakember hozzátéve, az az általános tapasztalatuk, hogy aki Ausztriában akart dolgozni, az többségében már ki is ment.