Masszív hitelezéssel nyomul Kína az Új Selyemút mentén

Pénzügyek2019. feb 25.Szabó Anna

Egyre több fejlődő államnak nyújtott kínai hitel dől be. A hitelekkel Peking célja az épülő Új Selyemúton fekvő országok lekötelezése, több állam azonban erőn felül költekezett, és kínai adósságcsapdába került.

Kína úgynevezett gazdasági befolyásának, vagy „puha hatalmának” kiterjesztése egyre több országban kedvezményes hitelezéssel történik, a gond azonban, hogy sok projekt bedől, és ilyenkor az adott ország kormányának előbb-utóbb garanciát kell vállalnia a hitel visszafizetésért. A legnagyobb tartozásokat – nyilván az ország gazdasági erejéhez mérten –

eddig többek között Pakisztán, Laosz, Srí Lanka, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Dzsibuti, a Maldív-szigetek, a Fidzsi-szigetek, és Montenegro halmozta fel.

A kínai hitelek kamatlába kedvezőbb a nemzetközi piacon elérhetőnél, ezért papírforma szerint nem beszélhetünk uzsorahitelezésről, de a visszafizetés elmaradása esetén „adósságcsapda-politikáról” annál inkább, ez azonban már jórészt a hitelt felvevő államok felelőssége.

A közelmúltban Kirgizisztánban tiltakoztak a világuralomra törekvő kínaiak térnyerése ellen. Az országban sokan aggódnak, mert Kirgizisztán gazdasági értelemben egyre jobban függ Kínától. Nem véletlen a kirgizek aggodalma, hiszen a térség országai közül Tádzsikisztában már a második aranybánya kerül kínai tulajdonba azt követően, hogy a korábban felvett hitelt nem tudta törleszteni az ország.

A kirgizek pedig közel kétmilliárd dollárral tartoznak Kínának, ami az ország teljes külföldi adósságállományának több, mint 40 százaléka.

A közép-ázsiai országban zajló események jól jellemzik Peking gazdasági térhódítását több fejlődő és feltörekvő országban. Sok fejlődő országban az állami, jellemzően infrastrukturális fejlesztéseket kínai hitelből finanszírozzák, majd ha a törlesztéssel problémák akadnak, Peking benyújtja a számlát. Leginkább az ország stratégiailag, illetve geopolitikailag jelentős intézményeire, területeire teheti rá a kezét a kínai állam.

Ugyanez a forgatókönyv játszódott le már számos más országban, például Sri Lankán, ahol az adósság fejében a stratégiai jelentőségű Hambantota kikötőjéhez jutottak hozzá a kínaiak. Ebben az esetben Kína 99 évre kezelési jogot szerzett a kikötő területe felett, amit félő, hogy akár katonai célokra is felhasználhat a jövőben.

De ugyanez játszódott le az afrikai Dzsibutiban is, ahol katonai bázist épített a pekingi kormányzat.

A kínai terjeszkedés, hitelezés veszélyeiről, illetve következményeiről a Trend FM rádióban is szó esett, ahol Czirják Ráhel és Gere László, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány kutatója és szenior kutatója beszélt arról, hogy a fejlődő országoknak rendkívül nagy infrastrukturális beruházásokat kell végrehajtaniuk ahhoz, hogy be tudjanak kapcsolódni a globális termelési láncokba, és versenyképessé váljanak a világkereskedelemben. Ezeket a beruházásokat azonban csak – sok esetben Kínától kapott – hitelek felvételén keresztül tudják megvalósítani. Az utóbbi években Peking hitelezőként egyre erőteljesebben jelenik meg, ami akár azzal a veszéllyel is fenyegethet, hogy adósságcsapdába hajszolhat egyes, felelőtlenül hitelt felvevő országokat.

A műsorban elhangzott, a kínaiak azzal igyekeznek “ügyfeleket szerezni”, hogy a magasabb kockázatú beruházásokhoz is viszonylag enyhe feltételekkel adnak hitelt. Így a kínai hitel első pillanatra sokkal kedvezőbben tűnik, mintha a kölcsönért folyamodók az olyan globális hitelintézetekhez fordulnának, mint

a Világbank vagy a Nemzetközi Valutalap (IMF), amelyek igen kemény feltételeket támasztanak a hozzájuk fordulókkal szemben.  

A meglepetés azonban akkor jön, amikor kiderül, hogy a hitelfelvevő ország képtelen a szerződésben meghatározott feltételekkel törleszteni a hitelt. Ekkor ugyanis már kizárólag Pekingen múlik, mit követel a bajba került országtól a ki nem fizetett hitel fejében, ami sok esetben – amint a fenti példák is bizonyítják – igen fájdalmas lehet a hitelfelvevő ország számára.

Azt ugyanakkor nem lehet állítani, hogy Kína elsődleges célja a hozzá forduló országok eladósítása vagy bedöntése  lenne.

Ha azonban gondok akadnak a törlesztéssel, annak megszabja az árát Peking. Ez azonban nem minden esetben pénzbeli megtérülést jelent, sokszor geopolitikai, geostratégiai pozíciók megszerzése, befolyási övezetének kiterjesztése is vezérli az országot. Jól mutatja ezt a már említett srí lankai kikötőügylet is, de számos más példa is ezt a törekvést igazolja.

Pakisztánban például a kínai bankok 16 milliárd dollár erejéig finanszírozzák a stratégiai helyen lévő, indiai-óceáni Gwadar kikötőjének építését, ám amennyiben a magas, 13 százalékos kamat miatt Pakisztán nem tud törleszteni, akkor Kína többek között szénbányákra és olajvezetékekre teheti rá a kezét.

Egy rendszerszintű hitelválságtól való félelem egyelőre alaptalannak tűnik – ellentétben a fel-felröppenő médiahírekkel –, azonban a kockázatok ismerete mindenképpen fontos, mert a folyamatnak súlyos hosszú távú negatív hatásai is lehetnek, amellyel csak fokozódna fejlődő országok lemaradása a felzárkózásuk helyett.

 

SIKERSZTORIK
A Google és a Facebook coach-a szerint ez kell a sikerhez
Melody Wilding viselkedés-kutató szerint azok a vezetők, akik folyamatos nyomás alatt állnak, olyan készségeket gyakorolnak, amely segítségével a legtöbbet tudják kihozni magukból és másokból.
Siker2019. ápr 14.
Tudta, hogy az isteni Michelangelo zseniális üzletember is volt?
Levélváltásaiban jellemzően nem művészetről, sokkal inkább olcsón megszerezhető birtokokról, szerencsés adásvételekről folyt a szó.
Siker2019. ápr 6.
Erről mondott le Bill Gates és Warren Buffett a siker érdekében
Amikor valakinek a sikerére gondolunk, gyakran megfeledkezünk arról, hogy annak eléréséhez mennyi erőfeszítés szükséges.
Hírek2019. feb 1.
A briteket kiléptető Michel Barnier Európa legveszélyesebb embere
A francia néppárti politikusnak nemcsak Theresa Mayt sikerült kiütnie a ringből, de eddig azt is elérte, hogy az Unió végig egységes maradjon mögötte.
Elemzések2019. ápr 12.
Jeff Bezos volt felesége lesz a harmadik leggazdagabb nő
A válás után közel 36 milliárd dollár illeti majd meg MacKenzie Bezost, az Amazon-alapító feleségét.
Hírek2019. ápr 7.
A világ 10 legjobb üzleti egyeteme – Európa beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat
Rögtön az első helyen egy európai intézmény, amely beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat: a Harvardot, az MIT-t és a Standfordot. Ne Oxfordra gondoljunk!
Hírek2019. ápr 14.
Weiss Manfréd: a XX. század leginnovatívabb magyar vállalkozója
A csepeli mágnás báró úgy pörgette fel a magyar gazdaságot, ahogy arra azóta sem volt példa.
Elemzések2019. márc 24.