Beérheti a Honvédség a cseh haderőt? - Összehasonlítottuk a V4 hadseregeket

Napjainkban sokakat foglalkoztató kérdéssé vált, hogy egy-egy ország hadserege mekkora elrettentő erőt képvisel globális szinten és regionálisan. A 2000-es, 2010-es évek békéje a múlté, jelenleg a NATO közvetlen szomszédságában háború zajlik.

A katonai szövetség keleti szárnyán most különös jelentősége van a V4 országoknak, melyek közül három, köztük hazánk, közvetlenül határos a támadás alatt álló Ukrajnával. Az elmúlt években úgy Magyarországon, mint Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában komoly haderő modernizációs programok vették kezdetüket. Hogy megnézzük, hol tart most ez a folyamat, összehasonlítottuk a visegrádi országok haderejét.

Érdemes megjegyezni, hogy egy-egy ország katonai erejének a konzekvens összehasonlítása rendkívül nehéz. Ennek az az egyszerű oka, hogy számos információ, például az adott hadsereg katonáinak a teljesen pontos létszáma többnyire nem elérhető. Mindemellett a V4 országok esetén viszonylag nagy biztonsággal felállítható egy rangsor. Az összehasonlítás során a világ országainak hadseregeit évente rangsoroló globalfirepower.com (GFP) oldalán elérhető információkat és a sajtóban a V4 haderőkről megjelenő adatokat használtuk fel.

4. Szlovákia - 67. hely a világban

Hátulról előre haladva az utolsó helyen egyértelműen Szlovákia áll. Teljesen papírforma szerű, hogy a visegrádi államok legkisebbje bír a legvisszafogottabb katonai potenciállal.

A GFP 145 országot listázó tavalyi rangsorában a szlovák haderő a 67. helyen áll. Szlovákia 2021-es katonai költségvetése a GDP 1,71 százalékát tette ki a SIPRI összeállítása alapján. Utóbbi egyébként bár nem éri el a NATO által elvárt 2 százalékot, de nem is számít különösebben alacsonynak.

Szlovákia teljes lakossága 5,4 millió fő körüli. Sorkatonaság éppúgy, mint a másik három V4 országban már Szlovákiában sincs. A szlovák hadsereg tehát úgynevezett professzionális hadsereg. Az aktív állomány alapvetően szerződésesekből és hivatásosokból áll. Utóbbi szintén igaz a többi V4 országra is. Az aktív állomány létszáma Szlovákiában a GFP összeállítása alapján 13 ezer fő. Ez a szám reális lehet, persze kérdés, hogy ebből mekkora a valóban harcoló katonák száma. Tartalékos állománya a GFP szerint Szlovákiának nincs. A valóságban egyébként van önkéntes katonai szolgálati forma Szlovákiában, de a szlovák sajtóhírek alapján ez nem túl népszerű, a létszáma legfeljebb néhány száz főt tesz ki, vagy annyit sem és évente alig pár tucat ember jelentkezik ilyen szolgálatra, így tehát értékelhető önkéntes erőkről nem nagyon beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy a GFP adata helytálló.

Felszerelését tekintve a szlovák haderő is küzd az elöregedő Varsói Szerződés idejéből származó eszközök cseréjével. A legnagyobb elmaradásban a légierő és a légvédelem van. A GFP szerint Szlovákia légiereje 10 vadászgéppel rendelkezik, a sajtóhírek többnyire inkább 11 gépről szoktak szólni. Ezek mindegyike szovjet gyártmányú Mig-29-es. Ezek közül előfordulhat, hogy az egyik nem hadra fogható. A Mig-29-esek elég elavult gépeknek számítanak, problémát jelent, hogy nem nyugati technológiát képviselnek, megbízhatatlanok, nehézkes az alkatrész utánpótlásuk. Harci értékük folyamatosan csökken. Szlovákia szívesen meg is szabadulna tőlük és hónapok óta borzolja a szlovák belpolitikában a kedélyeket, hogy a kormányzat szívesen átadná ezeket a gépeket Ukrajnának. Ez eddig elvileg nem történt meg, de amennyiben bekövetkezik, Szlovákia vadászgépek nélkül marad. Erre az esetre Lengyelország és Csehország biztosítaná az ország légterének a védelmét. A szlovák védelmi tárca tervezi új vadászgépek beszerzését. Az utóbbi időben oly népszerű F-16-os amerikai vadászgépeket szemelték ki váltótípusnak, de ezek leszállítása legalább 2 évet fog igénybe venni. A Migek mellett 8 darab L-39 Albatros könnyűtámadó és kiképző repülőgépe van még a szlovák légierőnek. Ezek annak az Aero Vodochody-nak az egykori termékei, amely most magyar tulajdonba került és az Albatrosok modernkori utódját az L-39 NG-t szállítja a Magyar Honvédségnek. Ezen túl szállítógépeik is vannak, mindegyik elavult, több évtizedes darab. Helikopter flottájuk szintén kizárólag elavult, szovjet helikopterekből áll. Harci helikopterük a Mi-24-esek 2011-es leselejtezése óta nincs.

Szlovákia légvédelmét a légierő mellett jelenleg saját erőből kizárólag 4 üteg 2K12 Kub közepes hatótávolságú légvédelmi rakétakomplexum látja el. Ez egy végtelenül elavult rendszer, alacsony védelmező képességgel. Magyarországon épp a következő években vonják majd ki hadrendből a NASAMS-ok megérkezése után. Korábban Sz-300-as légvédelmi rendszere is volt Ukrajnának, ami egész ütőképes, bár szintén elavult rendszernek számít. Utóbbit azonban Ukrajnának adományozták. Az Sz-300-asok helyett Szlovákia Hollandiából, Németországból és az USA-ból kapott kölcsön Patriot ütegeket. Elméletileg ezek a rendszerek már fel álltak, de az Amerikából érkezett Patriotokat épp idén januárban szállították át Németországba karbantartásra. Hosszútávon saját Patriot ütegeket is szeretnének vásárolni.

Mindent összevetve a szlovák légierő és légvédelem jelenleg szinte a nullával egyenlő erőt képvisel.

A szárazföldi erők valamivel jobb állapotban vannak. Összesen 7104 katonai járművel bír Szlovákia a GFP szerint. Ebbe vélhetően az utolsó személyautó is bele lett számítva. A szárazföldi erők 30 harckocsival rendelkeznek. Ezek modernizált T-72-esek. A Parameter.sk egyébként 2020-ban arról írt, hogy csak 22 harckocsija maradt a hadseregnek és azóta elvileg nem vásárolt harckocsit Szlovákia. A GFP lehetséges, hogy valamilyen raktári készletekkel is számol. Most viszont Szlovákia még ezekből is adományozna Ukrajnának, cserébe Leopard 2A4 harckocsikat szeretnének, ami minőségi váltás volna.

A szlovák tüzérség korábban elég nagy erőt képviselt. Szépen lassan ezt leamortizálták. A GFP 41 önjáró lövegről ad számot. Ez kizárólag a raktárkészletekkel együtt lehetséges. Szlovákia Zuzana-2 típusú önjáró lövegei elég jó eszköznek számítanak. Ezekből 16 darabja volt Szlovákiának, most azonban sorra Ukrajnának ajándékozzák ezeket.  Vontatott lövegeik is vannak, ezekből csak kevés van használatban és rendkívül elavultak. Szlovákia elvileg néhány darab szovjet időkből megmaradt vélhetően BM-21 Grad rakétasorozatvetővel is rendelkezik, ez sem képvisel nagy erőt. Ezen túl BMP-1 és BMP-2 típusú gyalogsági harcjárművük van néhány százas darabszámban, ezeket cserélni kívánja Szlovákia méghozzá 152 darab BAE CV90 Mk IV-re (a Lynx is felmerült). Ez mindenképp minőségi váltás lesz. Ezen túl főképp szlovák gyártmányú Aligator 4x4 és Tatrapan 6x6 páncélozott szállító harcjárműveik vannak, amelyek viszonylag újabb eszköznek tekinthetőek.

3. Magyarország - 54. hely a világban

A V4 rangsorban harmadik helyen hazánk áll, bár egyre szorosabban követjük Csehországot. A GFP listáján az 54. helyet bírja Magyarország, egyébként az utóbbi időben évről-évre lépegetünk előre a rangsorban. Hazánk GDP arányos védelmi kiadásai a SIPRI szerint 2021-ben a GDP 1,64 százalékát tették ki. Ez érték folyamatosan növekszik és idén, de legkésőbb jövőre akár a 2 százalékot is elérheti.

Magyarország lakosságának a létszáma körülbelül 9,6-9,7 millió fő. Sorkatonaság Magyarországon sincs. A Honvédség professzionális haderő, melynek aktív állománya szerződésesekből és hivatásosokból áll. A GFP szerint az aktív katonák létszáma 23 ezer fő. Ez nagyjából reális lehet, bár néha hallani 27-28 ezer főről is. Utóbbi inkább a kívánt és nem a valós létszám lehet. Jelenleg zajlik a valódi harcoló katonák számának a növelése is. A GFP 20 ezer tartalékossal is számol. Hazai sajtóhírek eddig inkább 12-13 ezer főről számoltak be, de ez a szám folyamatosan emelkedik. A cél egyébként a legalább 20 ezer fős tartalékos állomány elérése. A GFP 12 ezer főnyi paramilitáris egységgel is kalkulál. Érdekes lehet, kiket ért ebbe a kategóriába a GFP. Érdekes módon Csehország és Szlovákia esetében ez az érték nulla. Biztosan nem a rendőrségről van szó, hiszen rendőrség van Csehországban és Szlovákiában, másrészt a rendőrök létszáma ennél itthon jóval nagyobb. Előfordulhat, hogy a TEK-et, az FBŐ-söket, esetleg a Készenléti Rendőrség Határvadász Ezredét, vagy az Országgyűlési Őrséget is ide számították, de itt inkább csak találgatni lehet. A Honvédség létszámával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a jövőben ezt jelentősen emelni tervezi a magyar katonai vezetés. Most az elsődleges cél a 20 ezer tartalékos (különböző szolgálati formákban) elérése, valamint az összes státusz betöltése hivatásosok és szerződésesek körében. Sajtóhírek alapján azonban később a honvédek számának ennél nagyobb arányú növelése is tervben van. A létszámnöveléssel kapcsolatban egyébként a tízezer főt meghaladó tartalékos állomány létrejötte óriási siker, hiszen szinte a nulláról érték el ezt a szintet.

A Honvédség fegyverzetéről is érdemes pár szót ejteni. A légierő regionális összehasonlításban kifejezetten jó állapotban van. Jelenleg 14 Gripen vadászgépe van a Honvédségnek, ezt úgy tűnik további 4 Gripen vásárlásával kívánják bővíteni. A Gripenek eleve modern négy és feledik generációs gépnek számítanak, messze felülmúlják a Mig-29-eseket. Most a magyar Gripenek meg fogják kapni a gyártó legújabb fejlesztési csomagját és az így alkalmazhatóvá váló új fegyverek is beszerzésre kerülnek hozzájuk, ezek egyike az Iris-T légiharc rakéta már megrendelésre is került. A Honvédség kiképző repülőgép állománya is nemsokára teljes lesz. A Zlin repülők már használatban vannak, a 12 darab L39-NG pedig megrendelésre került, utóbbi ráadásul felderítő célokra is alkalmazható és fegyverekkel is felszerelhető. A szállítóképességek is helyre fognak állni. A személyszállító gépek már szolgálatba álltak és a KC-390-es gépek megérkezte után teherszállító, légi utántöltő és deszant képessége is lesz a Honvédségnek. A helikopter állomány is igen modern. A régi szovjet gépek fel lettek újítva, hogy a váltótípusok beérkezéséig ne szűnjön meg képesség. A kiképzésről és futárfeladatok ellátásáról a kis Écureuil forgószárnyasok gondoskodnak. A többcélú Airbus H145M könnyű helikopterek fegyverrendszerekkel együtt beszerzésre kerültek, bár a páncéltörő rakétákat még később integrálják rájuk. A H225M (szintén felfegyverezhető) helikopterek nemsokára érkeznek. A Mi-24 harci helikopterek utódja még nem tisztázott, de valószínű, hogy az is egy Airbus modell lesz, esetleg a Tigris valamilyen továbbfejlesztett verziója. Összességéven tehát a légierő már nagyon jó úton halad, az eszközök beérkezése után a térség egyik legütőképesebbje lesz.

Ez igaz egyébként a légvédelemre és a szárazföldi erőkre is. A megrendelt eszközök most kezdenek majd beérkezni. A NASAMS légvédelmi rendszer a következő két évben teljessé fog válni, a légvédelem oltalmazó képessége pedig óriásit növekszik majd. A már meglévő, modern Atlas Mistral légvédelmi rendszerek továbbfejlesztése is megtörtént az utóbbi években. Új izraeli radarrendszert is vásárolt a Honvédség, valamint csapatlégvédelmi eszközök beszerzése is folyamatban van. Fokozatosan teljesen helyreállnak a tüzérképességek és számos régi-új képesség is létrejön. A Lynxek, Gidránok érkezésével olyan modern eszközökhöz jut több százas darabszámban a Honvédség, ami a régióban is egyedülálló lesz. A kézifegyvereknek, a katonák személyes felszerelésének a cseréje már hosszú ideje folyamatosan zajlik. A harckocsi állomány nemsokára teljesen megújul, méghozzá igen ütőképes Leopard 2A7+ harckocsikkal. Emellett 14 darab Leopard 2 A4 már most is hadrendben áll a Honvédségnél. A fejlesztéseket ezen túl is hosszan lehetne sorolni.

Összességében a Honvédség jelenlegi helyzetével kapcsolatban nagyon fontos megjegyezni, hogy a hadseregek rangsorában betöltött helye rövidesen nagyot változhat. Az eszközök beérkezése és harckészségének elérése fog majd számítani a rangsorban és nem a megrendelés ténye. Egy haderőfejlesztésnek pedig hosszú a kifutása. Ezért van az, hogy a pár éve indult fejlesztések majd most a következő években fognak megmutatkozni például a GFP rangsorában. Érdemes lesz 2025-ben, vagy 2026-ban is megvizsgálni, hogy akkor hányadik helyen áll majd a Honvédség a rangsorban és esetleg beérte, vagy megelőzte-e Magyarország Csehországot.

2. Csehország - 48. hely a világban

A V4 rangsor második helyén a hazánkhoz hasonló méretű, valamivel több, mint 10 milliós lakosságú Csehország áll. A GFP rangsorában a 48. helyet foglalja el. A védelmi költségvetés 2021-ben a cseh GDP 1,43 százalékát tette ki, ezzel sereghajtó a V4 országok közül. A védelmi költségvetés 2022-ben is nőtt és idén is nőni fog a cseheknél a tervek szerint, de nem olyan nagy arányban, mint a többi V4 országban.

A cseh hadsereg szintén professzionális hadsereg, tehát sorozás nincs. Az aktív állomány 26 ezer fő, tehát nagyságrendileg hasonló, mint a Magyar Honvédségé. Értelmezhető tartalékos állomány Csehországban nincs.

A cseh légierő jelenleg a magyarhoz hasonlóan Gripenek használ, összesen 12 darabot. Ezeket amerikai vadászgépekre kívánják a jövőbe cserélni, nem is akármilyenre, hanem rögtön F-35 Lightning lopakodó képességgel bíró vadászbombázókra. Utóbbi egyébként vitatható hasznosságú fejlesztés. Az F-35 rettentő drága, akár a beszerzését, akár a fenntartását nézzük és erősen kérdéses, hogy egy Csehország méretű országnak szüksége van-e ilyen gépekre, főleg viszonylag korlátos védelmi költségvetés mellett. A cseh légierő egyébként jó állapotban van. Modern amerikai helikopterekkel is rendelkeznek, rengeteg (hetvennél több) L-159 ALCA kiképző és könnyű harci repülőgépük van és fejlesztés alatt álnak a légiszállító képességek. A légvédelem fejlesztésénél Csehország ugyanazokat az izraeli ELM-2084 radarokat választotta, mint a Magyar Honvédség. Az ország légterét emellett nemsokára az izraeli Rafael Spyder nevű rövid és közepes hatótávolságú légvédelmi rendszere fogja védeni. A cseh kormány 4 üteget rendelt, amelyeket 2026-ig szállít le a gyártó. Az eszközök hadrendbe állása után szintet fog lépni a cseh légvédelem.

A szárazföldi erők esetében a cseh hadsereg fő előnye a magyaréval szemben, hogy ott nem kótyavetyélték el a meglévő eszközöket úgy, mint itthon a 2000-es években. Továbbra is több mint 100 modernizált T-72-essel és több száz BMP-1 és BMP-2 gyalogsági harcjárművel rendelkeznek. Ezek lecserélése tervben van. A közeljövőben a cseh hadsereg harckocsi flottája kísértetiesen fog hasonlítani a magyarra. Az Ukrajnának adományozott T-72-esek helyett 14 darab Leopard 2A4-et ad Németország a cseh haderőnek, valamint megközelítőleg 50 darab Leopard 2A7+ beszerzését fontolgatják a csehek. A BMP-k lecserélése is tervben van, de eddig igen sokat kínlódott a beszerzéssel a cseh kormány. A Lynx is szóba került, mint váltótípus, de jelenleg esélyesebb befutónak tűnik a szlovákoknál is rendszeresítésre kerülő CV90 Mk.IV harcjármű, ami ugyan modern eszköz, de nem közelíti a Lynx tudását.

Jelenleg nagy előnye a cseh hadseregnek, hogy míg a Magyar Honvédségnek jó állapotban tartott, de elavult BTR-ek adják a páncélozott szállító harcjármű flottáját, addig Csehországnak közel 200 darab modern osztrák Pandur II 8X8 harcjármű áll a rendelkezésére. A magyar BTR-ek lecserélése majd a 2020-as évek második felében várható a jelenleg fejlesztés alatt álló Rheinmetall Hitron 8X8 harcjárműre. Addig a csehek előnye megmarad.

Csehország önjáró tüzérséggel is rendelkezik, de az ennek gerincét adó valaha száznál is több, mára hatvan körülire apadt darabszámú DANA önjáró löveg felett kezd eljárni az idő. A cserét lehet, hogy megoldják házon belül, mivel a cseh hadiipari vállalat az Excalibur Army épp a tavalyi Eurosatory hadiipari kiállításon mutatta be a Morana névre hallgató önjáró löveget.

A cseh hadseregnél összességében kicsit kevésbé intenzívek a fejlesztések, mint például hazánkban, de jóval kisebbek is voltak a hiányosságok. A jövőben azonban reális cél, hogy a magyar haderő felzárkózhat a cseh hadsereg szintjéhez. Csehország esetében érdemes megjegyezni, hogy az ország földrajzi adottságaiból és geopolitikai helyzetéből fakadóan megközelítőleg sem olyan kiszolgáltatott, mint hazánk, ezért abszolút indokolt, hogy Magyarországon intenzívebbek a katonai fejlesztések.

1. Lengyelország - 20. hely a világban

A V4 rangsorban az abszolút első helyet teljesen megérdemelten a legnagyobb visegrádi állam, a 38 milliós lakosságú, hatalmas területű Lengyelország foglalja el. A komoly ambíciókkal bíró lengyelek a GFP rangsorában ma már az előkelő 20. helyet foglalták el. Lengyelország óriási összegeket fordít katonai fejlesztésre, valójában össze sem mérhető a másik három visegrádi országgal. Lengyelországban kimondott cél, hogy választ adjanak az egyre növekvő orosz fenyegetésre. A lengyel hadsereget a kontinentális Európa legütőképesebb konvencionális haderejévé szeretnék tenni. A szomszédos Németország leelőzése szépen lassan realitássá válik. A GDP arányos védelmi költségvetés már 2021-ben is átlépte a 2 százalékot és ezt tovább akarja növelni a lengyel vezetés.

A haderő létszáma kimondottan nagy. Most 120 ezer körüli az aktív katonák száma, és ezt is emelni tervezik a jövőben. A GFP 32 500 főnyi paramilitáris egységről is számot ad, ez itt is kérdéses, hogy mire vonatkozhat, esetleg a lengyel határőrséget is ide sorolhatták.

A lengyel katonai fejlesztéseket ebben a cikkben teljes körűen terjedelmi okokból lehetetlen számba venni. Fontos azonban kiemelni, hogy a lengyelek eleve nem hagyták leamortizálódni a haderejüket, így főképp meglévő képességek szerves modernizálásáról, folyamatos fejlesztéséről van szó. A beszerzéseket alapvetően amerikai és dél-koreai eszközök vásárlása jellemzi.

A lengyel légteret már most Patriot ütegek őrzik. A légierőhöz 32 darab F-35-ös amerikai és 48 darab FA-50 dél-koreai vadászgép fog érkezni.

Több száz Abrams és Leopard 2 harckocsit és 1000 darab dél-koreai K2 típusú harckocsit vásárolnak. Emellett 672 darab K9 önjáró löveg és 288 darab K239 Csunmu tüzérségi rakétarendszer is érkezik Dél-Koreából Lengyelországba. Ha ez nem lenne elég több száz HIMARS amerikai rakétarendszer beszerzéséről is tárgyalnak.

Mindez pedig csak a jéghegy csúcsa, a leglátványosabb beszerzések krémje. Mindent összevetve Lengyelország olyan darabszámban vásárol fegyvereket, ami felülmúlja a három másik V4 ország beszerzéseit összesen. Mind létszámában, mind felszerelésében a lengyel hadsereg egészen más kategóriát képvisel, Lengyelország pedig úgy tűnik sikerrel megpályázta a középhatalmi státuszt.

Három részre oszlik a mezőny

Összességében a V4 országok három kategóriára bonthatók. A legkisebb Szlovákia kissé lemarad a mezőnytől, méretéből kifolyólag ez teljesen logikusnak mondható. Csehország és Magyarország hasonló kaliberű katonai hatalom, jelenleg enyhe cseh fölény látható, ez azonban a jövőben változhat. Lengyelország viszont teljesen más ligában játszik. Nem lehet és nem is kell, hogy cél legyen hasonló mértékű katonai fejlesztések megvalósítása sem a cseheknél, sem pedig hazánkban. Lengyelország egyfajta erős bástyája kíván lenni keleten a NATO-nak és be akarja tölteni azt az űrt a térségben, amit Németország láthatóan képtelen.