10 módszer, amellyel Trump átalakíthatja a geopolitikát

Különbség van a kampányolás és a kormányzás között.

Régi politikai mondás ez, de van még egy mondat, amit hozzá kellene tenni:

Kormányozni más, ha nem kell újra kampányolni

- írja a Mr. Geopolitics szerzője, Abishur Prakash.

Donald Trump is ebben a helyzetben van, aki Amerika első „geopolitikai választása” lezárultával visszatér a Fehér Házba. Szavakkal nem lehet leírni, mennyire szürreális és példátlan volt Trump útja a hivatalból való távozása óta - fogalmazott elemzésében a szakértő.

Két merényletkísérlet túlélésétől kezdve a bűncselekmény miatti terhelő ítéletig, Trump mindent kivédett, hogy megnyerje az elnökséget. De most már nagy a nyomás, hogy teljesítsen is.

Most, hogy a Republikánus Párt ellenőrzi a Szenátust, és szemmel tartja a Képviselőház irányítását, Trump pedig nem indulhat harmadjára is újra a választásokon (így gondtalanabbá válik), a választók azt várják majd, hogy az ígéretekből politika legyen. Az amerikaiakra nehezedő kihívások megoldásához pedig a világszínpadon keresztül vezet az út. Míg Trump első ciklusát a gazdaság (és a Covid) határozta meg, Trump második ciklusát a geopolitika fogja meghatározni.

Íme a tíz legfontosabb mód, ahogyan Trump elnök át fogja alakítani a geopolitikát Abishur Prakash szerint:

Rövid lista:

• X Diplomácia
• Új páriák
• Regionális reformáció
• Amerikai Szuverén Vagyonalap
• Következő szövetségek
• Szuverén biztonság
• Pax-Americana 2.0
• Új Bretton Woods
• Kereskedelem
• Kína feltartóztatása

HOSSZÚ LISTA

10. X Diplomácia

Sokan elfeledkeztek Trump „Twitter-diplomáciájáról” első amerikai elnöki megbízatásának idejéről. Ez az X-en keresztül visszatér, ahogy Trump a közösségi médián keresztül alakítja Amerika és a világ kapcsolatát. A múltban a Big Tech nagyrészt ellenezte Trumpot, ez ma már nem így van, mivel Trump egyik legnagyobb támogatója, Elon Musk az X tulajdonosa. Ez lehetővé teheti Trump számára, hogy olyan keményen játsszon, mint még soha, és gyorsposta-posztokon keresztül kezdjen és oldjon meg vitákat.

Trump azonban második ciklusában új valóságba ütközhet: más világvezetők is használják az X-et a diplomácia irányítására. A 2016-os évvel ellentétben, amikor Trump megközelítése eredeti és bomlasztó volt, most más államfők is „találkozhatnak” Trumppal a digitális csatatéren, és az X-et a világ ügyeinek középpontjába helyezhetik.

9. ÚJ PARIÁK

A Nyugaton megegyezésre jutottak azzal kapcsolatban, hogy kik a „páriák” a világon, különösen Észak-Korea, Irán, Oroszország és újabban Kína. Trump azonban újra fogja definiálni, hogy Amerika kit tekint páriának, mivel megváltoztatja azokat a feltételeket, amelyek alapján egy országot így neveznek. Ezen folyamat során újra meghatározhatja, hogy a Nyugat kinek mutatja a rideg oldalát.

Trump megpróbálhat találkozni Kim Dzsongunnal (ismét) vagy az iráni ajatollahhal, hogy megakadályozza az Izraellel való regionális háborút. Az elnök visszavonhatja a Venezuelával szembeni szankciókat, hogy csökkentse a globális energiaárakat.

Ugyanakkor Trump sok országgal, köztük szövetségesekkel is szóváltásba keveredhet több téma kapcsán is a kereskedelemtől a bevándorláson át a védelemig. Ha nem kapja meg, amit akar, akkor ezeket a nemzeteket a páriák szemüvegén keresztül tekintheti. Trump szemében az, hogy egy nemzet hogyan igazodik az „Amerika az első” elvhez, többet számíthat, mint az, hogy az adott nemzet mit tesz a világ színpadán.

8. REGIONÁLIS REFORMÁCIÓ

Miközben Irán úgy véli, hogy Trump „szabad kezet” ad Izraelnek a Közel-Keleten, a valóságban ennek az ellenkezője zajlik. Trumpnak ugyanannyira fontos saját országának viszonya az arab államokkal, amelyek egyre frusztráltabbak Izraellel szemben, mint Amerika és Tel-Aviv kapcsolata.

Trump ahelyett, hogy pártot választana, inkább talán a „regionális reformációra” összpontosítana - megpróbálna új geopolitikai környezetet bevezetni a válság sújtotta régiókban. Ez a módszer az Ábrahám-megállapodások lényegét venné át, és alkalmazná a világ más részein.

Legyen szó Izrael és Irán viszonyának normalizálásáról a gázai és libanoni háború befejezése által, vagy arról, hogy megpróbálja csillapítani a Kína és Tajvan közti feszültséget egy új békéről szóló csúcstalálkozó révén. Dél-Korea és Észak-Korea tárgyalóasztalhoz való visszahozásáról is szó esik. Trump arra fog törekedni, hogy megreformálja a régiókat, hogy megakadályozza a hatalmi puskaporoshordók felrobbanását, amelyek aztán behúzzák magukkal az USA-t is.

A világ azonban, már más, mint amikor Trump 2016-ban hivatalba lépett. Észak-Koreával tárgyalni, most azt jelentheti, hogy Oroszországgal is tárgyalni kell. Vagy az Iránnal való találkozó megkísérlése, félelmet kelthet Izraelben, hogy „október 7” legitimálódik. Trump egy sor új geopolitikai akadállyal néz szembe, amelyeket meg kell kerülnie, vagy amelyeken át kell mennie, hogy megreformálja a régiókat.

7. SZUVERÉN VAGYONALAP

Bár sokan félretolták Trump ötletét az Egyesült Államok Szuverén Vagyonalapjának (USSWF) létrehozásáról, egy ilyen merész ötlet is életre kelhet, amint Trump belép a Fehér Házba. Ahhoz ugyanis, hogy javaslatai valósággá váljanak, Trumpnak meg kell erősítenie Amerika gazdasági biztonságát és ellenállóképességét. Mivel azonban Kína ellenáll, Amerika számára az egyetlen módja ennek elérésére az, ha világszerte stratégiai befektetéseket eszközöl.

Amerika például arra törekedhetne, hogy létrehozza saját stratégiai chip-tartalékát, vagy ötletet meríthetne Norvégiától, hogy vészhelyzeti gabonakészleteket tárazzon be. Talán Trump azt akarja majd, hogy az amerikai kormány világszerte „ökoszisztémákat” finanszírozzon, például a kritikus ásványi anyagokat figyelembe véve, amelyeket aztán az amerikai vállalatok felhasználhatnak.

Hogy a bürokrácia ne álljon az útjába, ezekhez a projektekhez egy új amerikai befektetési eszközre van szükség, például az USSWF-re. Az USSWF külön előnye, hogy ha gazdasági viharok sújtják az USA-t vagy a világot, Trumpnak a Federal Reserve-en túl van egy új eszköze az USA gazdaságának ösztönzésére.

6. KÖVETKEZŐ SZÖVETSÉGEK

A jelenlegi nyugati szövetségesek Trump számára nem a legfontosabbak. Éppen ezért az első ciklusa alatt megpróbálta átformálni a G7-eket, hogy új hatalmak kerüljenek bele, amelyekkel szerinte Amerikának szorosabb kapcsolatokat kellene ápolnia.

Ahelyett, hogy megpróbálná újratervezni a nyugati blokkokat, Trump egyoldalúbb megközelítést alkalmazhat Amerika következő szövetségeinek kialakításában. Az egyik ország, amely valószínűleg a lista élén áll, India. Amerika és India is hasonló helyzetben van. Mindketten kinőtték régi barátságaikat (pl. USA-Nyugat-Európa, India-Oroszország). Mind az USA, mind India hasonló nyomással néz szembe: munkahelyeket kell teremteni, Kínával foglalkozni, és növelni a jelenlétüket Afrikában.

Bár az USA és India teljesen különböző országok, mindkettő hasonló válaszúthoz érkezett. Ez arra késztetheti Trumpot és Narendra Modit, India elnökét, hogy szorosabban fogják egymás kezét, miközben új lépéseket terveznek a geostratégiától a geoökonómiáig.

Egy másik ország, amellyel Trump egy erős szövetség reményében szemezgethet, Szaúd-Arábia. Rijád fontosságát Washington számára nem lehet hangsúlyozni. Trump különösen azért akarhat szorosabb kapcsolatot Szaúd-Arábiával, hogy egy új energetikai szövetséget építsen ki, amely a végtelenségig alacsonyan tarthatja az olajárakat.

Érdekes módon, ha Trump “szemezget” Rijáddal, akkor egy olyan személy elképzeléseit fogadhatja el, akivel hevesen szemben állt: Joe Biden.

5. SZUVERÉN BIZTONSÁG

Sokan Trump védelmi politikáját amerikai izolacionizmusnak vagy tehermegosztásnak tekintik. Ez azonban nem feltétlenül igaz. Amit Trump az első ciklusa alatt tett Japánnal, Dél-Koreával és Európával, és amit a második ciklusában is tenni fog, annak az a lényege, hogy az USA szövetségeseit arra akarja ösztönözni, hogy a biztonságot és a védelmet a szuverenitás szemszögéből közelítsék meg.

Sok kormány már most is ebbe az irányba halad, mint például Japán, amely be is mutatta ezirányú terveit. Ezekben az szerepel, hogy 2028-ra a világ harmadik legnagyobb védelmi költségvetése legyen az övék. Az EU hangosan veri a helyi védelem “dobját”, különösen azután, hogy Trump azt javasolta, hogy Amerika lépjen ki a NATO-ból.

Ez két új realitáshoz vezet. Először is, Amerika elkezdi átadni a védelem irányítását más nemzeteknek. Másodszor pedig, Amerikának meg kell majd győznie más nemzeteket, hogy hozzák létre a saját „biztonsági szuverenitásukat”.

A folyamat során így átformálódhat Amerika globális szerepe, mivel a (nyugati szövetségirendszerhez tartozó) nemzetek a szuverenitás szemszögéből közelíthetik meg a védelmet, nem pedig az Amerikától való függés alapján. Ahogy az Amerikára való támaszkodás a védelem terén megváltozik, megváltozhat az is, hogy már nem követik vakon az USA-t.

4. PAX-AMERICANA 2.0

Ahogy Trump újratervezi Amerika biztonságpolitikai pozícióját Ázsiában és Európában, úgy fogja újratervezni azt a környezetet is, amelyben az USA működik. Az új “Pax Americana” arról szólhat, hogy biztosítsa Amerika biztonságát a változások ellenére.

Ez azt eredményezheti, hogy Trump új fejezetet nyit például Mexikóval, Brazíliával, Argentínával, Chilével, Bolíviával, Kubával és Venezuelával kapcsolatban. Közülük sokakat Washington eddig figyelmen kívül hagyott, vagy megvoltak a saját problémáik az USA-val.

Ahelyett, hogy az egész világra összpontosítana, Trump arra a világra fog összpontosítani, amely a legközvetlenebbül érinti Amerikát.

Az új “Pax-Americana” azonban nagy kihívások elé néz.

Mexikó és Kanada is valószínűleg összeütközésbe kerül majd Amerikával jó pár kérdésben, a kereskedelemtől a bevándorlásig. Meglehet, hogy Trump fog keményen játszani ezekkel a nemzetekkel. Vagy pedig olyan új elképzeléseket mutat be, amelyek új tengely mentén integrálják Amerikát, és legyőzik a már meglévő ellentéteket.

3. ÚJ BRETTON WOODS

A második világháború alatt az USA összehívta a Bretton Woods-i konferenciát, hogy feltérképezze a világ új pénzügyi összeköttetéseit, amely valójában az Egyesült Államok körül forgott. Abban az időben Amerikának nem volt gazdasági értelemben vett ellenfele. Napjainkban azonban Amerika pénzügyi rendszere komoly kihívásokkal néz szembe a dollár dominanciájának lassú elvesztése miatt. A Kína és Oroszország közötti kereskedelem csaknem 90%-a helyi valutában zajlik. Egy Indonézia által indított folyamatot elősegítő munkacsoport a BRICS országokra kiterjedő valuta létrehozását vizsgálja. Az amerikai dollár már nem áll egyedül.

Trump máris vámokat javasolt a dollárt elhagyó nemzetekre. Eközben korábbi kereskedelmi cárja, Robert Lighthizer felvetette a dollár leértékelésének ötletét. Bár ezek elszigetelt lépéseknek tűnhetnek, egyelőre a pénzügyek ''újra drótozását'' jelenthetik Amerika számára. Megváltoztatják azt, hogy Amerika miképp viszonyul a világhoz, például más valutákhoz és azok tartásához, de éppígy megváltozhat az is, hogy a világ többi része hogyan gondolkodik arról, hogy Amerika pénzügyi segítségére és eszközeire támaszkodjon.

Trump alatt egy új Bretton Woods-i architektúra fog felépülni. Ahelyett azonban, hogy az architektúra globális szempontból épülne, kizárólag Amerikának és Amerika megsegítésére épül majd.

2. GEOTRADE - Kereskedelempolitika

Trump hetek óta azt mondja, hogy a vámok a kedvenc szava. Az olyan ötletekkel, mint a kínai importra kivetett 60%-os átalányadó, a minden máshonnan származó importra kivetett 10%-os különadó, valamint az olyan megjegyzésekkel, mint „Európának nagy árat kell fizetnie”, Trump globális kereskedelmi háborút robbanthat ki, és új globális kereskedelmi rendet hozhat létre.

Még ha ez pusztán nyomásgyakorlási taktika is, ahhoz, hogy Trump a különböző globális kérdésekben érvényesíteni tudja az akaratát, a kereskedelem kéz a kézben járhat az amerikai geopolitikával (geotrade). Japán nagyobb amerikai biztonsági jelenlétet akar? Több amerikai terméket kell vásárolnia. Vagy a Közel-Kelet azt akarja, hogy Amerika visszafogja az olajexportot? Akkor az arab államoknak többet kellene befektetniük az USA-ban. Kanada azt akarja, hogy eltöröljék a vámokat az importjára? Akkor Ottawának tisztességes bánásmódot kell biztosítania az amerikai vállalatok számára, például nem kell digitális adót kiszabnia.

Minden alkalommal, amikor Trump a világszínpadon a nemzetekhez fordul, valamilyen szinten a kereskedelemre hivatkozhat. Trump számára a kereskedelem nem csak a gazdaság, hanem a geopolitika eszköze is, amelyet, amikor csak lehet, ki kell használni.

Ahogy Trump így cselekszik, visszafordíthatatlan módon „összeolvasztja” a geopolitikát és a kereskedelmet, és arra kényszeríti a többi nagyhatalmat, hogy a geokereskedelem szemszögéből kezdjék el megközelíteni szövetségeseiket és ellenfeleiket.

1. Kína feltartóztatása- V-VILÁG

A legjelentősebb globális lépések, amelyeket Trump tenni fog, Kína köré összpontosulnak majd.

Ami 2016-ban kezdődött, amikor Trump lassan eltolta az amerikai külpolitikát Oroszországtól Kína felé, az fel fog gyorsulni. Ez a meglévő amerikai elképzeléseket fogja ''szteroidokra állítani'' (pl. chipexport, a kifelé irányuló befektetések korlátozása). Új, merész stratégiákat fog életre kelteni (pl. a NATO Ázsiába való kiterjesztése). És arra késztetheti Trumpot, hogy jolly jokereket játsszon ki (azaz a közvetlen külföldi termékek szabályára hivatkozzon).

A folyamat során azonban Trump lépései, amelyekkel Kínát megakadályozza, hogy globálisan irányítson, a végén a világot kettészakítják, és egy vertikális világot hoznak létre. Trump egy új, falakkal és korlátokkal teli globális környezetet fog szabadjára engedni, ahol Amerika mondja meg a tutit, és olyan „korlátokat” épít, amelyek távol tartják az ellenfeleket.

A Vertikális Világ első morajlása akkor hangzott el, amikor Trumpot 2016-ban megválasztották. Az első jelei a Covid-19 világjárvány idején jelentek meg. A Vertikális Világ teljes léptéke és képe akkor fog feltárulni, amikor Trump összeütközik Kínával egy olyan helyzetben, amelyet csak „geopolitikai forradalomként” lehet majd leírni.

Hasznosítható tanulságok

1. A régi világrendnek ténylegesen vége. A Trump által tett lépések a világ működését az alapoktól kezdve újratervezik. A kereskedelemtől a védelemig Trump unortodox elképzelései minden nemzetet arra kényszerítenek majd, hogy újragondolják, hogyan viszonyulnak Amerikához - és a világhoz.
2. Az újraválasztás miatt nem kell aggódni. Mivel Trump nem indulhat újra a választáson, egy hatalmas teher, amely gyakran korlátozza a politikusokat, megszűnt. Ez lehetővé teszi Trump számára, hogy szabadabban mozogjon, és megtegye azt, ami lehet, hogy népszerűtlen vagy veszélyeztető, de a nemzet érdekében szükséges.
3. Leginkább az európaiak és Kína aggódnak. Trump győzelme miatt leginkább az EU vezetése és a német, valamint a kínai kormány számára lehet ''hidegzuhany''. Ez három különálló érdekelt fél, akikkel Trump úgy sétál be a hivatalába, hogy készen áll összeütközésre a valós vagy vélt „igazságtalanságok” (azaz gazdasági, védelmi, kereskedelmi, technológiai) miatt.
4. A vállalkozások geopolitika irányította világgazdasággal szembesülnek. Minden globális vállalkozásnak új stratégiát kell kidolgoznia a Trump által vezetett Amerikára. A vámok csak egy részét képezik annak a nagyszabású gazdasági stratégiának, amellyel Trump Amerika hatalmát és befolyását kívánja növelni. A valutától a szövetségekig a vállalkozásoknak navigálniuk kell a Trump által elszabaduló új viharokban.
5. A MAGA (Make America Great Again) most egy utazás, nem pedig egy célállomás. Sokak számára, különösen a támogatói számára, a MAGA út végét jelentette, ha Trumpot újraválasztják. Most azonban, amikor hivatalba lépésre készül, a MAGA egy utazás, ami azt jelenti, hogy Trump olyan lépéseket fog tenni, amelyek az USA-t továbbra is az olyan fogalmak körül forgatják, mint az „America First”. A politikáktól a kinevezésekig a MAGA Amerika új esthajnalcsillaga, és Amerika következő években hozott globális jelentőségű döntései kihatnak majd Trump második ciklusának lejárta után is.