Jön a világ legnagyobb tőzsdei kibocsátása?

Tőzsde2019. okt 20.Növekedés.hu
A rovat támogatója:

Szaúdi-Arábia újra nekifut az Aramco tőzsdei kibocsátásának, amivel több szempontból is tőzsei történelmet írhat. Az óriásvállalat nyeresége tavaly meghaladta az ExxonMobil, a Shell, a BP, a Total és a Chevron együttes profitját.

Többszöri halasztást követően valószínűnek látszik, hogy  Szaúdi Arábia rövidesen engedélyt ad az Aramco olajipari vállalat egy kis részvénycsomagjának tőzsdei bevezetésére - olvasható a dw.com hírportálon. Ez lehet minden idők legnagyobb ilyen tartalmú tranzakciója.

Mi is a szaúdi Aramco ? 

Hivatalos nevén a Szaúd-Arábiai Olaj Vállalat egy szaúdi székhelyű olaj-és gázipari óriás. Szerte az országban és tengeri felségvizein működtet olaj-és gáz kitermelő tornyokat. Világszerte megtalálható leányvállalatai révén technikai tapasztalatokat gyűjt a beszállítói hálózat kezeléséről, a kitermelésről, az olaj-finomításról és a vegyipari termékekről. 

Az Aramco rendelkezik a világ második legnagyobb, igazolt nyersolaj-készletével. Az elmúlt néhány évben körülbelül napi 10 millió hordó olajat hozott felszínre, amely a világ egyik legnagyobb vállalatává tette. Bevétele a 2018-as évben 338 milliárd dollár (több, mint 100  milliárd forint) volt, vagyis meghaladta a napi egy milliárd dollárt.

Nyeresége 111 milliárd dollár (mintegy 33 300 milliárd forint), amely több, mint versenytársai, az ExxonMobil, a Shell, a BP, a Total és a Chevron profitja összesen. Bár a számok gyakran változnak, világszerte körülbelül 70 000 főt alkalmaz. 

Kinek a tulajdonában áll jelenleg az Aramco ? 

A vállalat jelenleg 100 százalékban a szaúd-arábiai kormány tulajdonában van. Felügyeletét az ország Energetikai Minisztériuma látja el, amelyet Salman Király fia, Abdulaziz bin Salman bin Abdulaziz Al Saud vezet. 

Az elmúlt években a vállalat óriási bevételei határozták meg a szaúdi gazdaság és társadalom helyzetét. Néhány éve az ország vezetői már úgy látják, hogy a gazdaságot több lábra kell állítani és jobban fel kell készíteni a jövőre. Az elképzelések között szerepel az ország megnyitása a turisztikai ágazat számára és egy hatalmas infrastrukturális beruházási program megvalósítása, amely vonzóbbá teszi az országot a külföldi befektetők és vállalkozások számára, különösképpen az olaj-és gáziparon kívüli ágazatok vonatkozásában. 

A programot a „Vízió 2030” címet viselő terv tartalmazza, amelyet Mohammed bin Salman korona-herceg 2016-ban tett közzé. A terv fő célja, hogy csökkentse az ország olaj-bevételektől való függőségét.

Ehhez hatalmas beruházásokra van szükség, amelyek pénzügyi forrását részben az Aramco részvényeinek eladása teremtheti meg. 

Mikor valósul meg a részvény-kibocsátás?

Ez az aktuális kérdés. A korábbi kísérletet 2018-ban leállították. Akkor a vállalat nem határozott meg új időpontot: azt mondta, kedvező piaci körülményekre vár. Sokan kétségbe vonták, hogy a tranzakció egyáltalán megtörténik. 

Ez év szeptemberében azonban egy új elnök került a vállalat élére. Ugyanabban a hónapban váratlan drón-támadás érte az egyik legnagyobb olajmezőt és feldolgozó létesítményt.

Az akció rávilágított a rendszer sebezhetőségére és kiiktatta az ország olaj-kibocsátásának több, mint felét.

Az olaj világpiaci ára a világgazdaság valószínűnek látszó lassulása, az energia-hordozó iránti kereslet lanyhulása miatt csökkenhet. Mindezek ellenére, vagy talán pont ezért, a vállalat még az idén szeretne a tőzsdére lépni, de a létesítményeit ért támadás miatt nem valószínű, hogy erre sor kerülhet. 

Egyes jelentések korábban arról szóltak, hogy a vállalat október végén hivatalosan közzéteszi részvény-értékesítési programját és az arról készített szakértői elemzést. Ez a dokumentum mérné fel a befektetői érdeklődést és segítene döntés hozni a vállalat értékéről. 

A jelenlegi helyzetben a legtöbb szakértő úgy véli, a vállalat értéke 1,5 trillió dollár (mintegy 446 trillió forint) lehet, a koronaherceg viszont 2 trilliós (közel 600 trillió forintos) értéket szeretne. Ez a különbség volt az elmúlt időszak legfőbb problémája. 

Függetlenül az értékeléstől vagy az elsődleges tőzsdei bevezetés időpontjától, a vállalat részvényeinek csupán kis hányada kerülhet értékesítésre. A jelenlegi tervek szerint az év végén legfeljebb 3 százaléknyi hányad jelenhet meg Rijád Tadawul tőzsdéje parkettjén.

A hazai tőzsdén lebonyolított kibocsátás jogilag biztonságos és megóvja a vállalatot a külföldi joghatóságoktól és az alaposabb átvilágítástól. Mindenesetre várható, hogy a későbbiekben a papírok megjelennek más országok tőzsdéin is, ami növeli a transzparencia igényét. Összességében a részvények 5 százalékát szánják tőzsdei forgalmazásra. 

Van-e még érdeklődés a fosszilis üzemanyagok iránt ? 

Szaúdi-Arábia csak 2015 óta enged hazai piacára külföldi intézményes befektetőket. A kormány szempontjából az Aramco tőzsdei kibocsátása egy újabb lépés a nyitottabb nyugati kapitalizmus irányába.

Sok szaúdi számára az Aramco több, mint egy vállalat; része nemzeti azonosságuknak és életvitelüknek. Ez a tény nem hagyható figyelmen kívül és a vállalat vezetői folyamatosan dolgoznak is azon, hogy ne csak a gazdag szaúdiakat győzzék meg a részvény-vásárlás célszerűségéről, hanem a helyi lakosságot is. Azzal érvelnek, hogy az Aramco-részvény birtoklása egyben az országhoz és az uralkodó családhoz való hűség kifejezése.

A szaúdi bankoktól elvárják, hogy komoly hitelnyújtással könnyítsék meg a helyi befektetők részvény-vásárlásait.Ha ez nem lenne elegendő, a vállalat számíthat arra, hogy más kormányok is kapnak a lehetőségen és szuverén alapjaikon keresztül felvásárolják a részvényeket. Kérdéses azonban, hogy napjainkban, amikor sok nagy intézményes befektető kivonul a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok finanszírozásából, hogyan alakul a helyzet. És mennyiben hihető, hogy egy vállalatot, amely még 95 százalékban állami tulajdon, külső befektetői befolyásolhatják? Válhat-e valaha is valóban függetlenné?

Szaúdi Arábia sokáig mindent egy lapra tett fel. Most tehát, amikor felajánlja a piacnak korona-ékszere egy részét, nagy a tét: tekintélye, egy nagy zsák pénz és a jövőbe történő beruházás képessége forog kockán. A média-felhajtás és a megfelelő értékesítési tájékoztató fontosak, de igazából az időzítés az, ami számít.