Kiüresednek a bölcsődéink? Ijesztő trend vette kezdetét
ElemzésekMiközben a születések száma évről évre rohamosan esik, a megoldás kulcsa egy hosszú távú, átfogó megközelítésben rejlik, ami nem csupán gazdasági, hanem társadalmi szempontból is figyelembe venné a gyermekvállalással kapcsolatos kérdéseket. A szakértők a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályának szakmai beszélgetésén egyetértettek abban, hogy a gyermekvállalás és a demográfiai trendek alakulása nem csupán gazdasági, hanem komplex társadalmi és kulturális kérdés is.
Magyarországon a születések számában három éve kezdődött meg a zuhanás és ez a trend azóta is folytatódik. Áprilisban mindössze 5323 gyermek született, ami azt jelenti, hogy ha a havi születésszám nem változik, akkor 2025-ben már csak 65 000 születésre lehet számítani. Ez drámai csökkenés, hiszen az előző évben még 77 500 gyermek született, ami a történelmi mélypontot jelentette.
A gyermekvállalási döntést a családok általában zárt körben hozzák meg, de fontos figyelembe venni, hogy ez a döntés nem csupán az állami támogatásoktól függ, hanem az őket körülvevő közösség állapotától is. A mai fiatalok már nemcsak a gazdasági tényezőket mérlegelik, hanem az oktatási és egészségügyi rendszer tapasztalatait, a párkapcsolatok alakulását és a közvetlen környezetük véleményét is.
A generációs különbségek, a háborúk, az energiaválság és a klímaváltozás mind-mind befolyásolják a gyermekvállalásrólhozott döntéseket, és ennek következményeként a társadalom és a közösségek fenntarthatósága is veszélybe kerülhet.
A családpolitika a fogantatás előtt egy évvel kezdődik, és a halál után egy évvel ér véget. Így a családpolitika sikeressége nem csupán a születések számán múlik, hanem azon is, hogy a családok milyen feltételek között nevelhetik fel gyermekeiket. A gazdasági támogatások, mint például a családi kedvezmények, a családi pótlék és a gyed, fontos szerepet játszanak, de a teljes családpolitikai rendszer nem elég átfogó ahhoz, hogy tartós változást eredményezzen.
-hívta fel a figyelmet a családpolitika kiterjesztésének fontosságára Asztalos Péter, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági szakértője.
A népesedéspolitika célja nemcsak a születések számának növelése, hanem a társadalom hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása is. A teljes termékenységi ráta, amely ideálisan 2,1 körül lenne, az áprilisi értékek alapján csupán 1,28, ami messze elmarad a kívánt szinttől. Egy pronatalista népesedéspolitika akkor lenne sikeres, ha a teljes termékenységi ráta az 1,8-1,9-es értékek körül mozogna.
A pronatalista népesedéspolitikának úgy kellene felépülnie, hogy minden egyes születendő gyermekhez valamilyen további támogatást rendeljen. Ez már részben megvalósul a családi kedvezmények és a családi pótlék formájában. Azonban a 2-3 gyermekes anyák adómentessége esetén ez nem teljesen biztosított. Ha valakinek két gyermeke születik, akkor, amíg munkajövedelemmel rendelkezik, SZJA-mentességet élvez, de ha a harmadik gyermek is megszületik, akkor ez az adókedvezmény nem jelent további előnyt. Tehát nem alakul ki olyan ösztönző, amely a több gyermek vállalását nagyobb adóelőnnyel jutalmazná.
-emelte ki a családpolitika fejlesztési lehetőségeit Németh György szociológus-közgazdász, a Magyar Államkincstár ny. főmunkatársa.
A közteherviselésről és demográfiáról szóló teljes szakmai beszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.
