Mi kell ahhoz, hogy az életszínvonal tartósan emelkedjen?
ElemzésekA gazdasági fejlődés iránya, valamint a termelékenység és a tudástőke szerepe napjaink egyik legfontosabb kérdése. A munkabérek, a fizikai és tudástőke gazdasági súlyát elemezték a szakértők a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának és a Közgazdasági Szemle folyóirat közös szakmai konferenciáján.
A kapitalizmus jövője és a gazdasági növekedés iránya napjainkban egyre gyakrabban kerül terítékre nemcsak gazdasági, hanem politikai és kulturális kontextusban is. A magyar gazdaság fejlődését pedig egyre inkább a reálszférát érintő strukturális problémák hátráltatják.
A termelési láncokban betöltött helyünk, a fizikai infrastruktúra és a termelési kapacitásaink minősége kiemelt szerepet játszanak a felzárkózásban, ezek a tényezők mégis kevesebb kutatói figyelmet kapnak.
-hangsúlyozta a reálszféra elemzésének fontosságát Chikán Attila akadémikus, a Budapesti Corvinus Egyetem emeritus professzora.
A kutatások azt mutatják, hogy erős kapcsolat van a termelékenység és a bérek között, tehát minél hatékonyabb egy vállalat, annál magasabb bért fizet. Míg azok a cégek, amelyek nem emelik a béreket, hajlamosak visszaesni a hatékonyságban is. A különböző országok között jelentős termelékenységi különbségek figyelhetők meg, például a német gazdaság 2-2,5-ször termelékenyebb, mint a magyar.
Azonban a termelékenység növekedése nemcsak a munkaerőre, hanem a tőkére is hatással van. Minél nagyobb egy vállalat termelékenysége, annál inkább a tőke válik a termelés meghatározó elemévé, miközben a munka szerepe csökken.
Magyarországon a tőke és a munka aránya minden kategóriában alacsonyabb, mint Németországban, tehát a magyar gazdaság termelékenysége alacsonyabb, és ennek következményeként a munkabérek is elmaradnak.
- elemezte a magyar gazdaság helyzetét Boda György, a Budapesti Corvinus Egyetem emeritus docense, a Boda & Partners Kft. managing partnere, az MKT Munkaügyi Szakosztályának elnökségi tagja.
A magyar vállalatok átlagos éves bérköltsége 2021-ben 8,1 millió forint volt, míg az egy főre jutó hozzáadott érték 14 millió forintot tett ki. A legjobb vállalatok természetesen ennél többet termeltek, némelyik elérte a 29 millió forintot is, azonban ezek a cégek magasabb bérköltséggel dolgoztak (10,5 millió forint).
A gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen a tőkefelhalmozás reális hátterének megteremtése. A bérek önkényes emelése nem biztosítja a kívánt eredményt, és nem fenntartható hosszú távon. Az igazi előrelépést az hozhatja, ha a munkaerő tudástőke hordozó képességét fejlesztjük, hiszen egy jól képzett munkaerő képes gyorsabban növelni a termelékenységet, és így magasabb béreket is kereshet.
-hangsúlyozta a tudástőke nélkülözhetetlenségét Boda György.
A tudástőke növekedése fontos szerepet játszik a gazdasági fejlődésben, és szoros kapcsolatban áll a munkajövedelmek emelkedésével is, mert a magasabb tudású munkaerő hatékonyabban képes a termelési folyamatokat irányítani. A német és a magyar gazdaság teljesítménye közötti különbség pedig részben a tudástőke meglétében keresendő.
Magyarország helyzete azonban az iskolázottság terén az elmúlt évtizedekben romlott a többi posztszocialista EU-országhoz képest, és a közoktatás teljesítménye is stagnált. A családi háttér és a szociális környezet hatása még inkább erősíti az iskolarendszer szelektivitását, ami tovább növeli a társadalmi és gazdasági különbségeket.
A gazdaságpolitikának olyan struktúrákat kell kialakítania, amelyek ösztönzik a tanulást, mivel egy tanuló társadalom nagyobb valószínűséggel eredményez tartós életszínvonal-emelkedést.
-hívta fel a figyelmet a tanuló társadalom támogatásának fontosságára Török Emőke, a Károli Gáspár Református Egyetem Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézetének tanszékvezető egyetemi docense.
A tőke-munka arány dilemmáiról szóló teljes konferenciát az alábbi linken tekintheti meg.
